Norvégia kultúrája

Norvégia kultúrája szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és földrajzi helyzetéhez. A norvég kultúra gyökerei a vikingek hagyományaira, a középkori „nagyság korszakára” és a sagákra nyúlnak vissza. Noha a norvég kultúra elemeit általában a nyugat-európai művészet befolyásolta, és számos stílusát elnyelte, a tradicionális népi kultúra is tükröződik benne. A harc a függetlenségért, a természet iránti csodálat - ezek a motívumok a norvég zenében, az irodalomban és a festészetben is megjelennek. A természet továbbra is fontos szerepet játszik a népi kultúrában.

Oktatási rendszer

A Norvég Gazdálkodási Iskola

A norvég Tudományos és Technológiai Egyetem főépülete Trondheimben

Az oktatás már a gyerekek 3 éves korától általános. A PISA-felmérés szerint a norvég diákok az OECD tagországai közül a 30. legjobb minőségű oktatást élvezhetik.

A norvég iskolarendszerben 6-tól 16 éves korukig minden gyermek ugyanazt tanulja. A kisiskolások már első osztályban elkezdenek angolul tanulni. Ha végeztek az első 10 évvel az iskolában, akkor kell választani továbbtanulási irányt. Ilyen szakirányok például a dizájn és kézügyesség (Design and Handcraft) és az egészségügyi dolgozó (Health worker). Összesen 9 tágabb szakirány közül választhatnak a tanulók. A Design and Handcraft szakirány magába foglal 15 különböző szakmát. Ide tartozik többek között a virágkötészet, ötvösség, fodrászat is. Mindezt azért találták ki, hogy ha még nem pontos a diák elképzelése jövőjével kapcsolatban, de azt tudja, hogy kreatív munkát szeretne és a kezével akar dolgozni, akkor megismerkedhessen a lehetőségeivel. Ebben az első évben még vannak általános tantárgyak is. Tehát tanulnak matematikát, irodalmat, norvég nyelvet és történelmet is. Már az első évben kötelező a bolti gyakorlat. Heti egyszer kell a helyszínen dolgozniuk a diákoknak. Az első év után a következő év egy vízválasztó. Ebben az évben tanulják meg az alapjait a választott szakmának. Itt is kötelező a bolti gyakorlat, de a hangsúly az iskolai gyakorlaton van. Az év végén van egy elméleti és egy gyakorlati vizsga. Természetesen, aki az első év után úgy határoz, hogy inkább egyetemre akar menni, az megteheti, mivel tanult általános tantárgyakat, csak át kell jelentkeznie a megfelelő helyre, de határozhat így a második év után is. Az órák 9 órakor kezdődnek és délután 4-ig tartanak, az ebédidő 11:30 és 12:30 között van.

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség listájára az alábbi helyszíneket vette fel:

• Az urnesi dongatemplom;
• Bryggen (Bergen Hanza-kori kikötője);
• Røros bányaváros;
• Alta sziklarajzai;
• Vegaøyan – A Vega-szigetvilág;
• Struve földmérő vonal emlékei Norvégiában Hammerfest, Alta, Kautokeino településeken,
• Rjukan és Notodden ipari műemlékei.

• 
  Bryggen (1979)
• 
  Urnesi
  dongatemplom (1979)
• 
  Røros (1980)
• 
  Alta sziklarajzai (1985)
• 
  Vega-szigetek (2004)
• 
  Struve földmérő vonal (2005)
• 
  Geirangerfjorden (2005)
• 
  Nærøyfjorden (2005)
• 
  Rjukan–Notodden (2015)

Művészetek

A norvég művészetet hosszabb ideig a németországi és holland műalkotások, valamint Koppenhága befolyása uralta. A 19. században kezdődött egy valóban norvég korszak, először portrékkal, később még lenyűgözőbb tájfestészettel. Johan Christian Dahl (1788–1857), aki a drezdai iskolából jött, volt a norvég tájképfestészet megalapítója."

Építészet

A fával való építkezés hagyománya a távoli múltban gyökerezik, és elsősorban a zord skandináv éghajlatnak és a végtelen mennyiségű fa, mint építőanyag rendelkezésre állásának köszönhető. A köznép és a szegények házait hagyományosan fából építették. Körülbelül ezer évvel ezelőtt a norvégiai kis fejedelemségeket egyetlen királysággá alakították, amely felvette a kereszténységet. Ezzel egyidejűleg elkezdődött a kőépítés is, amelynek egyik fő példája a Nidarosi katedrális volt. A történelem folyamán az Európában népszerű építészeti stílusok csak ritkán érték el a Skandináv-félszigetet, viszonylag kevés példát találunk a barokk, a reneszánsz és a rokokó építészet stílusairól.

