Vértessomlói-barlang
| Vértessomlói-barlang | |
 | |
| A Vértessomlói-barlang lezárt bejárata | |
| Hossz | 180 m |
| Mélység | 36,01 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 36,01 m |
| Tengerszint feletti magasság | 235 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Vértessomló |
| Földrajzi táj | Vértes hegység |
| Típus | karsztvízszint alatt kioldott és freatikus |
| Barlangkataszteri szám | 4522-1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vértessomlói-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 18° 22′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 18° 22′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vértessomlói-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Vértessomlói-barlang fokozottan védett barlang. A Vértes hegység leghosszabb és 3. legmélyebb barlangja, a legmélyebb a Hamar-barlang, a 2. legmélyebb a Dűlt-kúti-víznyelőbarlang. A hegység két fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik a Csákvári-barlang.
Leírás
Vértessomló külterületén, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található Nagy-Somlyó oldalában lévő régi mészkőbányában nyílik. Függőleges, hasadékszerű bejárata van. Felső triász dachsteini mészkőben keletkezett valószínűleg karsztvízszint alatti és freatikus oldással. Hidrotermális eredetű.
A barlang két nagy teremből és szűk, függőleges jellegű, lépcsőzetesen mélyülő szakaszokból, valamint a végpontjánál lévő tág aknából áll. Kb. 30 m vízszintes kiterjedése. Ásványtani különlegessége, hogy a barlangban a táblás baritkristályok egy nagy terem falán láthatók és nem, ahogy az a többi magyarországi barlangi barit előfordulásoknál megfigyelhető, telér formájában jelennek meg, vagy kis méretű üregrészben vannak. A baritkristályok némelyikének élhosszúsága eléri a 2 cm-t és sok m² felületen látható az aljzaton és falakon.
Denevérek alkalmi nyári szálláshelye és a hegység fontos állandó téli denevér-szálláshelye. A levegő átlaghőmérséklete 10,5 °C, amely hazai viszonylatban általános, a szén-dioxid tartalma néha az 1,5%-ot meghaladja a mély szakaszban. Bejárata le van zárva. A látogatáshoz a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye, valamint barlangjáró alapfelszerelés és kötéltechnika alkalmazása szükséges. A téli álmot alvó denevérek nyugalmának fenntartása miatt telelési időszakban tilos bemenni a barlangba.
Előfordul irodalmában Slagos macska-barlang (Polacsek 2001) néven is, amit Kocsis Ákos javaslata alapján kapott.
Kutatástörténet
2000-ben fedezte fel Kocsis Ákos, aki a téli hidegben jelt adó pára miatt figyelt fel a barlangra. Kocsis Ákos értesítette a Tatabányai Barlangkutató Egyesület tagjait, akik ebben az évben bejárták Polacsek Zsolt vezetésével. A barlangról az első nyomtatott hír az MKBT Tájékoztatóban jelent meg 2001-ben. A felderítéssel párhuzamosan vázlatos felmérést készítettek. Ekkor 110–120 m hosszú és 27 m mély volt a leírások alapján. 2001-ben Polacsek Zsolt készítette el vázlatos hossz-szelvény barlangtérképét és az év folyamán sor került a barlang lezárására, amelyet a Tatabányai Barlangkutató Egyesület végzett. Néhány hónappal a felfedezése után, 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Vértes hegység területén lévő Vértessomlói-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. Földtani jelentősége miatt lett fokozottan védett barlang.
A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben részletesen le van írva és a leírásban az olvasható, hogy 235 m tengerszint feletti magasságban van bejárata, kb. 120 m hosszú, 27 m függőleges kiterjedésű és kb. 30 m vízszintes kiterjedésű. 2003–2004-ben és 2011–2014-ben a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett denevérszámlálást benne. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Vértes hegységben lévő Vértessomlói-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Vértes hegységben lévő Vértessomlói-barlang fokozottan védett barlang.
A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Vértessomlói-barlang a Vértes hegységben található és fokozottan védett természeti érték. A Vértessomló külterületén emelkedő Nagy-Somlyó-hegyen, 235 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. Az 1971-ben feltárt barlang bejáratára a Tatabányai Barlangkutató Egyesület figyelmét Kocsis Ákos hívta fel. 120 m hosszú és 27 m függőleges kiterjedésű a triász mészkőben keletkezett üregrendszer. Lépcsőzetesen mélyülő, szűkebb, függőleges jellegű szakaszokból, két nagy teremből, végpontjánál egy tág aknából áll. Kiemelkedő értéket képviselnek méretei, korróziós formakincse és fennőtt, cm-es élhosszúságot is meghaladó méretű, nagy felületeket borító táblás baritkiválásai. Engedéllyel, alapfelszereléssel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható a lezárt bejáratú barlang.
2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Vértes hegységben elhelyezkedő Vértessomlói-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2009. július 13-án a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútján a tanulmányút résztvevői megtekintették a barlangot. A szűk bejárati szakasz megrostálta a látogatókat, de akiknek sikerült a lejutás a baritkristályokhoz, azok számára felejthetetlen élmény maradt a barlangtúra. A résztvevők számára a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kivételesen egy alkalomra engedélyezte a barlang bejárását. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Vértessomlói-barlang (Vértes hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Vértessomlói-barlang (Vértes hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Vértessomlói-barlang (Vértes hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
Irodalom
- Budai Tamás – Fodor László: A Vértes hegység földtana. Magyarország tájegységi térképsorozata. Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez (1:50 000). Budapest, 2008. 219. old.
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
- Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
- Fleck Nóra: MKBT tanulmányutak. Karszt és Barlang, 2009. 1–2. félév. 87. old.
- Fodor László – Kercsmár Zsolt – Sásdi László – Harangi Szabolcs: Földtani érvek a vértesi Köves-völgy karbonátos forráskúpjainak késő-kréta(?) kora ellen. Földtani Közlöny, 2008. (138. köt.) 2. sz. 184. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
- Juhász Márton: A Vértes-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 154., 162–163. old.
- Kocsis Ákos: A legújabban megismert karsztobjektumok, barlangok a Vértesben. Karszt és Barlang, 2006. 1–2. félév. 59–60. old.
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2340. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 462. old.
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
- Polacsek Zsolt: Új barlang feltárása a Vértes-hegységben. MKBT Tájékoztató, 2001. március–április. 15–16. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Vértessomlói-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 336–338. old. ISBN 963-9358-96-7
- Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3488. old.
