Vuk (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vuk
Vuk, a kis róka és Karak
Vuk, a kis róka és Karak
Rendező Dargay Attila
Producer Budai György
Imre István
Alapmű Fekete István műve alapján
Műfaj vígjáték, dráma, kaland
Forgatókönyvíró Dargay Attila
Imre István
Tarbay Ede
Dramaturg Bálint Ágnes
Főszerepben Pogány Judit
Gyabronka József
Földi Teri
Szabó Gyula
Csákányi László
Kútvölgyi Erzsébet
Bitskey Tibor
Zene Wolf Péter
Operatőr Henrik Irén
Vágó Hap Magda
Czipauer János
Hangmérnök Bársony Péter
Gyártásvezető Bende Zsófi
Gyártás
Gyártó Pannónia Filmstúdió
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Időtartam 4×20 perc (tévéváltozat)
74 perc (moziváltozat)
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Magyar Televízió (TV)
Magyarország Mokép (mozi)
Bemutató Magyarország 1981. húsvétja (TV)
Magyarország 1981. december 10. (mozi)
Szovjetunió 1982.
Csehszlovákia 1983.
Amerikai Egyesült Államok 1987.
Lengyelország 1987.
Franciaország 1993. december 20.
Magyar adó Tévéváltozat:
M1 (1981–2009)
M2 (1993–2012)
Duna TV (1994-1996)
Minimax (2000-2003)
Moziváltozat:
M1 (2002–2012)
Duna TV (2002-2005)
Satelit (2001-2002)
Filmmúzeum (2003)
Magyar ATV (2005)
Minimax (2008-2009)
TV2 (4. logó)
Super TV2
Korhatár Korhatár nélkül megtekinthető. (M1, M2, Duna TV, Minimax)
Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. (TV2 (4. logó), Super TV2)
Kronológia
Következő Kis Vuk
Kapcsolódó film Lutra
További információk
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Vuk egész estés magyar rajzfilm, amely Fekete István Vuk című regénye alapján készült, 1981-ben mutatták be a mozikban és a televízióban. A forgatókönyvet Dargay Attila, Imre István és Tarbay Ede írta, Dargay Attila rendezte, zenéjét Wolf Péter szerezte, a producer Budai György és Imre István, a főszerepben Pogány Judit és Gyabronka József hangja hallható. A Pannónia Filmstúdió készítette, a Mokép forgalmazta. A címszereplő Vuk, a kis róka. A rajzfilm története nagy vonalakban követi a regény történetét, néhol egyszerűsítve, máshol vidám jelenetekkel, és motívumokkal kiegészítve azt. A Macskafogó (1986) mellett ez az egyik legszélesebb körben ismert, és elismert magyar „rajzfilm-klasszikus”. A történetből készült egész estés mozifilmes és TV-sorozat-változat is, minimális különbségekkel.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid összefoglaló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet egy rókacsalád éjszakai jelenetével kezdődik. Vuk, a kis róka, Kag és Íny kicsinyei közül a legkíváncsibb, a legéletrevalóbb. Híres vadász nagyapja után Kag Vuknak nevezi el, mely a filmben annyit tesz: Vadászom, Utamból Kotródj! Egy alkalommal Vuk elcsavarog az otthonaként szolgáló odútól, és amikor visszatér, már nem találja ott a szüleit és a testvéreit: a Simabőrű Ember, a vadász, és az embernek behódolt kutyája elpusztították az egész rókacsaládot. Vukot nagybátyja, Karak veszi magához, aki megtanítja a vadászat és a rókalét minden csínjára-bínjára.

A felnőtt Vuk ravasz rókává és kiváló vadásszá válik, a Simabőrű baromfiudvarába sem átall ellátogatni. Miután Karak odavész az őszi hajtóvadászatban, Vuk bosszút esküszik: csúffá teszi a Simabőrűt és minden baromfiját elragadja. A két vadászkutya ébersége ellenére Vuk végül a legutolsó gúnárját is elcseni, s még az ott fogva tartott rókalányt is sikerül kiszabadítania ketrecéből. A rókalánnyal szép, nagy családot alapít, és együtt élnek tovább Karak tágas és biztonságos barlangjában.

Részletes cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első jelenet

A kis róka és testvérei lefekvésre készülődnek az erdőben lévő otthonukban. Az elégedett szülők büszkén figyelik kicsinyeiket, különösen az egyik, ügyes kis kölyköt, akiről megállapítják, hogy az „öregapja vére van benne.” Róla is nevezik el Vuknak, mivel a jó szimatú öreg róka, aki „első volt a nemzetségben”, azt szokta mondogatni: „Vadászom, utamból kotródj!” Amikor az apa, Kag, vadászni indul, Vuk a nyomába szegődik. Kag azonban hamar észreveszi, hogy az engedetlen Vuk követi, és ráparancsol, hogy azonnal induljon hazafelé.

