Viktória-barlang
| Viktória-barlang | |
 | |
| A Viktória-barlang bejárata | |
| Hossz | 724 m |
| Mélység | 41,5 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 41,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | 190 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Miskolc |
| Földrajzi táj | Bükk-vidék |
| Típus | időszakosan aktív víznyelőbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5392-36 |
| Lelőhely-azonosító | 75045 |
| Elhelyezkedése | |
 Viktória-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 03′ 44″, k. h. 20° 44′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 44″, k. h. 20° 44′ 05″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viktória-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Viktória-barlang fokozottan védett barlang. A Miskolci-Bükkalja területén, a Bükki Nemzeti Parkban található. Régészeti leletek kerültek elő belőle.
Leírás
A Vár-hegy már nem működő kőfejtőjének a peremétől körülbelül 250 méterre nyílik a kútgyűrűkkel biztosított, lezárt és szűk bejárata. A járatrendszernek van még legalább négy időszakosan aktív nyelőpontja a bejáraton kívül. Középső triász és felső triász mészkőben alakult ki. Időszakosan aktív víznyelőbarlang, amely csak hóolvadáskor és nagyobb eső idején nyel vizet.
A főág végén vizes szifon zárja el a továbbvezető utat. A hasadék jellegű járatok miatt, amelyek helyenként 10–15 méter magasak és általában 60 centiméter szélesek a barlang szűk. A morfológiai kis formái a hullámkagylók, a csorgák, az oldásos szinlővályúk, az üstös oldásformák és a mennyezeti félcsövek. A megtekintéséhez a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és barlangjáró alapfelszerelés kell. A Nagy-aknában segíti a közlekedést egy vaslétra.
Nevét a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tagjai adták neki. 1977-ben volt először Viktória-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
A Miskolci Bányász Sportkör Barlangkutató Csoportjának tagjai fedezték fel 1971-ben az eltömődött víznyelő szájának megbontásával. A feltárás után bejárták a végponti szifonig. A felfedezésről azonban nem jelent meg akkoriban nyomtatott közlemény. Egy kéziratban maradt, Várszegi Sándor által írt 1977-es visszaemlékezés rögzíti a tényt. 1972-ben a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tagjai Dévay József vezetésével az időközben eltömődött bejárati nyílást kibontva újra látogathatóvá tették és bejárták a barlangot. A szakosztály tagjaitól származik és 1980-ban jelent meg először nyomtatásban hír újra felfedezéséről.
Mivel nem tudták, hogy 1971-ben már felfedezték a barlangot a miskolciak, ezért a nyomtatott közleményben korábban nem ismert objektum bejárásáról, új barlang feltárásáról írtak. Azt hitték, hogy új barlangot fedeztek fel, mert a feltárómunka után kevés idővel átolvasták Budapesten az akkor elérhető szakirodalmat és Dénes György véleményét is meghallgatták, de nem volt nyoma az 1971-ben történt felfedezésnek.
1972-ben és 1973-ban a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tagjai néhányszor bejárták a járatrendszert és új részeket fedeztek fel. Egyszer lengyel barlangkutatók is részt vettek a feltáró munkában és sikerült is egy új ágat találniuk. Ez a rész a Lengyel-ág nevet kapta. Lorberer Árpád vezetésével megkezdték felmérését fix pontok felfestésével a bejárattól a Sváb-teremig, de a felmérés nem lett befejezve. Eddig az időszakig a barlangot 800 méter hosszúnak és 50 méter mélynek hitték. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő, kb. 50 m mély és kb. 800 m hosszú Viktória-barlang az ország 49. legmélyebb és 20. leghosszabb barlangja.
Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 21. leghosszabb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben kb. 800 m hosszú, 1976-ban kb. 800 m hosszú, 1975-ben kb. 800 m hosszú Viktória-barlang. Az összeállítás szerint Magyarország 54. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő és 1977-ben kb. 50 m mély, 1976-ban kb. 50 m mély, 1975-ben kb. 50 m mély Viktória-barlang. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Viktória-barlang néven és térképen van helye feltüntetve.
Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 27. leghosszabb barlangja az 5392/36 barlangkataszteri számú, kb. 800 m hosszú Viktória-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang kb. 800 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 69. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5392/36 barlangkataszteri számú, kb. 50 m függőleges kiterjedésű Viktória-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang kb. 50 m mély.
1990-ben és 1991-ben a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport kutatta. 1990-ben Takácsné Bolner Katalin, a csoport tagja készítette el alaprajzi barlangtérképét. A csoport másik tagja, Füredi Valéria 1990-ben bölény és gyapjas mamut két csontját gyűjtötte benne. A lábközépcsont, illetve a foglemez töredék másodlagosan került az üregrendszerbe, a víz által besodorva. A leleteket Kordos László határozta meg. 1992-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület elkészítette barlangtérkép-vázlatát.
1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Viktória-barlang fokozottan védett barlang. Morfológiai és hidrológiai jelentősége, valamint hossza miatt lett fokozottan védett barlang. 1998-ban történt a lezárása, amelyet a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület végzett. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Viktória-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.
A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetésben az olvasható, hogy 190 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata, 479,5 m hosszú, 43,9 m függőleges kiterjedésű és 172 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben lévő Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5392-36 barlangkataszteri számú Viktória-barlang Magyarország 51. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 480 m hosszú barlang 1977-ben kb. 800 m és 1987-ben 800 m hosszú volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bükk hegységben lévő Viktória-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Viktória-barlang fokozottan védett barlang.
A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Viktória-barlang a Bükk hegységben található és fokozottan védett természeti érték. A Nagy-kőmázsa K-i lejtőjén, 190 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai 1971-ben bontással tárták fel. 480 m hosszú és 44 m mély a triász mészkőben keletkezett, időszakosan aktív víznyelő. A meanderező, nagyon szűk, nagyon elagyagosodott főág végét szifon zárja le. Valószínűleg a miskolctapolcai hideg karsztforrásokban lép felszínre a rendszer vize. Engedéllyel és alapfelszereléssel járható a lezárt bejáratú barlang. Vaslétra segíti a Nagy-aknában a közlekedést.
2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bükk hegységben elhelyezkedő Viktória-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Miskolcon elhelyezkedő, 75045 lelőhely-azonosítójú és 5392-36 barlangkataszteri számú Viktória-barlang a másodlagos régészeti lelőhelyek közé van sorolva. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Viktória-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Viktória-barlang (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Viktória-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
Irodalom
- Adamkó Péter – Polacsek Zsolt: Lendvai Ákos (1946 – 2017). MKBT Tájékoztató, 2018. január–február. 20. old.
- Dévay József: A Viktória-barlang felfedezésének és kutatásának rövid története. In: Lendvay Ákos szerk.: A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1980. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1980. 135–137. old.
- Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
- Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20921. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
- Gyurkó János: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1993. március 31. (36. sz.) 2045. old.
- Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48., 49., 54. old.
- Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 20., 22. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 289. old.
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 464. old.
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
- Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 192. old.
- Szolyák Péter: Miskolc-Tapolca, Viktória-barlang. Régészeti kutatások Magyarországon 2009. 284–285. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 52., 56. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Viktória-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 191–193. old. ISBN 963-9358-96-7
- Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
- Varga Gábor: Barlangi régészeti lelőhelyek. Építésügyi Szemle, 2013. 4. sz. 39. old.
- –: Új tiszteleti tagok. Karszt és Barlang, 2004–2005. 82. old.
