Pinjin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pinjin átírás szócikkből átirányítva)

A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv átírása, mely a pekingi dialektuson alapul.

A szó a leírt módon, a magyarban használt [j]-vel ejtendő. Az angolos írásmódot használó szövegekben pinyin vagy pin-yin alakban látható.

Bevezetésének célja:

  • a hivatalos pekingi nyelvjárás terjesztésének elősegítése;
  • a kiejtés szabványosítása;
  • más latin betűs átírások zűrzavarának megszüntetése.

Betűrendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pinjin betűinek hagyományos sorrendje az alábbi (amely egyúttal a mássalhangzókat – az utolsó két kiegészítő betűt kivéve – ejtéshely szerint is csoportosítja):

b  p  m  f   d  t  n  l   g  k  h   j  q  x   zh  ch  sh  r   z  c  s  w  y 
a  e  i  o  u  ü 

(A magyar ábécének megfelelő sorrendben: a, b, c, ch, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, sh, t, u, ü, w, x, y, z, zh.)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XIX. század második feléig több latin betűs átírás is használatban volt, köztük egy olyan, amely a nankingi nyelvjáráson alapult, másrészt a kínai posta is saját rendszert alkalmazott. Ezeket lassanként az 1859-ben megalkotott, 1892-ben módosított Wade–Giles-átírás váltotta fel, amelyet egészen 1979-ig hivatalos átírásként használtak.

A pinjin az 1949-es kommunista hatalomátvétellel megindult átfogó írásreform részeként született meg; végleges formáját 1958-ban fogadták el. 1979. január 1-jétől Kína előírta a pinjin használatát a diplomáciai szövegekben és más idegen nyelvű kiadványokban, s ezt 1982-ben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), 1986-ban pedig az ENSZ is elfogadta.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pinjin átírás nem a kínai írást kívánja helyettesíteni, hanem arra szolgál, hogy a pekingi (hivatalos) nyelvjárás szerinti kiejtés tanítását, népszerűsítését elősegítse. Ilyenformán az általános iskolai írás-olvasás oktatásban és a külföldiek kínainyelv-oktatásában egyaránt használatos, továbbá alapul szolgál a fogyatékkal élők jelrendszereihez is (például kínai Braille-írás), emellett sok esetben kiváltotta a kínai nemzetiségek hagyományos írását, sőt egyes írásbeliség nélküli nyelveket is ezzel jegyeznek le.

A pinjin olvasási szabályait ugyanúgy meg kell tanulnia annak, aki ki akarja ejteni az átírt szavakat, ahogyan más európai nyelvek szavainak megközelítő kiejtését is elsajátítja (például francia Marseillemárszej).

