Vértesszőlős

Vértesszőlős
Vértesszőlős címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Kistérség	Tatabányai
Jogállás	község
Irányítószám	2837
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	3538 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	176,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 18° 22′ 49″47.618838888889, 18.3803
Vértesszőlős Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Vértesszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vértesszőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlős Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.

Fekvése

A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik. Tatabánya 2,5 km; Tata 4,5 km távolságra található.

Története

Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.

Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet.

Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely őskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi.

Vértesszőlős: előembertelep

A későbbi időkből a településen avar kori leletek is előkerültek.

A települést írásban 1244-ben említik először.

A török korban sokszor feldúlták, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Ugyanekkor szlovák telepesek gyarapították a község lakosságát.

1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.

Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.

A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.

Látnivalók

• Római katolikus templom (Fellner Jakab tervei alapján, 18. század)
• Vértesszőlős Őstelep a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Szabadtéri Bemutatóhelye.
• Vértesszőlősi Kisboldogasszony templom

Külső hivatkozás

• Vértesszőlős Önkormányzatának honlapja
• Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Bemutatóhelye