Prückler László
Prückler László | |
Született | 1847. június 3. Pest |
Elhunyt | 1929. június 27. (82 évesen) Budapest. |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Prückler Ignác |
Foglalkozása | pezsgőgyár-tulajdonos, politikus, |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Prückler László Vitusz Ferenc Xavér (Pest, 1847. június 3. - Budapest, 1929. június 27.), fűszerkereskedő, pezsgőgyár-tulajdonos, politikus, fővárosi törvényhatósági bizottság tag. A Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára egyik társtulajdonosa.[1]
Élete
Az ősrégi római katolikus nagypolgári alsó-bajorországi származású Prückler családban született. Apja, Prückler Ignác (1809-1876), fűszerkereskedő, pesti polgár, pezsgőgyáros, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár és az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa,[2] anyja, Wagner Lujza (1815-1883) volt.[3] Apai nagyszülei Prückler József Kalazancius (1778-1848), pékmester, pesti bérpalota tulajdonos, választott pesti polgár, császári királyi százados, és Ottinger Klára (1781-1826) voltak.[4] Nagybátyja, Prückler József (1804-1866), pesti polgár, pékmester, bérpalota tulajdonos, 1848-as szabadságharc alhadnagya volt. Prückler László elsőfokú unokatestvére, Prückler József lánya, Prückler Klára (1833-1907), akinek a férje, Topits József (1824–1876), Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója és tulajdonosa;[5] Topits József és Prückler Klára fia, Topits Alajos József (1855-1926), tésztagyáros, a Ferenc József-rend lovagja, az Országos Ipar Tanács tagja, Országos Iparegyesület Igazgatóságának a tagja volt.
Alap tanulmányai befejezése után, az édesapja által 1834-ben alapított Soroksári (Ráday utca 32-es szám alatt) úti pezsgőgyárába lépett be dolgozni,[6] amelynek a neve hivatalosan "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" volt. Apja halála után, Prückler László és fivére, Ifjabb Prückler Ignác (1840-1919) vették át az cég irányítását. Nagy sikereket aratva, a tehetős Prückler László 1883 és 1888 között Magyarországon az 1200 legnagyobb adófizető közül volt és ekkortáj törvényhatósági bizottság tagjává választották. A pezsgőgyár 1888 és 1918 között viselte az „udvari szállító” címet.[7][7]
Prückler László volt az első családjában, aki a kereskedelmi életből a politikával kezdett foglalkozni. Báró Kemény Gábornak, és az ő Kemény-féle pártjának az egyik főkortese volt. Kemény Gábor újraválasztására, a Szabadelvű Párt 1884. május 22-én tartotta első gyűlését a Prückler-gyár udvarán, majd június elején ismét ott került sor a képviselő találkozójára választóival. Az 1887-es országgyűlési képviselői választásokon önmagát ajánlotta Ferencváros és Kőbánya országgyűlési képviselőjének.[7] Programbeszédében azt hangsúlyozta ki, hogy gróf Tisza Kálmán híve, a kereskedőket és a magyar iparcikkek népszerűsítésére buzdította, természetesen kiemelve a szesz- és malomipart. Pázmándy Dénes hatékony ellenpropagandát kezdett Prückler ellen, akinek nagy fiaskóval végződött a politikai kísérlete. 1888-ban Prückler lemondott a törvényhatósági tagságáról, talán pénzügyi nehézségek miatt, vagy az 1887-es országgyűlési választásokon elszenvedett veresége miatt. Másrészt, az akkori sajtó egyértelműen is ismertette, hogy "nem képezett titkot hogy az egykor gazdag pezsgőgyáros a tönk szélére jutott gyára, melyet bátyjával közösen vezetett az utóbbi években nagymérvű pangásnak indult. Az újabb magyar pezsgők teljesen kiszorították Prücklerék készítményét a forgalomból úgy hogy a nagy összegeket megemésztő befektetés nemhogy a kamatokat meghozta volna de újabb áldozatokat igényelt".[8] 1888 április 29.-én elkeseredettségében Prückler László öngyilkosságot kísérelt meg egy revolverrel a Soroksári utca 30-as számú földszintes Prückler pezsgőgyár hátsó épület egyik szobájában, azonban ezt túlélte.[9] Onnantól fogva nem vett részt a politikában és a vagyona folyamatosan kezdett apadni, majd 1897-ben a céget teljes egészében átadta társának, Bernardt Gyulának.[7]
1894-ben Prückler László újra visszatért a helyi politikába, azonban akkor már mint a IX. választókerületben megválasztott fővárosi törvényhatósági képviselő. 1906-ig maradt a testület tagja ebben a minőségében.
Társadalmi élete
A tehetős nagypolgári Prückler László szenvedélyes vadász volt, ugyanakkor egyben az ország legbuzgóbb vadtenyésztőinek egyike. Az 1870-es évektől a Csepel-szigetet két társával, hosszú évekig tartotta vadászati bérben. Főleg foglyokat és nyulakat tenyésztettek vadászatra; 1879-ben, Prückler László egyedül 180 foglyot és 120 nyúlat ejtett a szigeten.[10][11] Prückler László a nemzeti hajós-egylet tagja is volt, a Hattyú nevű kétsorevezős hajó az ő tulajdona volt.[12] A lóversenyek szintén nagy rajongója, Prückler László és bátyja ifjabb Prückler Ignác (1840-1919), olyan pezsgőt gyártott, amelynek a neve Kincsem volt, címkéjén a híres versenyló rajzával.[13] A Kincsem pezsgőt, amelyet 1880-ban, az „Írók és művészek-társasága" egyik esztergomi kirándulása alkalmából Prückler ajánlott fel, maga Jókai Mór személyesen köszönte és nagy tisztelettel dicsérte meg.[14]
1881. május 19.-kén Rudolf trónörökös határozott kívánságához képest a császár és királyi udvari ebédhez 150 üveg „Kincsem“ pezsgőt rendeltek meg a "Prückler Ignácz budapesti pezsgőgyár"nál. A megrendelés a főudvarmesteri hivatal által történt. Rudolf trónörökös élvezettel ízlelte meg a magyar gyártmányt és arról a legmelegebb elismeréssel nyilatkozott. Annak folytán Prückler újabb megrendelést kapott az udvartól.[15]
Házassága és gyermekei
Budán a krisztinavárosi római katolikus plébánián 1877. augusztus 30.-án feleségül vette a fővárosi körökben kedvesen ismert polgári származású Oberhauser Alojzia "Ilka" (*Pest, Józsefváros, 1856. augusztus 20.–†Budapest, 1883. szeptember 18.) kisasszonyt, akinek az anyja, Oberhauser Mária volt.[16][17][18] A házasságkötésnél a tanúk dr. zolyómi Wagner Géza (1842–1920), ügyvéd, és belatini Braun József (1824–1903) pezsgőgyáros voltak; Braun Józsefné Wagner Irma (1844–1897), dr. Wagner Géza ügyvéd leánytestvére volt. Wagner Géza, hosszú évekig Prückler Lászlónak az ügyvédje, Braun József pezsgőgyáros pedig a hitelezője volt.[19] [20] A házasságukból három leány született:
- Prückler Margit Lujza Emma (*Ferencváros, Budapest, 1878. július 23.–†?), Férje, Kienast Ferenc (1879–Casablanca, Marokkó, 1953. december 16.), hegymászó, budapesti kereskedő, svájci főkonzul Magyarországon.[21]
- Prückler Lujza Franciska Mária (*Ferencváros, Budapest, 1879. szeptember 9.–†1917). Férje, noszlopi Noszlopy Aladár (Jászberény, 1875. november 12.–Budapest, 1958. augusztus 15.), fővárosi adóhivatali főtanácsos, székesfővárosi főjegyző, máltai lovag.[22]
- Prückler Ilona Mária Magdolna "Ilka" (*Ferencváros, Budapest, 1881. szeptember 15.–†Budapest, 1966. július 22.). Férje, dr. Illyefalvi I. Lajos (Lajtafalu, 1881. március 9. – Budapest, 1944. április 10.) statisztikus, kormány-főtanácsos.
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Prückler László keresztelője
- ↑ familysearch.org Prückler Ignác gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Prückler Ignácné Wagner Louiza gyászejelentése
- ↑ familysearch.org Prückler József gyászjelentése
- ↑ Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)1873-10-02 / 226. szám
- ↑ Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke (Budapest, 1892)Az iparosok és kereskedők név- és lakjegyzékeFüggelék
- ↑ a b c d Fővárosi magántörténelem. Budapesti Negyed 68. (2010. nyár). A közélet mint magánélmény. Gerhard Péter: A politika
- ↑ Pesti Hírlap, 1888. április (10. évfolyam, 92-120. szám) 1888-04-30 / 120. szám
- ↑ Pesti Hírlap, 1888. április (10. évfolyam, 92-120. szám) 1888-04-29 / 119. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-08-05 / 32. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-08-26 / 35. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 18831883-04-19 / 16. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 18801880-12-23 / 52. szám
- ↑ Esztergom és Vidéke, 18801880 / 53. szám
- ↑ Eger - hetilap, 1881. 1881-06-02 / 22. szám
- ↑ familysearch.org Oberhauser Alojzia római katolikus keresztelője
- ↑ familysearch.org Prückler László és Oberhauser Ilka házassága - Krisztinaváros - Buda - római katolikus házasságok
- ↑ familysearch.org Prückler Lászlóné Oberhauser Ilka gyászjelentése
- ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Braun József Wagner Irma
- ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Braun József
- ↑ HU BFL - VII.190.a - 1944 - 0160
- ↑ familysearch.org Noszlopy Aladár gyászjelentése