Főbb tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A m, n, l, f betűket a magyar (ill. nemzetközi) hangértéküknek megfelelően ejtjük.
  • A y és w betűk kiejtése az angolnak felel meg (j, illetve rövid u félhangzók).
  • A h kiejtése erősebb a magyarnál (csak néhány szóban, pl. sah, doh, ejtünk ilyet), illetve a német ch-nak felel meg, pl. Kuchen, vagy az oroszból lehet ismert (fonetikailag: x).
  • A zárhangok között a zöngéseket és zöngétleneket jelölő betűk (b, d, g, ill. p, t, k) a pinjin átírásban hehezet nélküli, illetve hehezetes – egyaránt zöngétlen – hangokat jelölnek. A b, d, g kiejtése tehát p, t, k, míg a p, t, k kiejtése ph, th, kh. (Valódi b, d, g hangokat a kínaiban nem ejtünk.)
  • A j, q, x betűk alveolopalatális hangokat jelölnek: ejtésükkor a nyelvcsúcs közvetlenül a fogak mögött van (mint a magyar c-vel írott hangnál), a nyelv hátsóbb része viszont megemelkedik, és a szájpadláshoz közelít. Így a j kiejtése a magyar ty-hez hangzik hasonlóan, a q pedig ennek hehezetes megfelelője (tyh). A x betűnek szintén nincs köze a megszokott kiejtéséhez, hanem a magyar szj együttes ejtéséhez vagy a selypített s-hez hangzik hasonlóan (alveolopalatális, zöngétlen réshang). (Hagyományos magyar átírása hsz.)
  • A kínaiban négy retroflex, azaz hátrahúzott nyelvcsúccsal ejtett mássalhangzót találunk: zh, ch, sh, r. Ezek közül a zh a magyar cs hanghoz hasonló, a ch ennek hehezetes változata (csh) – mindkettő réshang (szemben a magyar cs zár-rés hanggal) –, az sh-val jelölt hang pedig a magyar s-sel közelíthető (a hátrahúzott nyelvcsúcsot leszámítva). Az r kiejtése a szokásos olvasatától teljesen eltér: lényegében az sh-val jelölt réshang zöngés párja, az egyetlen zöngés hang e négy közül, tehát a magyar zs-hez hangzik hasonlóan (neve: retroflex közelítőhang).
  • A z a magyarban c-ként ismert hangot jelöli, a c ennek hehezetes változatát, a s pedig a magyar sz-nek felel meg.
    Az utóbbi 4 + 3 mássalhangzó sajátossága, hogy az utánuk írott i betű (az orosz jerü-höz némiképp hasonlóan, vö. [ɨ] vagy [ɯ]) hátul ejtett ö-szerűen hangzik (tehát zhi, chi, shi, ri kiejtése kb. csö, cshö, sö, zsö, a zi, ci, si pedig kb. cö, chö, szö).
  • A szótag kezdetén álló w és y a mássalhangzós szótagkezdet hiányát jelöli; a szótagvéget e két betű után némileg eltérően írjuk. A weng, wen, wei szótagok rendre a mássalhangzó után álló ong, un, ui szótagvégeknek felelnek meg, és ejtésük kb. (u)ong, [u]ön, [u]éj ([u] a w-től függően), a you szótagvége pedig egyéb mássalhangzó után iu-ként jelenik meg, ejtése pedig: iou. Például: rong, cun, hui (ejtve: zsong, chuön, huéj), ill. liu (ejtve: liou).
  • A szótag végén egymagában álló e betű ö-szerűen hangzik (svá), pl. ne ejtése kb. nö. Az y után azonban az ejtése je, tehát ye kiejtve: j(i)e.
  • A j, q, x, y utáni u betű mindig ü-ként ejtendő (például: ju, qu, xu, yu mint tyü, tyhü, szjü, [j]ü) – ezzel összhangban az un is ün-nek, az uan is üen-nek olvasandó e négy mássalhangzó után.
  • A magyarral egyező, két ponttal írott ü betű csak n és l után fordulhat elő (nü, lü), mivel csak e két hang után van megkülönböztető szerepe az u-tól (nu, lu), a többi esetben a szótag felépítése meghatározza a kiejtést. Ahol az ü beírása nem lehetséges, a v betűt használják helyette. A tónusjelek (l. alább) az ü-re is ugyanúgy felkerülnek, mint bármely más magánhangzóra: ǖ, ǘ, ǚ, ǜ.
  • A b, p, m, f utáni o uo-szerűen hangzik, akárcsak a kezdőhang nélküli szótagokban, ahol w áll az o előtt.
  • Az ian (yan) ien-ként (pl. mianmien) ejtendő.
  • Az er önálló szótagként is létezik: kiejtésében egy hátul képzett á-szerű hang után az angol r-hez hasonló hangot ejtünk, tehát egészében az are angol szó kiejtéséhez hasonló (fonetikus átírással: [ɑɻ]).

