Xagħra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Xaghra szócikkből átirányítva)
 A településen világörökségi helyszín található 
Xagħra (Caccia)
A xagħrai bazilika
A xagħrai bazilika
Xagħra címere
Xagħra címere
Xagħra zászlaja
Xagħra zászlaja
Mottó: Librat et evolat[1]
Közigazgatás
Ország Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Joseph Cordina (Munkáspárt, 2007 óta)
Irányítószám XRA
Testvérvárosok
Ünnep Szűz Mária születése (szeptember 8.)
Népesség
Teljes népesség4886 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség551,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,18 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 03′ 01″, k. h. 14° 16′ 03″Koordináták: é. sz. 36° 03′ 01″, k. h. 14° 16′ 03″
Xagħra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Xagħra témájú médiaállományokat.

Xagħra Málta Gozo szigetének harmadik legnagyobb helyi tanácsa. Lakossága 3960 fő (2005). Mai neve az egykor a dombtetőt jelölő Xagħret il-Għazzenin-ből ered. A domb eredeti neve ta' Qacca volt, ebből ered a Caccia név, amely a második világháborúig szinte kizárólagos volt.[3]

Története[szerkesztés]

Gozo egyik legrégebben lakott része. Ezt támasztja alá a két kőkori emlék, Ġgantija temploma és a Kőkör, amelyek 5500 évesek. Ebben az időben a domb a sziget központja volt. Kr. e. 2500 körül az új betelepülők magára hagyták a templomot, és a mai Citadella helyén telepedtek le. Ettől kezdve sokáig lakatlan volt.

A történelmi korban első lakói a dombot foglalták el. Első írásos említése (thax ahara) 1518-ból származik. 1637-ben, miután feloldották a törvényt, amely kötelezte a sziget lakóit, hogy a Citadellában töltsék az éjszakát, a település gyors növekedésnek indult. 1667-ben Sciahret il Hazzenin néven 63 háztartásban élő 289 lakosával a negyedik legnagyobb település Rabat, Xewkija és Għarb után.[4] 1688. április 28-án vált önálló egyházközséggé. 1798. június 10-én a franciák kifosztották a falut.

A 20. század elején lakossága elérte a mai számot, legnagyobb népességét 1948-ban érte el (4760 fő), ekkor Gozo második legnagyobb települése volt. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

Önkormányzata[szerkesztés]

Xagħrát öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban.[5]

Polgármesterei:

  • Mario Xerri (Nemzeti Párt, 1994-1996)
  • Joseph Grima (Nemzeti Párt, 1996-1998)
  • Anthony Attard (Nemzeti Párt, 1998-2004)
  • Joseph Spiteri (Nemzeti Párt, 2004-2007)
  • Joseph Cordina (Munkáspárt, 2007-)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Ġgantija homlokzata

Ġgantija[szerkesztés]

A hatalmas kettős templom romjai a Xewkija felé vezető út mentén állnak. Ez a világ legidősebb szabadon álló emberi építménye. Építése Kr. e. 3600 körül kezdődött. A köveket emberi erővel hordták fel a dombra, a szállításhoz használt gurítókövek ma is láthatók a templom mellett. Tájolása a téli napfordulóhoz igazodik, tengelye a december 21-én Nadur fölött kelő napra mutat.[6]

Mindkét templom alaprajzát öt apszis és a köztük futó folyosó alkotja. A nagyobbik templomban ma is láthatók az áldozati oltárok és a díszítés maradványai. A templomokat az őslakók kihalásával magukra hagyták, legközelebb a 18. században történik említés róluk. Első feltárása John Otto-Bayer ezredes nevéhez köthető.

Xagħrai kőkör[szerkesztés]

A Xagħrai kőkör

A Xagħrai kőkör (Xagħra stone circle, vagy feltáráskori festője után Brochtorff circle) egy föld alatti temetkezési hely. A hypogeumhoz valószínűleg két kőkör tartozik, de elnevezésben nem szokás megkülönböztetni őket. Bár helye régóta ismert, feltárására csak 1987 és 1994 között került sor a Máltai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem közreműködésével. Kr. e. 3000 és 2400 között használták, így valószínűleg a templomépítők sírhelye lehetett.[7] Az egykor kb. 120 m kerületű körből mára csupán egy 26 m-es szakasz maradt meg.

Ramla öböl[szerkesztés]

A sziget és az ország egyik leghíresebb strandja a vörös homokos partszakasz.

Egyéb nevezetességei[szerkesztés]

  • Mária születése-plébániatemplom (Maria Bambina): a plébániai rang elnyerése után kezdték építeni barokk stílusban. 1815-ben kezdték bővíteni, de csak 1855-ben a későbbi első gozói püspök, Mikiel Buttiġieġ plébános adományának köszönhetően sikerült befejezni. Kupolája 1892-ben épült.
  • Szent Antal-templom (St. Anton the Abbot): 1520-ban már állt. 1692-ig a falu plébániatemploma volt. 2006-ban teljesen felújították belülről
  • Megváltó Krisztus-templom (Christ the Redeemer): 1904-ben épült Ġuzepp Diacono plébános tervei alapján
  • Il-Mitħna ta' Kola (szélmalom): 1725-ben épült. Ma népművészeti múzeum kapott helyet benne
  • Játékmúzeum (Pomskizillious Toys Museum): 1992-ben nyílt meg, Európa különböző részeiből származó játékokat mutat be
  • Calypso-barlang: a Ramla-öböl fölött lévő mélyedésben tartotta állítólag Kalüpszo nimfa Odüsszeuszt[8]
  • Ta' Għejżu barlang: a Ġgantija közelében található 13x6 méteres barlang, felszínén néhány megmaradt kődarabbal
  • Santa Verna templom: újkőkori templom a település nyugati oldalától néhány száz méterre
  • A L-Għar ta' Ninu és a L-Għar Ta’ Xerri cseppkőbarlangok
  • A község határában lévő Ġnien tal-Pergla közelében lévő forrásról szól a Szőlőfürt Dragutnak című legenda.[9]

Kultúra[szerkesztés]

Gozo első band clubja volt a Victory Philarmonic Society. A festák mellett zeneiskolaként is tevékenykedik.

Szervezetei, egyesületei:

  • Għaqda tan-Nar "VMB 1973": a község tűzijáték-készítői

Egyházi szervezetek:

Rádióállomása a Radju Bambina, 1997 óta sugároz egyházi ünnepek alkalmával.

Sport[szerkesztés]

Labdarúgó-klubja a Xagħra United Football Club (1936). Itt székel a Gozo Amateur Athletic Association, amely az éves gozói maratont szervezi a községben.

Közlekedés[szerkesztés]

Az mġarri kikötőből és Rabatból autóval néhány perc alatt elérhető. Buszjáratai:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jelentése: Lebeg és szárnyal
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Magát a településrészt Ta' Sant'Antonnak nevezték.
  4. Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)[halott link]
  5. The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  6. Albrecht, Klaus. Malta's temples (angol nyelven) (2001) 
  7. Stone circle (angol nyelven). Xagħra Local Council. [2010. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
  8. A történet egy változata olvasható George Camilleri gyűjteményében: Camilleri, George. Kalüpszó bűbájos birodalma, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 18. o. (2003) 
  9. Camilleri, George. Szőlőfürt Dragutnak, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 22. o. (2003) 

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Xagħra
A Wikimédia Commons tartalmaz Xagħra témájú médiaállományokat.