Aum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Aum (más néven Om, ). Pranavának nevezik, és a legfontosabb hindu szimbólum – a hinduizmus emblémája. A hinduizmus hagyományában az „Aum” a legfontosabb alap- vagy gyökérmantra, ezért sok mantra (recitáció), ima és rituálé elején mondják.

A hindu hagyomány ismertetése szerint az „Om” az univerzum teremtésekor elhangzott szent teremtő mag-szó (bija). Az „Om” a teremtés igéje, egy ősrezgés, mely eredetét tekintve öröktől való és az „Abszolút Igazságot” és a „Legfelső Isteni Teremtőerőt” képviseli. A hinduizmus szerint a „szent Om” szótag az úgynevezett védánta és a hindu filozófia szóban kifejezhető esszenciája.

Az „Om” három hangból tevődik össze, ezek az „A”, „U”, és „M”. Noha három szótagból áll, mégis minden dolgot tartalmaz – ezzel fejezi ki a világ hármasságát, plusz a három egységéből összeálló teljességet. A három hang sok tételt jelöl, de valószínűleg a legfontosabb a világmindenség hármas aspektusa, a test-lélek-szellem egysége. Az „A” jelképezi a durva anyagi világot (az ébrenlét állapota), az „U” az asztrálsíkot (az álom állapota), az „M” pedig az elmén túljutott állapotot szimbolizálja, tudati szintje a mélyalvás. A teljes szimbólum ezek együttesét szimbolizálja.

Mindemellett az úgynevezett „ajna csakra” vagy harmadik szem mantrája is. Nagy népszerűségnek örvend a meditálók körében, mivel – a hagyomány szerint – ismételgetése lenyugtatja az elmét, a testet energiával (pránával) tölti fel, segít kiszakadni az érzékek világából, és erősíti az elmélyülést. Ezen a módon, a megfelelő légzésirányítással (pránájáma) és az „Om hang” használatával különböző transzállapotok érhetőek el.

Mint egyetemes szimbólum[forrás?], vizuális formában is létezik. Hasonlóan a kereszt szimbólumhoz[forrás?], a tanítások szerint, viselőjének védelmet ad a negatív hatások ellen, segíti a lélek harmóniájának megtartását, valamint védelmező mágikus szimbólum.