Szarkavár
| Szarkavár | |
 |
|
| A rekonstruált bejárat | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Solymár |
| Tengerszint feletti magasság | 160 m |
|
|
|
| Épült | 1355 után |
| Elhagyták | 1541 után (török harcok) |
| Állapota | rom |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Szarkavár
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 47° 35′ 34″, k. h. 18° 56′ 57″ | |
A Szarkavár egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis hegyei között egy kisebb, de meredek oldalú dombon emelkedik.
Története [szerkesztés]
Nagy Lajos uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé számítottak a Lackfi főnemesi család tagjai. A korabeli oklevelek szerint 1355-ben vásárolták meg ezt a területet, ahol rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, ami a továbbiakban budai tartózkodásuk idején szállásául szolgált a dúsgazdag famíliának.
A törökkel vívott vesztes nikápolyi csatában a Lackfiak szembeszálltak Luxemburgi Zsigmond királlyal, ezért 1397-ben két vezető egyéniségüket az uralkodó hívei orvul meggyilkolták, váruradalmaikat elkobozták. Zsigmond később feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adományozta, kárpótlásul annak házasságtörése miatt régebben lefoglalt délvidéki birtokaiért.
A középkor további évszázadaiban magukénak mondhatta még a Korbáviai és a Rozgonyi família is. 1440-ben ostrommal foglalták el az ellenpártiaktól a lengyel származású I. Ulászló magyar király táborához tartozó fegyveresek. Négy esztendő múltán a Czudar család zálogba adta a Rozgonyi famíliának. Egy 1449-es feljegyzés szerint rövid ideig Hunyadi János kormányzó uralta, majd királyi kegyként Garai László nádorispán szerezte meg. Férfiágon való kihalásuk után Mátyás király a törvénytelen kapcsolatából született Corvin János liptói hercegnek adományozta, tőle 1490 után Ráska Balázs főnemes ragadta el. Már az 1526-os mohácsi csata után jelentősebb pusztítások érték a környéken fosztogató török lovas csapatoktól, de végleges romba dőlése csak az 1541-es budai megszállás után következett be.
Maradványait a XVIII. században letelepülő németajkú {sváb} lakosság jórészt elhordta, csak az 1930-as évektől kezdte kutatni Valkó Arisztid műkedvelő régész, akit az 1990-es esztendőktől követtek a tényleges feltárás és helyreállítás nagyszabású munkálatai. Lassan napvilágra kerülnek a hosszúkás ovális alakú várfalak, melyek több lakóépületet és egy vaskos öregtornyot öveznek, a várudvaron létesített mély kúttal.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
