Rásztony
Rásztony (Ráztočno) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Privigyei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1429 |
Polgármester | Ivan Škrteľ |
Irányítószám | 972 31 |
Körzethívószám | 046 |
Forgalmi rendszám | PD |
Népesség | |
Teljes népesség | 1235 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 71 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 398 m |
Terület | 17,59 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 46′ 10″, k. h. 18° 45′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 10″, k. h. 18° 45′ 19″ | |
Rásztony weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rásztony témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Rásztony (szlovákul Ráztočno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban, Privigyétőltól 10 km-re keletre. 2011-ben 1247 lakosából 1192 szlovák volt.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 10. - 11. században szláv település állt ezen a helyen. A falut írott forrás 1430-ban "Rozkochna" alakban említi először. Egykori temploma a 13. században már állt. Már a középkorban vámszedőhely volt, hiszen itt halad át a Körmöcbányáról Privigyére menő kereskedelmi út. A 16. században a Handlovai völgy legjeletősebb települése volt. 1553-ban 45 jobbágytelke volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. Kézművesei közül három kovács, két molnár és cipész volt a faluban. A környező erdőkből kitermelt fa feldolgozására két fűrészmalom is üzemelt. 1614-ben nagy tűzvész pusztította, melynek a falu nagy része áldozatul esett. 1675-ben 52 jobbágy és 16 zsellér háztartása volt 260 lakossal. 1715-ben 25 háztartása volt. 1778-ban malom, fűrésztelep, 40 gazda, 8 zsellér és 4 vagyontalan családja volt 477 lakossal. 1828-ban 72 házában 503 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból, fuvarozásból, seprű- és takarókészítésből, idénymunkákból éltek. 1908-ban a falu leégett.
Vályi András szerint "RASZTOCSNA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Prividgyéhez egy mértföldnyire, határja ollyan, mint Csauzáé, harmadik osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Rasztdesnó, tót falu, Nyitra vmegyében, Chrenocz fil., 503 kath. lak. F. u. többen."[3]
1910-ben 1090, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott. A második világháború után a község nagyarányú fejlődésnek indult. Kultúrház, üzletközpont, posta, könyvtár, ravatalozó, vasútállomás épült.
2001-ben 1246 lakosából 1231 szlovák volt.
Nevezetességei
Római katolikus temploma eredetileg korai gótikus stílusban épült, a 15. század közepén bővítették, 1667-ben boltozatát és külsejét újjáépítették.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.