Márkusfalva (Szlovákia)
Márkusfalva (Markušovce) | |
Márkusfalva | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Iglói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1289 |
Polgármester | Marek Virág |
Irányítószám | 053 21 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | SN |
Népesség | |
Teljes népesség | 4624 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 215 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 425 m |
Terület | 18,51 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 54′ 56″, k. h. 20° 37′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 56″, k. h. 20° 37′ 34″ | |
Márkusfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkusfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Márkusfalva (1899-ig Márkus-Csépánfalu, szlovákul Markušovce, németül Marksdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Márkusfalva és Csépánfalu (Cseszánfalva) egyesülése.
Fekvése
Iglótól 6 kilométerre keletre, a Hernád mellett fekszik.
Története
A falut 1289-ben említik először „villa Marci” néven. 1328-ban „Szentmichalur”, 1345-ben „Mariusdorf”, 1346-ban „Marcusfalua”, 1352-ben „Zentmyhal, que al. n. villa Marci nuncupatur”, 1378-ban „Markusfalua alias Zenthmihal”, 1505-ben „Markussowcze, Markusfalua” alakban szerepel az írott forrásokban. Várát 1284-ben építették, majd a 14. században gótikus palotával bővítették. 1528 novemberében a Máriássyakkal torzsalkodó lőcseiek megostromolták és miután kirabolták, felgyújtották. A 16. század végére állították helyre és a 18. század elejéig lakták, majd 1773-ban egy villámcsapás végképp rommá tette.
A falu a 12. század elején keletkezett határőrfaluként, 1280-ban a Máriássy család őseinek birtokaként említik. 1311-ben „Marcusfalua”, 1355-ben „Máriásfalva” néven szerepel oklevélben. A vár alatt 1632-ben építtette Máriássy Ferenc kisméretű udvarházát. 1732-ben romokban állt, majd 1773-ban rokokó stílusban újjáépítették, ekkor kapta mai, cikornyás külsejét. A faluban 1663-ban humanista iskolát létesítettek nemesek számára. Márkusfalvának 1787-ben 65 háza és 408 lakosa volt. 1828-ban 70 házában 517 lakosa élt. A 19. században a Máriássy birtok egy részét a Wieland család vásárolta meg. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkával, bányászattal foglalkoztak. Albrecht főherceg vasolvasztót alapított a községben. 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt. 1892-ben alapították fafeldolgozó és bányaipari üzemét.
Vályi András szerint „MÁRKUSFALVA. Markusovce Marksdorf. Német falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, a’ kinek lakó helyével, és egyéb épületeivel díszesíttetik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Cseszánfalvának szomszédságában, az Ország úttyában, Ispotállya is vagyon, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, fája mnd a’ két féle van, réttyei jók, eladásra könnyű módgyok van.” [2]
„CSEPÁNFALVA. Stefansdorf, Stepanovce. Elegyes tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, a’ kinek épületével díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Márkus Falvának szomszédságában, ’s ennek filiája, Iglótól fél mértföldnyire. Határja meglehetős, eladásra jó módgya van.” [2]
Fényes Elek szerint „Markusfalva (Markschdorf), tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád vizénél, Iglóhoz egy órányira: 476 kath., 27 evang. lak. Kath. paroch. Több szép kastély. Márványbánya. F. u. a Marjássy nemzetség.”[3]
Népessége
1910-ben 1670, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar, német, lengyel és cigány kisebbséggel.
2001-ben 3243 lakosából 3004 szlovák volt.[4]
2011-ben 3988 lakosából 3627 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1689-ben Máriássy Sándor egri kanonok, szepesi nagyprépost
- Itt született 1915. június 3-án Máriássy Félix Kossuth-díjas filmrendező, vágó.
- Itt született 1946. június 21-én Pavol Petruf történész.
Nevezetességei
- A falu feletti dombon állnak várának romjai.
- Szent Mihály plébániatemploma 1280 előtt épült, késő román stílusban.
- A faluban két további kastély is van, mindkettő 18. századi barokk, illetve barokk-klasszicista stílusú.
Jegyzetek
- Myskovszky Viktor 1876: A markusfalvi vár-templomról, s a Máriássy család czimerészeti emlékeiről. Archaeologiai Értesítő X/9, 269–274.
- Miroslav Števík 2015: Markušovce - starobylé centrum veľkého domínia.
- 2015 Kaštieľ v Markušovciach. Spišská Nová Ves.
- Mário Bielich – Marián Čurný – Zora Bielichová – Ján Tirpák 2018: Správa o archeologickom výskume severovýchodného objektu šľachtického sídla v Markušovciach v roku 2006. Východoslovenský pravek XI.
- Miroslav Števík 2020: Horný kaštieľ v Markušovciach nikdy nebol hradom. In: Martin Furmanik - Miroslav Števík: Putovanie dejinami Spiša. Spišská Nová Ves, 56-58.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)