Közben a közeli parasztgazdaságban Vahur, a házőrző kutya rábeszéli Mártont, a kakast, hogy hangos kukorékolásával csábítsa oda a rókát, abban a reményben, hogy elfogja. Kag azonban túljár Vahur eszén, és elviszi a kakast. Kag már nem tudja hazavinni a zsákmányát, mert a vadász, akit a rókák Simabőrűnek hívnak, nyomába szegődik és nemcsak Kagot, hanem a rókacsaládot is bekeríti a kutyájával. Vuk, aki egész éjszaka békát kergetett, hajnalban indul csak hazafelé. Amikor megérkezik, üres barlangra talál. Éhesen, fáradtan várja vissza családját.

Második jelenet

Vukot a nagybátyja, Karak találja meg, és hazaviszi, hogy felnevelje. Hamarosan el is érik a hegytetőn lévő barlangot. Másnap reggelre Vuk kipihenten ébred fel, és nem hagyja az éjszakai vadászattól fáradt Karakot aludni. Karak elmagyarázza Vuknak, hogy a rókák nappal alszanak, és csak az éjszaka biztonságot hozó sötétjében vadásznak. Vuk azonban unatkozik, és miközben az arra mászó gyíkot kergeti, lepotyog a hegyről. A nap hátralévő részét azzal kell töltenie, hogy keservesen visszakapaszkodjon a hegytetőre.

Harmadik jelenet

Karak vadászni tanítja Vukot. Vuk sündisznót próbál fogni, de ízletes vacsora helyett csak orrába álló fájdalmas tüskéket sikerül szereznie. Vadászútjukon egy macskával és egy bagollyal is találkoznak, de vacsorára való zsákmányra nem akadnak. Karak és Vuk a „Simabőrű” házához is eljutnak. Karak figyelmezteti Vukot, hogy sohase menjen a veszedelmes vadász környékére, aki „villámló bottal” és szolgalelkű kutyákkal jár, és „gyilkolja a szabad népet”. Amikor Vuk megtudja, hogy a Simabőrű pusztította el a családját, fogadalmat tesz, hogy egy napon még bosszút áll.

Mikor Karak megengedi, hogy Vuk egyedül induljon békázni, a kisróka talál egy vadkacsát, és sikerül is elfognia. Sut, a tépett farkú róka is éppen arra jár, és a rókakölyök zsákmányára feni a fogát. Vuk vakmerően szembeszáll Suttal, és mielőtt baja eshetne, színre lép Karak, aki „első a rókák között”, és tekintélyénél fogva elzavarja Sutot.

Negyedik jelenet

Idővel Vuk testben és tapasztalatban is szépen gyarapodik. Karakkal a hűvös nyári szállásukra költöznek. Vuk egy nap Karak intése ellenére a Simabőrű háza körül kóborol. A ház körüli felfedező útja során rátalál egy ketrecben fogva tartott rókalányra, aki addig könyörög, amíg Vuk meg nem ígéri, hogy Karakkal még aznap este visszajönnek és kiszabadítják.

Bár Karak nem szívesen megy a Simabőrű házához, Vuk rábeszéli, hogy együtt szabadítsák ki a rókalányt. A viharos este miatt a vadász beviszi a kutyákat a házba. Vuk és Karak megpróbálják kiásni a ketrec alját, de amikor ez nem sikerül, Vuk a dombtetőn lévő szekér kerekét ássa ki, és utána Karakkal együtt nekigurítják a nehéz kocsit a ketrecnek.

Ötödik jelenet

A fogságból kiszabadult rókalány úgy dönt, hogy Vukkal és Karakkal marad. A fárasztó és veszedelmes éjszaka után békésen alszanak el az illatos nyári mezőn.

Másnap reggel a rókák ijedten ébrednek fel a traktorok hangjára. Karak az erdő felé akar menekülni, de Vuk felderíti a környéket, és észreveszi, hogy a vadász az erdő szélén vár rájuk a kutyáival. A rókák kis csapata az egyetlen kiutat választja, a traktorok felé menekül el. Az erdei rejtekhelyükön elbújva Karak kijelenti, hogy Vuk már készen áll arra, hogy a maga útját járja, de Vuk úgy dönt, hogy inkább Karakkal és a rókalánnyal marad.

