Prückler László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2020. december 13., 10:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Prückler László
Született1847. június 3.
Pest
Elhunyt1929. június 27. (82 évesen)
Budapest.
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiPrückler Ignác
Foglalkozásapezsgőgyár-tulajdonos, politikus,
SablonWikidataSegítség

Prückler László Vitusz Ferenc Xavér (Pest, 1847. június 3. - Budapest, 1929. június 27.), fűszerkereskedő, pezsgőgyár-tulajdonos, politikus, fővárosi törvényhatósági bizottság tag. A Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára egyik társtulajdonosa.[1]

Élete

1882-es reklám a Kincsem pezsgőről, amelyet a Prückler Ignácz pezsgőgyára gyártott.

Az ősrégi római katolikus nagypolgári alsó-bajorországi származású Prückler családban született. Apja, Prückler Ignác (1809-1876), fűszerkereskedő, pesti polgár, pezsgőgyáros, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár és az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa,[2] anyja, Wagner Lujza (1815-1883) volt.[3] Apai nagyszülei Prückler József Kalazancius (1778-1848), pékmester, pesti bérpalota tulajdonos, választott pesti polgár, császári királyi százados, és Ottinger Klára (1781-1826) voltak.[4] Nagybátyja, Prückler József (1804-1866), pesti polgár, pékmester, bérpalota tulajdonos, 1848-as szabadságharc alhadnagya volt. Prückler László elsőfokú unokatestvére, Prückler József lánya, Prückler Klára (1833-1907), akinek a férje, Topits József (18241876), Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója és tulajdonosa;[5] Topits József és Prückler Klára fia, Topits Alajos József (1855-1926), tésztagyáros, a Ferenc József-rend lovagja, az Országos Ipar Tanács tagja, Országos Iparegyesület Igazgatóságának a tagja volt.

Alap tanulmányai befejezése után, az édesapja által 1834-ben alapított Soroksári (Ráday utca 32-es szám alatt) úti pezsgőgyárába lépett be dolgozni,[6] amelynek a neve hivatalosan "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" volt. Apja halála után, Prückler László és fivére, Ifjabb Prückler Ignác (1840-1919) vették át az cég irányítását. Nagy sikereket aratva, a tehetős Prückler László 1883 és 1888 között Magyarországon az 1200 legnagyobb adófizető közül volt és ekkortáj törvényhatósági bizottság tagjává választották. A pezsgőgyár 1888 és 1918 között viselte az „udvari szállító” címet.[7][7]

Prückler László volt az első családjában, aki a kereskedelmi életből a politikával kezdett foglalkozni. Báró Kemény Gábornak, és az ő Kemény-féle pártjának az egyik főkortese volt. Kemény Gábor újraválasztására, a Szabadelvű Párt 1884. május 22-én tartotta első gyűlését a Prückler-gyár udvarán, majd június elején ismét ott került sor a képviselő találkozójára választóival. Az 1887-es országgyűlési képviselői választásokon önmagát ajánlotta Ferencváros és Kőbánya országgyűlési képviselőjének.[7] Programbeszédében azt hangsúlyozta ki, hogy gróf Tisza Kálmán híve, a kereskedőket és a magyar iparcikkek népszerűsítésére buzdította, természetesen kiemelve a szesz- és malomipart. Pázmándy Dénes hatékony ellenpropagandát kezdett Prückler ellen, akinek nagy fiaskóval végződött a politikai kísérlete. 1888-ban Prückler lemondott a törvényhatósági tagságáról, talán pénzügyi nehézségek miatt, vagy az 1887-es országgyűlési választásokon elszenvedett veresége miatt. Másrészt, az akkori sajtó egyértelműen is ismertette, hogy "nem képezett titkot hogy az egykor gazdag pezsgőgyáros a tönk szélére jutott gyára, melyet bátyjával közösen vezetett az utóbbi években nagymérvű pangásnak indult. Az újabb magyar pezsgők teljesen kiszorították Prücklerék készítményét a forgalomból úgy hogy a nagy összegeket megemésztő befektetés nemhogy a kamatokat meghozta volna de újabb áldozatokat igényelt".[8] 1888 április 29.-én elkeseredettségében Prückler László öngyilkosságot kísérelt meg egy revolverrel a Soroksári utca 30-as számú földszintes Prückler pezsgőgyár hátsó épület egyik szobájában, azonban ezt túlélte.[9] Onnantól fogva nem vett részt a politikában és a vagyona folyamatosan kezdett apadni, majd 1897-ben a céget teljes egészében átadta társának, Bernardt Gyulának.[7]

1894-ben Prückler László újra visszatért a helyi politikába, azonban akkor már mint a IX. választókerületben megválasztott fővárosi törvényhatósági képviselő. 1906-ig maradt a testület tagja ebben a minőségében.

