Transzkontinentális ország
Transzkontinentálisnak nevezzük azokat az országokat, amelyeknek törzsterülete több kontinensre is kiterjed. Nem számítanak transzkontinentálisnak azok az országok, amelyek külbirtokaik, gyarmataik vagy katonai támaszpontjaik révén birtokolnak területeket más kontinenseken.
Jelenlegi transzkontinentális államok
Transzkontinentális államok
Egyiptom (Afrika – Ázsia) A Szuezi-csatorna választja el a két kontinenst.
Kazahsztán (Ázsia – Európa) Az Urál folyó választja el a két földrészt. Többnyire Ázsiához sorolják.
Törökország (Ázsia – Európa) A Boszporusz, a Márvány-tenger és a Dardanellák választja el a két földrészt.
Oroszország (Európa – Ázsia) Az Urál hegység és az Urál folyó választja el a két földrészt.
Transzkontinentálisnak tekinthető államok
Azerbajdzsán (Európa - Ázsia) A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén helyezkedik el. Ritkán tekintik transzkontinentálisnak, többnyire egészében sorolják Európához vagy Ázsiához.
Franciaország (Európa – Afrika – Dél-Amerika) Tengeren túli megyéi révén.
Grúzia (Európa - Ázsia) A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén helyezkedik el. Ritkán tekintik transzkontinentálisnak, többnyire egészében sorolják Európához vagy Ázsiához.
Hollandia (Európa - Közép-Amerika) A Karibi Hollandia szigetei révén.
Indonézia (Ázsia - Óceánia) Új-Guinea révén.
Spanyolország (Európa – Afrika) Ceuta és Melilla révén.
USA (Észak-Amerika – Óceánia) Hawaii révén.
Dánia (Európa - Észak-Amerika) Grönland révén.
Történelmi transzkontinentális államok
- Egyiptom – A Középbirodalom és az Újbirodalom idején (Afrika és Ázsia)
- Asszíria – I. e. 670 körül (Ázsia és Afrika)
- Perzsa Birodalom – I. e. 500 körül (Ázsia, Afrika és Európa)
- Nagy Sándor birodalma – I. e. 333-327 között (Európa, Ázsia és Afrika)
- Római Birodalom (Európa, Ázsia és Afrika)
- Bizánci Birodalom (Európa és Ázsia, egy ideig Afrika is)
- Orosz Birodalom (Európa és Ázsia, egy ideig Alaszka révén Észak-Amerika is)
- Oszmán Birodalom(Európa, Ázsia és Afrika)
- Szovjetunió (Európa és Ázsia)