A tavasz nyárba fordul, és a nyár őszbe. Az erdő lakóit nagy zaj veri fel. A vadászok újra hajtják a vadakat: a fürjek, a nyulak, a szarvasok és a rókák ijedten menekülnek. A rókák hiába rejtőznek egy bokorban, a levelek már lehullottak, és a bokor nem ad már igazi védelmet. Karak, az öreg róka feláldozza magát a fiatalokért: kitör, és maga után csalja az üldözőket. Este lesz, mire Vuk és a rókalány rátalál a haldokló Karakra, aki arra kéri őket, hogy maradjanak együtt. „A rókák szabad népének nem szabad elpusztulnia!” – mondja, s Vuk, most már felnőtt fejjel, megerősíti korábbi fogadalmát, hogy Karak és a családja pusztulásáért bosszút fog állni.

A környék kutyái újra összegyűlnek, és kárörvendően szapulják Vahurt és Fickót, akiket Vuk megint bolonddá tett. A Simabőrű pedig felfedezi, hogy nemcsak a kopasznyakú tyúkja hiányzik, de a kacsái is, sőt még a kamrában őrzött tojások is összetörtek.

Hatodik jelenet

Csak két gúnár marad, akik a présháznál addig itták a cefrét, amíg alaposan be nem csípnek. A Simabőrű magához hívja Vahurt és Fickót, és megparancsolja, hogy őrizzék a megmaradt libákat. A pajtában rejtőzködő Vuk mindent elkövet annak érdekében, hogy a kutyák figyelmét elterelje, csontot és diót dobál eléjük, majd lisztet borít a fejükre, és a nagy zűrzavarban elmenekül az egyik libával. Vahur és Fickó a gazdájuk dühétől tartva az erdőbe bujdosnak.

A szomszédos kutyák megint Vahuron és Fickón mulatnak, a vadász pedig, megelégelve, hogy Vuk mindig túljár az eszén, csapdát állít az erdőben. A kiéhezett Vahur és Fickó a pecsenye szagát megérezve belelépnek a csapdába. Ugatásukat hallva a gazda azt hiszi, hogy végre sikerült a rókát elfognia, szalad is az erdőbe, de saját csapdájába esik bele.

A tél után újra eljön a tavasz. Vuk és párja, a rókalány, Karak biztonságos és tágas barlangjában boldogan élnek. Elégedetten veszik szemügyre népes családjukat. Az egyik kölyök szemesebb is, ügyesebb is mint a többi, ő hasonlít a leginkább az apjára, így hát el is nevezik Vuknak. A mese teljes kört ír le.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Magyar hang
Mesélő Bitskey Tibor
Vuk (gyerek korában) (róka) Pogány Judit
Kisrókák (Vuk testvérei)
Vuk (felnőtt korában) Gyabronka József
Karak, a bölcs róka (Vuk nagybátyja) Csákányi László
Íny (Vuk anyja) Földi Teri
Kag (Vuk apja) Szabó Gyula
Csele, a rókalány Kútvölgyi Erzsébet
Pista bácsi, a Simabőrű ember (vadász) Koltai Róbert
Vahúr, a vadászkutya (rövidszőrű vizsla) Szabó Sándor
Fickó, a vadászkutya (szálkásszőrű tacskó) Márton András
Szú, a sün
Füttyös, a rigó
Részeg libák (lúd) Haumann Péter
Maros Gábor
Sut, a farkatlan róka Benedek Miklós
Rá, a szürkevarjú Bodrogi Gyula
Nyaú, a macska Czigány Judit
Tyúkok
Hú a fülesbagoly Szabó Ottó
Unka, a béka Horváth Gyula
Márton, a tarajos kakas Zenthe Ferenc
Csúsz, a gyík Verebély Iván
Hajtók Cserhalmi György
Horkai János
Szoó György
Pletykás kutyák Benkóczy Zoltán
Farkas Antal
Füzessy Ottó
Horkai János
Somogyvári Pál
A Simabőrű felesége Győri Ilona

Gyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A figurák először 1972-ben tűntek fel egy képregényben a Füles rejtvényújságban. A film 198081-ben készült a Magyar Televízió megrendelésére a Pannónia Filmstúdióban először négyrészes (kb. 20 perces) sorozatként, majd ebből állt össze játékfilmmé. Magyarországon 1981 és 1989 között 2,5 millióval növekedett a nézettségek száma. 2011-es árakon számolva 600 millió forintba került.[1]

