Somssich-hegyi 2. sz. barlang

Somssich-hegyi 2. sz. barlang
Hossz	8 m
Mélység	8 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	8 m
Tengerszint feletti magasság	180 m
Ország	Magyarország
Település	Villány
Földrajzi táj	Villányi-hegység
Barlangkataszteri szám	4150-2
Elhelyezkedése
Somssich-hegyi 2. sz. barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 27″, k. h. 18° 26′ 33″45.874072222222, 18.442419444444

A Somssich-hegyi 2. sz. barlang 1988-ban fokozottan védetté nyilvánított barlang, amely a Duna–Dráva Nemzeti Parkban, a Villányi-hegység területén található. Később azonban visszaminősítették megkülönböztetetten védett barlanggá. Őslénytani leleteiről híres. Aknája rendkívül részletes betekintést ad a korai pleisztocén fauna fejlődésének folyamatába és az éghajlat változásaiba.

Leírás

A Villánytól északnyugatra lévő Somssich-hegy keleti gerincén nyílik. Egyetlen 9,3 méter mély aknából áll. A korai pleisztocénbe, az úgynevezett villányiumba sorolható leggazdagabb magyarországi ősgerinces leletanyagát és lelőhelyét tárta fel a rendszeres kutatás. Üledéke hihetetlenül sok ősmaradványt tartalmazott. Jánossy Dénes évekig végezte a pocokformák ezres nagyságrendű fogleleteinek azonosítását. Az 50 szintben kitermelt anyag legnagyobb részét a kígyócsigolyák adták, amelyeket egy idő után már nem is egyenként számoltak, hanem dekagrammra mértek. Később azonban mégis megszámolták őket és ekkor kiderült, hogy körülbelül 600.000 darab került elő. A pocokfaunában a gyökértelen fogú fajok szolgáltatták a leletek döntő többségét a három ősi, gyökeres fogú faj mellett. A lelőhelyet betonlappal lezárták és nem látogatható.

Előfordul irodalmában Somssich-hegy 2. sz. lelethely (Jánossy 1980), Somssich-hegy 2. sz. lelőhely (Kordos 1978), Somssich hegyi 2. sz. barlang (Maróthy 1988) és Somssitch-hegy 2. lelőhely (Kordos 1979) neveken is. 2006-ban volt először Somssich-hegyi 2. sz. barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. A Somssich-hegyi 1. sz. lelőhely nem barlang, hanem felszíni kőzetkibúváson vizsgált paleontológiai csontlelőhely.

Történet

1975-ben fedezte fel Jánossy Dénes és Topál György véletlenül, tehát a hegység többi ősgerinces-lelőhelyétől eltérően nem mészkőfejtés következtében nyílt meg. Kitöltését a felszínről lefelé haladva lassan, részletesen átvizsgálva kiderült, hogy hasadékbarlangról van szó. Az üreg oldalfalát alkotó kemény kőzetet azonban nem érték el a 2014 előtti ásatások. Jánossy Dénes 1979-ben kiadott könyvében található egy helyszínrajz, amelyen megfigyelhető a barlang földrajzi elhelyezkedése.

1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének értelmében a Villányi-hegységben lévő Somssich hegyi 2. sz. barlang fokozottan védett barlang. Őslénytani leletei miatt lett fokozottan védett barlang. 1997 után 10 centiméter vastag betonréteggel öntötték le a korábban már vasbeton lapokkal biztosított bejáratát. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Villányi-hegység területén lévő Somssich-hegyi 2. sz. barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Villányi-hegységben lévő Somssich-hegyi 2. sz. barlang már nem fokozottan védett barlang. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Villányi-hegységben elhelyezkedő, 4150/2 kataszteri számú Somssich-hegyi 2. sz. barlang. 2014-ben sikerült megállapítani, hogy egy körülbelül 5 méter átmérőjű aknabarlangról van szó. Napjainkban is folyik feltárása.

Irodalom

• Botka Dániel – Mészáros Lukács: Beremendia (Mammalia, Soricidae) remains from the late Early Pleistocene Somssich Hill 2 locality (Southern Hungary) and their taxonomic, biostratigraphic, palaeoecological and palaeobiogeographical relations. Fragmenta Palaeontologica Hungarica, 2014. (31. köt.) 79–111. old.
• Botka Dániel – Mészáros Lukács: A Somssich-hegy 2-es lelőhely (Villányi-hegység) alsó-pleisztocén Beremendia fissidens (Mammalia, Soricidae) maradványainak taxonómiai és paleoökológiai vizsgálata. Földtani Közlöny, 2015. (145. köt.) 1. füz. 73–84. old.
• Hír János: Cricetids (Rodentia, Mammalia) of the Early Pleistocene vertebrate fauna of Somssich-hegy 2 (Southern Hungary, Villány Mountains). Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1998. (90. évf.) 57–89. old.
• Hír János: Somssich-hegyi 2. sz. barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 407–408. old. ISBN 963-9358-96-7
• Jánossy Dénes: A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. 32. old.
• Jánossy Dénes: Jelentés az Őslénytani Szakbizottság 1980. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1980. 8. old.
• Jánossy Dénes: Őslénytani Szakbizottság. MKBT Beszámoló, 1983. 7. old.
• Jánossy Dénes: Lemming remain from the Older Pleistocene of Southern Hungary (Villány, Somssich-hegy 2). Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica, 1983. (11. köt.) 55–60. old.
• Jánossy Dénes: Pleistocene Vertebrate faunas of Hungary. Akadémiai Kiadó et Elsevier, Budapest – Amsterdam, 1986. 208 old.
• Jánossy Dénes: Arvicolids from the Lower Pleistocene sites at Beremend 15 and Somssich-hegy 2, Hungary. Int. Symp. Evolution, Phylogeny and Biostratigraphy of Arvicolids, Praha, 1987. (1990) 223–230. old.
• Jánossy Dénes: Indoklások barlangok fokozott védelméhez. Kézirat. 1 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások 1978-ban. MKBT Beszámoló, 1978. 18. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1979-ben. MKBT Beszámoló, 1979. 16. old.
• Kordos László: Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1980-ban. MKBT Beszámoló, 1980. 12. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1981-ben. MKBT Beszámoló, 1981. 13. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések és ásatások 1982-ben. MKBT Beszámoló, 1982. 11. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1983-ban. MKBT Beszámoló, 1983. 10. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani leletek 1984-ben. MKBT Beszámoló, 1984. 12. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 58. old. (Név nélkül van említve a lelőhely.)
• Maróthy László: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendelete. Magyar Közlöny, 1988. október 1. (45. sz.) 1073. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 740. old.
• Rónaki László: A Villányi-hegység és a Beremendi-rög barlangjai. Beremend, 2000. 11., 62–65. old. ISBN 963-00-5492-2
• Rónaki László: Természetes és mesterséges üregek megismerésének dél-dunántúli kronológiája. II. rész. Napjaink katasztere 2005-ig. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 78. old.
• Székely Kinga: Új fokozottan védett barlangok. Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 119. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Jogszabályi változások. MKBT Tájékoztató, 2006. január–február. 18. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3488. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás