Szlovákiai görög katolikus egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlovákiai görög katolikus egyház

(Slovenská gréckokatolícka cirkev)
Vallás keresztény
Felekezet keleti katolikus
Eredet magyar görög katolikus egyház, ruszin görög katolikus egyház
Lelkészi vezető Ján Babjak
Tisztsége érsek
Szertartás bizánci
Tagság 219 831 (2001)
Nyelv szlovák, ruszin, magyar
Rómához csatlakozott 1646
Fő terület Szlovákia, USA
Székhely Eperjes

A(z) Szlovákiai görög katolikus egyház
hivatalos honlapja


A szlovákiai görög katolikus egyház bizánci rítusú katolikus egyház Szlovákiában Rómával egységben. A CNEWA (Katolikus Közel-Kelet Jóléti Társaság) statisztikái alapján 2005-ben 225 000 hívő tartozott az egyházhoz.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovákiai görög katolikus egyháztartomány:

Szlovákián kívül található szlovák görög katolikus egyház a torontói szlovák eparchia (közvetlenül a Szentszék alá rendelve).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1918-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

bővebben lásd a Ruszin görög katolikus egyház cikknél.

1646-ban a ruszinok (rutének) az ungvári unióban kimondták egyesülésüket Rómával. A mai szlovák és magyar görög katolikus egyház hívei is lényegében egykori ruszinokból kerültek ki. Ez alól csak a későbbiekben csatlakozott néhány település képez kivételt. A Magyar Királyságban nem voltak külön részegyházaik a magyaroknak, szlovákoknak és a ruszinoknak. A ruszinok nemzetiségi öntudata már a 1819. században sem volt erős, ennek következtében erősen elszlovákosodtak vagy elmagyarosodtak.

1918 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákia görög rítusú egyházmegyéi - a pozsonyi egyházmegyében
feketével vannak jelölve az önálló egyházközségek
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek

Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az első világháború hozta meg. Mindkét egykori ruszin görög katolikus püspökség (Eperjes, Munkács) is csehszlovák uralom alá került. A Csehszlovák Köztársaság megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak 1927-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes végeztek adminisztrátori feladatokat. A csehszlovák hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az ortodox kereszténységgel, mint a katolikusokkal. Így a görög katolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görög katolikus egyház ellen. XI. Piusz pápa 1937. szeptember 2-án Ad ecclesiastici regiminis incrementum apostoli bullájában megszünteti az eperjesi és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a Szentszék alá rendeli őket. A második világháború után Munkácsot a Szovjetunióhoz csatolják. Csehszlovákiában csak az eperjesi püspökség marad meg a görög katolikusok igazgatására. 1950. áprilisában összehívják az eperjesi "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát a moszkvai patriarchátus által képviselt görögkeleti egyház veszi át. A görög katolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartóztatták. Enyhülést csak 1968 hozott, amikor újra engedélyezték a görög katolikus egyházat. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta az ortodox egyházzal. A meglévő 292 egyházközség közül 205 támogatta a Rómával való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. 1980. október 13-án II. János Pál pápa létrehozta a torontói szlovák eparchiát, melyet a torontói ukrán görög katolikus eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak 1993-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és az ortodox híveket kiutasították a templomokból. Csehszlovákia szétválásával Csehországban maradt mintegy 9000 hívő, akik számára 1996-ban apostoli exarchátust hozott létre II. János Pál pápa. 1997-ben II. János Pál pápa apostoli exarchátust hozott létre Kassán kassai görög katolikus exarchátus néven. 2008. január 30-án XVI. Benedek pápa megalapította a pozsonyi székhelyű görög katolikus püspökséget, ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a kassai apostoli exarchátust, és az addigi eperjesi görög katolikus püspökséget érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görög katolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.

A szlovákiai görög katolikus egyháztartomány:

Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a rutén kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a rutének elsősorban azt, hogy az 1950-es évek óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görög katolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtatni. Az eperjesi görög katolikus főegyházmegye elutasítja a ruszinok ezen kérését.[1]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]