Beosztás Alkotók
Alapmű Fekete István
Forgatókönyvíró Dargay Attila, Imre István, Tarbay Ede
Tervező, rendező Dargay Attila
Zene Wolf Péter
Dalszöveg Szenes Iván
Énekhang Maros Gábor[2]
Operatőr Henrik Irén
Hangmérnök Bársony Péter
Hangasszisztens Zsebényi Béla
Vágó Czipauer János, Hap Magda
Dramaturg Bálint Ágnes
Háttér N. Csathó Gizella
Mozdulatterv Bakai Piroska, Dékány Ferenc, Füzesi Zsuzsa, Radvány Zsuzsa
Rajzolta Bajnóczky Mária, Balogh János, Bangó Gabriella, Janotyik Frigyes, Fülöp Márta, Gyarmathy Ildikó, Kovács Magda, Körmöci Judit, Kulcsár Katalin, Lossonczy Árpád, Molnár Eszter, Petényi Katalin, Sostarics Yvette, Varga Péterné, Vertetics Anikó, Zákányi Edit, Zsolnai Ágnes
Színes technika György Erzsébet
Gyártásvezető Bende Zsófi
Produkciós vezető Budai György, Imre István

Angol nyelvű kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol nyelvű kiadás címe egyszerűen The Little Fox, 1987-ben adta ki az USA-ban videokazettán a Celebrity Home Entertainment. A Nickelodeon bemutatta időnként mint "Special Delivery". Az angol nyelvű kiadásban Vuk neve "Vic", felesége neve "Foxy"-ra változott, Karak változatlan.

Hanglemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vuk dala[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-ben a Pepita hanglemez kiadónál megjelent a Vuk című kislemez, mely az egész estés rajzfilm alapján van felhasználva. A főcímdalát Wolf Kati énekelte 7 évesen Wolf Péter és zenekarának közreműködésével. Zenéjét Wolf Péter szerezte, a dalszöveget pedig Szenes Iván írta. A főcímdal videoklipje a Magyar Televízióban készült. Ebből platinalemez lett.

Dal Perc Dátum Előadók Zeneszerző(k) és dalszövegíró(k) Album
Vuk dala[3] 2:16 1981 Wolf Kati Wolf Péter, Szenes Iván (Pepita SPS 70528, 1981. A oldal.)
Moncsicsi 2:28 1981 Ullmann Mónika (Pepita SPS 70528, 1981. B oldal.)

A Vuk főcímdalának alkotói:

A Magyar Rádió hangfelvétele

Tini dal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984-ben megjelent a Favorit kiadónál a Tini dal című hanglemez. A kislemezekből vannak kiválogatva, pl. a Vuk című kislemez.

Dal Perc Dátum Előadók Albumszám
Tini dal 3:31 1984 Neoton Família (Favorit SLPM 17856, 1984. A oldal.)
Breki-blues 3:11 1984 Mikó István (Favorit SLPM 17856, 1984. A oldal.)
Vuk 2:16 1984 Wolf Kati (Favorit SLPM 17856, 1984. A oldal.)
Micimackó 4:00 1984 Koncz Zsuzsa (Favorit SLPM 17856, 1984. A oldal.)
Koala maci 2:40 1984 Csongrádi Kata (Favorit SLPM 17856, 1984. A oldal.)
Hinta 3:24 1984 Kati és a Kerek Perec (Favorit SLPM 17856, 1984. A oldal.)
Hej-hó 2:32 1984 Wolf Péter együttes (Favorit SLPM 17856, 1984. A oldal.)
Moncsicsi 2:28 1984 Ullmann Mónika (Favorit SLPM 17856, 1984. A oldal.)
Windszörny 2:41 1984 Dolly Roll (Favorit SLPM 17856, 1984. B oldal.)
Pancsoló kislány 3:22 1984 Kovács Eszti (Favorit SLPM 17856, 1984. B oldal.)
Nanu-nanu 2:43 1984 Maros Gábor (Favorit SLPM 17856, 1984. B oldal.)
A földönkívüli 2:29 1984 Ullmann Mónika (Favorit SLPM 17856, 1984. B oldal.)
Nyuszi-bugi 2:33 1984 Csongrádi Kata (Favorit SLPM 17856, 1984. B oldal.)
Eperfagyi 3:22 1984 Kovács Eszti (Favorit SLPM 17856, 1984. B oldal.)
Iskolatáska 3:10 1984 Bergendy Együttes (Favorit SLPM 17856, 1984. B oldal.)
Mitiők (tinirandevú) 3:02 1986 So-ho együttes (Favorit SLPM 17856, 1984. B oldal.)

A Favorit felvétele

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kis VukGát György a Vuk folytatásának szánt animációs filmje, amelyet a szakma és a felnőtt közönség túlnyomó része is negatívan értékelt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]