• 
  Fatemplom Borgundban
• 
  Heddali fatemplom
• 
  Urnesi dongatemplom
• 
  Nidarosi katedrális nyugati homlokzata (gótikus)
• 
  Bryggen
• 
  Storting, a parlament épülete (19. sz., több stílus kombinációja)
• 
  Fredrikshald / Fredriksten
• 
  Jugendstil Center, Ålesund
• 
  Vernakuláris építészet egy példája, Trøndelag
• 
  A funkcionalista építészet egy alkotása, Bergen
• 
  Rica Seilet Hotel, Molde

Irodalom

Több norvég szerző megkapta a irodalmi Nobel-díjat, nevezetesen Bjørnstjerne Bjørnson 1903-ban, Knut Hamsun 1920-ban és Sigrid Undset 1928-ban a Kristin Lavransdatter-ért. Noha Nobel-díjat nem kapott, Henrik Ibsen (1828–1906) drámaíró valószínűleg a norvég irodalom leghíresebb alakja.

Filmművészet

Hardanger fidula

Zene

A 19. században a nemzeti zene úttörői: Ole Bull és Ludvig Mathias Lindeman. A nemzetközileg elismert klasszikus norvég zeneszerzők, Edvard Grieg és Johan Svendsen mélyen inspiráltak a norvég népzenéből, és beillesztették a művészeti zenébe.

A könnyűzenében nemzetközileg legnagyobb sikert arattak az A-ha és a Röyksopp, valamint a közelmúltban Kygo és Alan Walker.

Norvégia szintén hozzájárult a black metal fejlődéséhez, a Mayhem, a Burzum, a Dimmu Borgir és az Enslaved nevű zenekarokkal.

Eurovíziós Dalfesztivál

Alexander Rybak, a norvég–fehérorosz származású előadóművész Fairytale című dala 387 ponttal győzött a 2009-es Eurovíziós Dalfesztiválon Moszkvában. A produkció sok ember tetszését nyerte el, mivel Rybak saját szerzeményét adta elő és nemcsak énekelt, hanem hegedült is. A siker nyomán Oslóban rendezték a 2010-es Eurovíziós Dalfesztivált. A dal európai és világismertséget, koncertturnék sorozatát hozta meg számára a következő 10 évben.

Egyéb

• Szent Olaf-dráma

Képzőművészetek

Edvard Munch, Johan Christian Dahl.

Képek Szent Iván éji máglya Bergenben Fiatal nők bunadban, a nemzeti kosztümben A Szent Olaf Fesztivál, Stiklestad, 2003

Norvégia népművészeti hagyománya magába foglalja az alkalmazott művészeteket, például a rosemåling (fafestmény stílus) és a fafaragást. A 19. századot a norvég művészet aranykorának tekintik. Számos művész érte el a nemzetközi hírnevet, például Adolph Tidemand, Hans Gude és Johan C. Dahl. Edvard Munch, aki az expresszionizmusnak nevezett stílusban dolgozott, az a norvég művész, aki nemzetközileg a legismertebb. A modern időkben Odd Nerdrum, Håkon Gullvåg, Inger Sitter és Ørnulf Opdahl a legismertebb norvég festők közé tartoznak. Gustav Vigeland Norvégia leghíresebb szobrásza.

Hagyományok, néprajz

A hagyományos norvég Mikulás (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalfő, és egy megágyazott ágy is jár neki.

A karácsony hagyományos itala Norvégiában az akevitt (akvavit) néven ismert, köménnyel fűszerezett szesz. Nevének eredete a latin aqua vitae – „az élet vize”.

Sport

Mint sok más európai országban, a futball a legnépszerűbb sport. Az egyik legismertebb futballklub a Rosenborg BK, ami többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.

A labdarúgáson kívül a síelés és a téli sportok nagyon népszerűek, és a norvég sportolók nemzetközileg is erősek ezen sportágakban. A népszerű téli sportok közé tartozik a sífutás, a korcsolyázás, a síugrás, a biatlon és az alpesi sportágak.

A nemzetközileg ismertebb norvég sportolók közé tartozik: Oscar Mathisen, John Arne Riise, Ole Gunnar Solskjær, Sonja Henie, Grete Waitz, Bjørn Dæhlie, Ole Einar Bjørndalen, Petter Northug, Kjetil André Aamodt, Jon Rønningen, Andreas Thorkildsen, Petter Solberg, Johann Olav Koss, Marit Bjørgen, Kari Traa, Sigurd Pettersen.

Ünnepek

Ünnepek

Dátum	Név	Helyi név	Megj.
Jan. 1.	Újév	Første nyttårsdag
	Nagycsütörtök	Skjærtorsdag
	Nagypéntek	Langfredag
	Húsvétvasárnap	Første påskedag
	Húsvéthétfő	Andre påskedag
Máj. 1.	Munka ünnepe	Første mai
Máj. 17.	Alkotmány napja	Syttende mai or Grunnlovsdagen	1814
	Mennybemenetel	Kristi himmelfartsdag	39 nappal húsvét után
	Pünkösd	Første pinsedag	49 nappal húsvét után
	Pünkösdhétfő	Andre pinsedag	50 nappal húsvét után
Dec. 25.	Karácsony	Første juledag
Dec. 26.	Szent István napja	Andre juledag

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Culture of Norway című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.