Néhány példa a hehezet nélküli és hehezetes párokra, a megközelítő magyar kiejtéssel:

  • b–p: bang – páng, pi – phi
  • d–t: ding – ting, ta – thá
  • z–c: zang – cáng, cai – cháj
  • zh–ch: zhang – csáng, chang – csháng
  • j–q: ji – tyi, qi – tyhi

A kötőjelek és az aposztróf használata a korábbi nemzetközi átírási rendszerekhez viszonyítva minimális. Aposztrófot csak akkor használnak, ha a szótagok elkülönítése olvasáskor nem lenne egyértelmű, pl. a Xi'an (Hszian) városnévben, amely a (西) és ān (安 ) szótagokból áll, szemben pl. a xiān (先) szóval. A kötőjel nem jellemző, helyette a szavakat, szorosabb szókapcsolatokat egybe-, a többit különírják.

A tónus (hanglejtés) jelölése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szótárakban és más oktatási anyagokban ékezetekkel tüntetik fel az egyes szótagok hanglejtését, pl. mā, má, mǎ, mà. Egyes művekben az ékezetek helyett a szavak végén felső indexet használnak (pl. helyett „tu2” vagy egyszerűen „tu2”). A tónusjelölő ékezet a szótag fő magánhangzóján található (ha több van, akkor azon, amelyik teljes értékű hangzót, nem félhangzót jelöl).

  1. tónus: (ɑ̄) ā ē ī ō ū ǖ Ā Ē Ī Ō Ū Ǖ
  2. tónus: (ɑ́) á é í ó ú ǘ Á É Í Ó Ú Ǘ
  3. tónus: (ɑ̌) ǎ ě ǐ ǒ ǔ ǚ Ǎ Ě Ǐ Ǒ Ǔ Ǚ
  4. tónus: (ɑ̀) à è ì ò ù ǜ À È Ì Ò Ù Ǜ

Ezenkívül létezik egy további, hangsúlytalan tónus is, amely általában jelöletlen (vagy szükség esetén 0-val, esetleg 5-össel írható le):

(ɑ) a e i o u ü A E I O U Ü (néha a szótag előtti ponttal jelölve: ·ma)

Például: 妈 ( – ma1 ’anya’), 麻 ( – ma2 ’kender’), 马 ( – ma3 ’ló’), 骂 ( – ma4 ’megszid’), 吗 (ma vagy ·ma – ma5 ’<kérdőszó>’).

Az eredeti kínai íráshoz képest az ékezet nélküli pinjin írásmódnál olykor tucatnyi olvasat merülhet fel, s ezek számát a tónusjelölés lényegesen csökkentheti, bár még így is maradhatnak kétértelműségek.

A HSK 4. szintjéhez szükséges bő ezer írásjegy közül például az ékezet elhagyása esetén 25-nek (!) az írásmódja lehet shi. A tónusjel alkalmazásával azonban ezt leszoríthatjuk az 1. tónusnál (shī) két lehetséges karakterre (失, 师), a 2.-nál (shí) ötre (十, 时, 识, 实, 拾), a 3.-nál (shǐ) háromra (史, 使, 始), ugyanakkor a 4. tónusnál (shì) még így is 13 opció marad (士, 示, 世, 市, 式, 事, 试, 视, 柿, 是, 适, 室, 释). A tónus hiányát jelző ékezet nélküli írásmód (shi) pedig egyféle további lehetőséget takar (匙). A pinjin tehát (akárcsak a hangzó beszéd) nem tudja olyan egyértelműséggel visszaadni az értelmet, mint az eredeti kínai írás, nagyobb mértékben szükséges a kontextusra támaszkodni, de a tónusjelölés nagyban elősegíti a pinjin átírású kínai szöveg megértését.

Szótagtáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

pinjin átírás Wade–Giles átírás népszerű magyar
a a a
ai ai aj
an an an
ang ang ang
ao ao ao
ba pa pa
bai pai paj
ban pan pan
bang pang pang
bao pao pao
bei pei pej
ben pen pen
beng peng peng
bi pi pi
bian pien pien
biao piao piao
bie pieh pie
bin pin pin
bing ping ping
bo po po
bu pu pu
ca ts'a ca
cai ts'ai caj
can ts'an can
cang ts'ang cang
cao ts'ao cao
ce ts'e
cei - cej
cen ts'en cen
ceng ts'eng ceng
cha ch'a csa
chai ch'ai csaj
chan ch'an csan
chang ch'ang csang
chao ch'ao csao
che ch'e csö
chen ch'en csen
cheng ch'eng cseng
chi ch'ih cse
chong ch'ung csung
chou ch'ou csou
chu ch'u csu
chua ch'ua csua
chuai ch'uai csuaj
chuan ch'uan csuan
chuang ch'uang csuang
chui ch'ui csuj
chun ch'un csun
chuo ch'o cso
ci tz'u ce
cong ts'ung cung
cou ts'ou cou
cu ts'u cu
cuan ts'uan cuan
cui ts'ui cuj
cun ts'un cun
cuo ts'o co
da ta ta
dai tai taj
dan tan tan
dang tang tang
dao tao tao
de te
dei - tej
den - ten
deng teng teng
di ti ti
dian tien tien
diao tiao tiao
die tieh tie
ding ting ting
diu tiu tiu
dong tung tung
dou tou tou
du tu tu
duan tuan tuan
dui tui tuj
dun tun tun
duo to to
e ê, o o
ê eh ej
en en en
eng eng eng
er erh er
fa fa fa
fan fan fan
fang fang fang
fei fei fej
fen fen fen
feng feng feng
fo fo fo
fou fou fou
fu fu fu
ga ka ka
gai kai kaj
gan kan kan
gang kang kang
gao kao kao
ge ko ko
gei kei kej
gen ken ken
geng keng keng
gong kung kung
gou kou kou
gu ku ku
gua kua kua
guai kuai kuaj
guan kuan kuan
guang kuang kuang
gui kuei kuj
gun kun kun
guo kuo kuo
ha ha ha
hai hai haj
han han han
hang hang hang
hao hao hao
he ho ho
hei hei hej
hen hen hen
heng heng heng
hong hung hung
hou hou hou
hu hu hu
hua hua hua
huai huai huaj
huan huan huan
huang huang huang
hui hui huj
hun hun hun
huo huo huo
ji chi csi
jia chia csia
jian chien csien
jiang chiang csiang
jiao chiao csiao
jie chieh csie
pinjin átírás Wade–Giles átírás népszerű magyar
jin chin csin
jiao chiao csiao
jie chieh csie
jin chin csin
jing ching csing
jiong chiung csiung
jiu chiu csiu
ju chü csü
juan chüan csüan
jue chüeh csüe
jun chün csün
ka k'a ka
kai k'ai kaj
kan k'an kan
kang k'ang kang
kao k'ao kao
ke k'o ko
kei k'ei kej
ken k'en ken
keng k'eng keng
kong k'ung kung
kou k'ou kou
ku k'u ku
kua k'ua kua
kuai k'uai kuaj
kuan k'uan kuan
kuang k'uang kuang
kui k'ui kuj
kun k'un kun
kuo k'uo kuo
la la la
lai lai laj
lan lan lan
lang lang lang
lao lao lao
le le
lei lei lej
leng leng leng
li li li
lia lia lia
lian lien lien
liang liang liang
liao liao liao
lie lieh lie
lin lin lin
ling ling ling
liu liu liu
lo - lo
long lung lung
lou lou lou
lu lu lu
luan luan luan
lüe lüeh lüe
lun lun lun
luo lo lo
ma ma ma
mai mai maj
man man man
mang mang mang
mao mao mao
me -
mei mei mej
meng meng meng
mi mi mi
mian mian mien
miao miao miao
mie mieh mie
min min min
ming ming ming
