Aum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Aum (más néven Om, ). Pranavának nevezik, és a legfontosabb hindu szimbólum – a hinduizmus emblémája. Az Aum a legfontosabb alap- vagy gyökérmantra, ezért sok mantra (recitáció), ima és rituálé elején mondják.

Az OM az univerzum teremtésekor elhangzott szent teremtő mag-szó (bija). Az „Om” a teremtés igéje, egy ősrezgés, mely eredetét tekintve öröktől való és az Abszolút Igazságot és a Legfelső Isteni Teremtőerőt képviseli. A hinduizmus szerint a „szent Om” szótag a védánta és a hindu filozófia szóban kifejezhető esszenciája.

Az „Om” három hangból tevődik össze, ezek az „A”, „U”, és „M”. Noha három szótagból áll, mégis minden dolgot tartalmaz – ezzel fejezi ki a világ hármasságát, plusz a három egységéből összeálló teljességet. A három hang sok tételt jelöl, de valószínűleg a legfontosabb a világmindenség hármas aspektusa, a test-lélek-szellem: Az „A” jelképezi a durva anyagi világot (az ébrenlét állapota), az „U” az asztrálsíkot (az álom állapota), az „M” pedig az elmén túljutott állapotot szimbolizálja, tudati szintje a mélyalvás. A teljes szimbólum ezek együttesét szimbolizálja.

Mindemellett az „ajna csakra” (harmadik szem) mantrája is. Nagy népszerűségnek örvend a meditálók körében, mivel ismételgetése lenyugtatja az elmét, a testet energiával (pránával) tölti fel, segít kiszakadni az érzékek világából, erősíti az elmélyülést. A megfelelő légzésirányítással (pránájáma) és az „Om hang” használatával különböző transzállapotok érhetőek el.

Mint egyetemes szimbólum, vizuális formában is létezik. Hasonlóan a kereszt szimbólumhoz, viselőjének védelmet ad a negatív hatások ellen, segíti a lélek harmóniájának megtartását, védelmező mágikus szimbólum.