Virginiai fogasfürj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Virginiai fogasfürj
Virginia-Wachtel 2007-06-16 059.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fogasfürjfélék (Odontophoridae)
Nem: Colinus
Faj: C. virginianus
Tudományos név
Colinus virginianus
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Virginiai fogasfürj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Virginiai fogasfürj témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Virginiai fogasfürj témájú kategóriát.

Colinus virginianus
Virginiawachtel 2007-06-16 099.jpg

A virginiai fogasfürj (Colinus virginianus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fogasfürjfélék (Odontophoridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kanada déli, az Amerikai Egyesült Államok keleti részétől Mexikóig, valamint Guatemala területén honos. Kuba szigetére nagyon régen betelepítették, ott mára egy különálló alfaj alakult ki.

Eredeti hazáján kívül betelepítették a következő országokba is : Bahama-szigetek, Dominikai Köztársaság, Haiti, Jamaica, Puerto Rico, Amerikai Virgin-szigetek, Antigua és Barbuda, Guadeloupe, Martinique, Barbados, Bermuda, Olaszország, Franciaország, Portugália, Kína és Új-Zéland.

Nyílt erdőségek és bokrosok madara.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Colinus virginianus aridus Aldrich, 1942
  • Colinus virginianus atriceps (Ogilvie-Grant, 1893)
  • Colinus virginianus coyolcos (Statius Muller, 1776)
  • Colinus virginianus cubanensis (G. R. Gray, 1846)
  • Colinus virginianus floridanus (Coues, 1872)
  • Colinus virginianus godmani Nelson, 1897
  • Colinus virginianus graysoni (Lawrence, 1867)
  • Colinus virginianus harrisoni Orr & Webster, 1968
  • Colinus virginianus insignis Nelson, 1897
  • Colinus virginianus insulanus Howe, 1904
  • Colinus virginianus maculatus Nelson, 1899
  • Colinus virginianus minor Nelson, 1901
  • Colinus virginianus nigripectus Nelson, 1897
  • Colinus virginianus pectoralis (Gould, 1843)
  • Colinus virginianus ridgwayi Brewster, 1885
  • Colinus Colinus virginianus salvini Nelson, 1897
  • Colinus virginianus taylori Lincoln, 1915
  • Colinus virginianus texanus (Lawrence, 1853)
  • Colinus virginianus thayeri Bangs & J. L. Peters, 1928
  • Colinus virginianus virginianus (Linnaeus, 1758)

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 25 cm, testtömege 150-200 gramm. Feltűnő színei dacára jól el tud rejtőzni a bokrok között, ha megzavarják, lelapul a földre. Színére inkább a barna a jellemző, jóval kevésbé vörös, mint a szemléltető képen. Hasa fehéren pettyezett. A hím fején fekete és fehér csíkok váltják egymást. A két ivar mérete ugyanakkora, csak szemöldöksávjuk és torokfoltjuk színezetében különböznek egymástól. Ezek a hímnél fehér színűek, míg a tojónál bézs színűek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földön keresi növényi részekből, magokból, levelekből, gyökerekből álló táplálékát, de időnként gerincteleneket is eszik. Ősszel és télen 5-30 fős csapatokban, úgynevezett „téli társaságokban” él. Éjjelente kör alakban egy földbe vájt mélyedésbe fekszenek le, úgy, hogy fejüket kifelé fordítják, miközben kölcsönösen melegítik egymást. Ennek előnye, hogy a madarak ebben a helyzetben bármely irányból érkező ellenséget időben fel tudják ismerni. Veszély esetén a fogasfürjek minden irányba szétrepülnek, így megzavarják a támadót. A csoportok tavasszal felbomlanak, a madarak költési időszakban párosával élnek.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Áprilisban a hím párzási territóriumot alakít ki és ezen belül egy magasabb helyről hallatja hangos „bob-vejt”-nek hangzó kiáltását. A feléje közeledő tojót úgy próbálja a hím meghódítani, hogy fel-le járkál előtte, közben szárnyait szétterjeszti és meghajol. A virginiai fogasfürjek már egy évesen ivarérettek és akár évente kétszer is költhetnek. Talajra rakja korhadó növényi részekből készített fészkét. Fészekalja 14-16 tojásból áll, melyeken 23 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók. A fiatal fogasfürjek néhány nappal kikelésük után már tudnak repülni és nyolc hetes korukra elérik kifejlett nagyságukat.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]