Szerkesztő:Ogodej/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Családfa[szerkesztés]

Höelün
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jiszügej-bátur
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Börte
 
Temüdzsin
( Dzsingisz kán)
1206-1227
 
Kaszar
 
Kacsjun
 
Temüge
 
Belgütej
 
Behter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Dzsocsi
 
 
 
 
 
Csagatáj
 
Töregene Khatun
 
Ögödej
1229-1241
 
Sorgagtani Beki
 
Toluj
 
Alaháj Beki
 
Csecsejhen
 
Alaltun
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Batu
 
Berke
 
Baidar
 
Güjük
1246-1248
 
Ogul Kajmis
 
Kashin
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Organa
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szártak
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Siremün
 
Kaidu
 
 
 
 
 
 
Mubarak
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Möngke
1251-1259
 
Kubiláj
1260-1294
 
Hülegü
 
Arik Böke
1260-1264
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Zenjin
 
Abaka
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Temür
 
Argun
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Soahm

India művészete[szerkesztés]

Hivatkozás

Időrendi táblázat
India
Dátum Történelem Vallás-Filozófia-Kultúra Művészet
i. e. 4000 Korai indus civilizáció Rigvéda és a védikus hagyományok Korai agyagszobrászat
i. e. 4000-2500 Indus-völgyi civilizáció, Harappa és Mohendzso Dáro Kapcsolatok Mezopotámiával Pecsétnyomók, kerámiák
i. e. 1500 A Gangesz partján letelepedett törzsi szervezetek Mahávira, a dzsainizmus alapítása Az első buddhista műalkotások
kb. 600 Királyságok alapítása A történelmi Buddha megjelenése i. e. 300-200 buddhista művészetek, szúpák
i. e. 327-325 Nagy Sándor Indiában Mahábhárata, Rámájana szövegváltozatai i. e. 800-tól Az Asóka-oszlop feliratai
i.e. 321 A Maurya Birodalom megalapítása
i.e. 273 Nagy Asóka, Csandragupta Maurja unokája, a Maurja Birodalom császára. Asóka rendeletei, amelyeket bráhmi írással írt le. Az ediktumok leírják buddhista vallási nézeteit és az alattvalói jóléte iránti elkötelezettségét.
i.e. 200 A Tholkappiyam a tamil nyelv nyelvtanát és morfológiáját írja le; ez a legrégebbi létező tamil nyelvtan
i.e.100 Csaraka megírja a Csaraka Szamhitát, tünettant és terápiát az emberi testről
1. század Szent Tamás megérkezik Muzirisba (Kerala). A cukor előállítása a cukornád növényből Észak-Indiában
240 Sri-Gupta megalapítja a Gupta Birodalmat Magadhában, fővárosa Pataliputra
4. század Csandragupta elfoglalja a Gupta trónt
5. század Árjabhata matematikus és csillagász, megírja csillagászati értekezését és az Árja-sziddhantát.
6. század A Gupta Birodalom összeomlása Az asztrológus, polihisztor Varáhamihira megírja a Panykasziddhántikát, a matematikai csillagászatról szóló értekezést, amely öt szerző öt korábbi csillagászati értekezését foglalja össze.

Hinduizmus összecsukható[szerkesztés]

Hindu istenség infobox, pozíciós térkép[szerkesztés]

Ogodej/próbalap (Ázsia)
Bulgaria
Bulgaria
Pakistan
Pakistan
Ibn Battuta Itinerary 1332–1346 (Black Sea Area, Central Asia, India, South East Asia and China)


Ogodej/próbalap


Prológus és epilógus[szerkesztés]

sejhaj

sejhaj

Prológus[szerkesztés]

Ez itt a prológus

Ez az epilógus[szerkesztés]

epilógus pedig ez

Ogodej/próbalap

„A rakodópart alsó kövén ültem
Néztem hogy úszik el a dinnyehéj

– József Attila: Dunánál

A rakodópart alsó kövén ültem
Néztem hogy úszik el a dinnyehéj
– József Attila: Dunánál
A rakodópart alsó kövén ültem
Néztem hogy úszik el a dinnyehéj

– József Attila: Dunánál

A lónak négy lába van[1] mégis megbotlik[2]:

citLib próba[szerkesztés]

Leslie P. Peirce: The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire. (hely nélkül): Oxford University Press. ISBN 978-0-19-508677-5  

  1. Kakh19 106. o.
  2. Kakh19 105. o.

Megjegyzések[szerkesztés]


Források[szerkesztés]