Társadalmi élete

A tehetős nagypolgári Prückler László szenvedélyes vadász volt, ugyanakkor egyben az ország legbuzgóbb vadtenyésztőinek egyike. Az 1870-es évektől a Csepel-szigetet két társával, hosszú évekig tartotta vadászati bérben. Főleg foglyokat és nyulakat tenyésztettek vadászatra; 1879-ben, Prückler László egyedül 180 foglyot és 120 nyúlat ejtett a szigeten.[10][11] Prückler László a nemzeti hajós-egylet tagja is volt, a Hattyú nevű kétsorevezős hajó az ő tulajdona volt.[12] A lóversenyek szintén nagy rajongója, Prückler László és bátyja ifjabb Prückler Ignác (1840-1919), olyan pezsgőt gyártott, amelynek a neve Kincsem volt, címkéjén a híres versenyló rajzával.[13] A Kincsem pezsgőt, amelyet 1880-ban, az „Írók és művészek-társasága" egyik esztergomi kirándulása alkalmából Prückler ajánlott fel, maga Jókai Mór személyesen köszönte és nagy tisztelettel dicsérte meg.[14]

1881. május 19.-kén Rudolf trónörökös határozott kívánságához képest a császár és királyi udvari ebédhez 150 üveg „Kincsem“ pezsgőt rendeltek meg a "Prückler Ignácz budapesti pezsgőgyár"nál. A megrendelés a főudvarmesteri hivatal által történt. Rudolf trónörökös élvezettel ízlelte meg a magyar gyártmányt és arról a legmelegebb elismeréssel nyilatkozott. Annak folytán Prückler újabb megrendelést kapott az udvartól.[15]

Házassága és gyermekei

Budán a krisztinavárosi római katolikus plébánián 1877. augusztus 30.-án feleségül vette a fővárosi körökben kedvesen ismert polgári származású Oberhauser Alojzia "Ilka" (*Pest, Józsefváros, 1856. augusztus 20.–†Budapest, 1883. szeptember 18.) kisasszonyt, akinek az anyja, Oberhauser Mária volt.[16][17][18] A házasságkötésnél a tanúk dr. zolyómi Wagner Géza (18421920), ügyvéd, és belatini Braun József (18241903) pezsgőgyáros voltak; Braun Józsefné Wagner Irma (18441897), dr. Wagner Géza ügyvéd leánytestvére volt. Wagner Géza, hosszú évekig Prückler Lászlónak az ügyvédje, Braun József pezsgőgyáros pedig a hitelezője volt.[19] [20] A házasságukból három leány született:

Jegyzetek

  1. familysearch.org Prückler László keresztelője
  2. familysearch.org Prückler Ignác gyászjelentése
  3. familysearch.org Prückler Ignácné Wagner Louiza gyászejelentése
  4. familysearch.org Prückler József gyászjelentése
  5. Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)1873-10-02 / 226. szám
  6. Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke (Budapest, 1892)Az iparosok és kereskedők név- és lakjegyzékeFüggelék
  7. a b c d Fővárosi magántörténelem. Budapesti Negyed 68. (2010. nyár). A közélet mint magánélmény. Gerhard Péter: A politika
  8. Pesti Hírlap, 1888. április (10. évfolyam, 92-120. szám) 1888-04-30 / 120. szám
  9. Pesti Hírlap, 1888. április (10. évfolyam, 92-120. szám) 1888-04-29 / 119. szám
  10. Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-08-05 / 32. szám
  11. Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-08-26 / 35. szám
  12. Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 18831883-04-19 / 16. szám
  13. Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-12-23 / 52. szám
  14. Esztergom és Vidéke, 18801880 / 53. szám
  15. Eger - hetilap, 1881. 1881-06-02 / 22. szám
  16. familysearch.org Oberhauser Alojzia római katolikus keresztelője
  17. familysearch.org Prückler László és Oberhauser Ilka házassága - Krisztinaváros - Buda - római katolikus házasságok
  18. familysearch.org Prückler Lászlóné Oberhauser Ilka gyászjelentése
  19. Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Braun József Wagner Irma
  20. Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Braun József
  21. HU BFL - VII.190.a - 1944 - 0160
  22. familysearch.org Noszlopy Aladár gyászjelentése