miu miu miu
mo mo mo
mou mou mou
mu mu mu
na na na
nai nai naj
nan nan nan
nang nang nang
nao nao nao
ne -
nei nei nej
nen nen nen
neng neng neng
ni ni ni
nian nien nien
niang niang niang
niao niao niao
nie nieh nie
nin nin nin
ning ning ning
niu niu niu
nong nung nung
nou nou nou
nu nu nu
nuan nuan nuan
nüe nüeh nüe
nuo no no
ou ou ou
pa p'a pa
pai p'ai paj
pan p'an pan
pang p'ang pang
pao p'ao pao
pei p'ei pej
pen p'en pen
peng p'eng peng
pi p'i pi
pian p'an pien
piao p'iao piao
pie p'ieh pie
pin p'in pin
ping p'ing ping
po p'o po
pou p'ou pou
pu p'u pu
qi ch'i csi
qia ch'ia csia
qian ch'ien csien
qiang ch'iang csiang
qiao ch'iao csiao
qie ch'ieh csie
qin ch'in csin
qing ch'ing csing
qiong ch'iung csiung
qiu ch'iu csiu
qu ch'ü csü
quan ch'üan csüan
que ch'üeh csüe
qun ch'ün csün
ran jan zsan
rang jang zsang
rao jao zsao
re je zsö
ren jen zsen
reng jeng zseng
ri jih zsi
pinjin átírás Wade–Giles átírás népszerű magyar
rong jung zsung
rou jou zsou
ru ju zsu
rua - zsua
ruan juan zsuan
rui jui zsuj
run jun zsun
ruo jo zso
sa sa sza
sai sai szaj
san san szan
sang sang szang
sao sao szao
se se szö
sen sen szen
seng seng szeng
sha sha sa
shai shai saj
shan shan san
shang shang sang
shao shao sao
she she
shen shen sen
sheng sheng seng
shi shih si
shou shou sou
shu shu su
shua shua sua
shuai shuai suaj
shuan shuan suan
shuang shuang suang
shui shui suj
shun shun sun
shuo shuo suo
si szu, ssu sze
song sung szung
sou sou szou
su su szu
suan suan szuan
sui sui szuj
sun sun szun
suo so szo
ta t'a ta
tai t'ai taj
tan t'an tan
tang t'ang tang
tao t'ao tao
te t'e
tei - tej
teng t'eng teng
ti t'i ti
tian t'ien tien
tiao t'iao tiao
tie t'ieh tie
ting t'ing ting
tong t'ung tung
tou t'ou tou
tu t'u tu
tuan t'uan tuan
tui t'ui tuj
tun t'un tun
tuo t'o to
wa wa va
wai wai vaj
wan wan van
wang wang vang
wei wei vej
wen wen ven
weng weng veng
wo wo vo
wu wu vu
xi hsi hszi
xia hsia hszia
xian hsien hszien
xiang hsiang hsziang
xiao hsiao hsziao
xie hsieh hszie
xin hsin hszin
xing hsing hszing
xiong hsiung hsziung
xiu hsiu hsziu
xu hsü hszü
xuan hsüan hszüan
xue hsüeh hszüe
xun hsün hszün
ya ya ja
yan yan jen
yang yang jang
yao yao jao
ye yeh je
yi i ji
yin yin jin
ying ying jing
yo - jo
yong yung jung
you you ju
yu
yuan yüan jüan
yue yüeh, yo jüe
yun yun jün
za tsa ca
zai tsai caj
zan tsan can
zang tsang cang
zao tsao cao
ze tse
zei tsei cej
zen tsen cen
zeng tseng ceng
zha cha csa
zhai chai csaj
zhan chan csan
zhang chang csang
zhao chao csao
zhe che csö
zhei - csej
zhen chen csen
zheng cheng cseng
zhi chih cse
zhong chung csung
zhou chou csou
zhu chu csu
zhua chua csua
zhuai chuai csuaj
zhuan chuan csuan
zhuang chuang csuang
zhui chui csuj
zhun chun csun
zhuo cho cso
zi tzu ce
zong tsung cung
zou tsou cou
zu tsu cu
zuan tsuan cuan
zui tsui cuj
zun tsun cun
zuo tso co

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]