Pekár Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pekár Gyula
Született1866. november 8.
Debrecen
Elhunyt1937. augusztus 19. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiPekár Imre
Foglalkozásaíró, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.)
  • tárca nélküli miniszter (1919. augusztus 27. – 1919. november 24.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (48/3-1-37)[1]
Magyarország tárca nélküli minisztere az antanttal folytatott tárgyalások vezetésére
Hivatali idő
1919. augusztus 27. – november 24.
A Petőfi Társaság elnöke
Hivatali idő
1920 – 1936
ElődHerczeg Ferenc
UtódCsászár Elemér
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekár Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rozsnyói Pekár Gyula (Debrecen, 1866. november 8. – Budapest, Józsefváros, 1937. augusztus 19.)[2] író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1920-tól 1936-ig a Petőfi Társaság elnöke, Pekár Imre fia.

Életpályája[szerkesztés]

Pekár Imre és Pekár Emma[3] fia. Iskoláit Debrecenben, Budapesten és Bostonban végezte, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten folytatott. Három évig joggyakornok volt, majd Justh Zsigmond hatására az irodalomhoz pártolt, 1891-től belépett újságírónak a Horváth Gyula által alapított és szerkesztett Magyar Hírlaphoz. Beutazta Európát, három évig tanult a Sorbonne-on, öt európai nyelven beszélt. 1901-től tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak, ez utóbbinak 1920-tól 1936-ig elnöke is volt. 1901–1935 között, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idejét kivéve szabadelvű Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), egységes párti, majd Nemzeti Egység Pártja (NEP) programmal országgyűlési képviselő volt. Mint a Fehérház Bajtársi Egyesület elnöke közreműködött az 1919. augusztus 6-i Friedrich-féle puccsban. 1919 augusztusától 1921 júniusáig vallás- és közoktatásügyi államtitkári posztot töltött be. 1919. augusztus 27-től 1919. november 24-ig tárca nélküli miniszterként dolgozott a Friedrich-kormányban. 1925-től a Filmipari Alap felügyelő bizottságának elnöki posztját kapta meg. Az 1920-as évektől egyik meghatározó egyénisége lett a Turáni Társaságnak, a Magyar Külügyi Társaságnak, s tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[4]

Szerény tehetségű írói munkássága elismerést kapott. Film készült A táncz c. drámájából (filmbemutató, 1901), más műveiből a A szép Pongráczné krinolinja (filmbemutató, 1931) és A kölcsönkért kastély. Drámáit, elbeszéléseit, regényeit többnyire a Singer és Wolfner adta közre. Ugyanakkor emlékezetes Ady megsemmisítő kritikája is: „az ember kénytelen Herczeg Ferencet írónak elfogadni csak azért, mert Pekár Gyula is van”.[5]

1906. november 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Falkenberg Paula Erzsébet Johanna Dominika Máriával.[6]

Fia Pekár Győző a Magyar Lótenyésztő Szövetség tiszteletbeli alelnöke volt 1949-től egészen 1958-as haláláig.

Kultúrtörténeti érdekességek[szerkesztés]

Pekár Gyula arcképe és aláírása
Arany János szobrának Toldi mellékalakja Pekár Gyuláról mintázva, 1893

Pekár Gyula magas, izmos, kisportolt fiatalember volt, kiemelkedő atléta és evezős, róla mintázta Strobl Alajos a múzeumkerti Arany János-szobor egyik mellékalakját, a Toldi Miklóst. Legalábbis ezt terjesztette Pekár, a kutatások azonban mára már bizonyították, hogy Strobl nem volt megelégedve az önjelölt modellel és helyette az ország tornászbajnokáról, az MTK-s Müller Dávidról mintázta Toldit. (Részletesen lásd: Szekrényessy Attila: Az MTK születése, Bp. 2016 89-95. oldal ISBN 978-963-12-4537-0)

Krúdy Gyula megírta öngyilkoltatási-afférját Pilisy Rózával, aki korábban az ő múzsája volt. Később, befolyásos politikusként – bosszúból – letiltatta Krúdyt, aki emiatt 1930. május 26-án kénytelen volt margitszigeti szegényes otthonát is elhagyva, Óbudára költözni, majd megjelenés híján, úgyszólván éhen halni. Amikor még szép amorózók voltak, nem tudta, hogy közepes tehetségű kollégája a politikai szamárlétrán előrejutva el tudja majd őt lehetetleníteni.[7]

Főbb munkái[szerkesztés]

  • A táncz : történeti tanulmány három szakaszban. Budapest : Uránia Magyar Tudományos Színház, 1901, 65 o.
  • Livió főhadnagy : regény két kötetben. Budapest : Singer és Wolfner, [1901] (Ser, Egyetemes regénytár ; XVI. 10–11. sz.) Egybekötve
  • Pasztellek : [elbeszélések]. Budapest : Singer és Wolfner, 1902, 283 o. (Ser. Színes könyvek)
  • A táncz : La danse : conférence historique en trois parties / par Gyula de Pekár ; [éd. par] Théâtre Scientifique Hongrois "Urania". Budapest : Théâtre Scientifique Hongrois "Urania", 1903. 63 o. ill.
  • Mátyás és Beatrix. Történeti dráma négy felvonásban, előjátékkal. Budapest : Singer és Wolfner, 1904 Online
  • Bizánc kulturája. Budapest : Franklin-Társulat nyomdája, 1907 Online
  • Hatalom : regény. Budapest : Singer és Wolfner, 1917, 32 o. (Milliók könyve ; 25.)
  • Delilah nyoszolyája és egyéb elbeszélések : [új lenyomat] Budapest : Singer és Wolfner, 1918, 157 o. (Ser. Egyetemes regénytár 21. 11. sz.)
  • Magyar költők szerelmei : [elbeszélések]. [Budapest] : Singer : Wolfner, [1920], 183 o.
  • Lord Burlington arcképe : regény. Budapest : Singer és Wolfner, 1925, 158 o.
  • Liliomos asszony (olasz) La dama del giglio. Idillio rococo / Gyula Pekár ; trad. de Franco Vellani Dionisi. Bologna : Cappelli, 1928, 243 o. (regény)
  • Tisza István végnapjai. Debrecen : Városi Nyomda, 1932, 15 o. (Ser. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai ; 5. köt. 4. sz.)
  • Amazon cárnők : elbeszélések. Budapest : Singer és Wolfner, 1937, 92 o.
  • Ultima canzone : elbeszélések. Budapest : Singer és Wolfner, 1939, 267 o.
  • Himfy szerelmei. Budapest : Interim, [1990], 29 o. (Ser. Diana regénytára : 0865-6290 ; 1.) ISBN 963-02-8291-7

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM67533, Pekár Gyula, 2018. szeptember 16.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1620/1937. folyószáma alatt.
  3. ↑ Halotti bejegyzése szerint anyja Geduly Róza
  4. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu
  5. ↑ http://mek.oszk.hu/00500/00583/html/ady89.htm
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1269/1906. folyószáma alatt.
  7. ↑ Erdész Ádám: Montázsból formált nagy elbeszélés? – Szövegek a fizetett szerelem világáról

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • MÉL
  • Schöpflin Aladár: Pekár Gyula. Nyugat, 1937/9. sz.
  • Nemzetgyűlési almanach 1920–1922
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876–1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Tilhof Endre: Devecseri életrajzi lexikon. Devecser, Devecser Város Önkormányzata és a Városi Könyvtár, 2007.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pekár_Gyula&oldid=27002525”