Mondy Miklós

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 14., 00:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Mondy Miklós
Mondy Miklós fiatalkori fényképe
Mondy Miklós fiatalkori fényképe
Született1898. október 13.
Bély
Elhunyt1986. február 19. (87 évesen)
Dámóc
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mondy Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mondy Miklós (Bély, 1898. október 13. – Dámóc, 1986. február 19.) görögkatolikus esperes, író.

Életpálya

1898. október 13-án született Bély községben, az Osztrák–Magyar Monarchia területén, Mondy János és Kocska Veronika gyermekeként.

Középiskoláját Ungváron, majd a papi tanulmányait is ott, a püspöki Szemináriumban végezte el.

Felesége: Gombos Margit. 13 gyermekük született: Mária, Margit, János, Emília, Terézia, Miklós, Ágota, István, Anna, Klára, Erzsébet (ketten betegségben, csecsemőkorban meghaltak).

1922. november 1-jén Papp Antal munkácsi püspök szentelte görögkatolikus pappá Ungsasfalván.

1922-től 1929-ig Ungsasfalván, 1929-től 1940-ig Fancsikán, az Úr Felmagasztalása Templom[1] lelkésze,[2] 1940-től 1945-ig Beregszászon, a Szűz Mária örömhírvétele tiszteletére szentelt[3] beregszászi templom parókusa.[4] 1931-ben a „Kárpáti Figyelő” szerkesztője, ahol több publikációja is megjelent. 1935-ben tiszteletbeli esperesi, 1942-ben Beregszász kerületi esperesi kinevezést kapott.

Kárpátalja szovjet megszállását követően, felerősödtek a szovjet hatalom görögkatolikus egyház felszámolására tett törekvései, azaz a hívek és a papság beolvasztása a pravoszláv egyházba. (Ld. Botlik, 2010) Miután a szovjet hatóságok erőszakos fellépése ellenére nem volt hajlandó áttérni a pravoszláv vallásra és annak egyházába, azaz kiállt görögkatolikus hite és egyháza mellett, 1945. november 12-én a szovjet hatóságok letartoztatták. Az USZSZK Büntető Törvénykönyve 54. § 10. cikkelyének 2. része, valamint a 13. Cikkely alapján tíz évi javító munkatáborra, 5 évi polgári jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték. Büntetését a Gulágon: egy részét 1945-től Kazahsztánban a karagandai nemzetközi hírhedt politikai lágerben, majd Komiföldön az intai munkatáborban töltötte le, mezőgazdasági, illetve lágeri belső munkásként.

1954. november 16-án történt szabadulása után polgári jogfosztottsága miatt hazatérését nem engedélyezték, így Intán különböző munkák vállalásából tartotta fenn magát.

1957. április 8-án került haza Kárpátaljára, miközben családja a fogság egész ideje alatt és azt követően is megbélyegzett, nyomorúságos életet élt. Megbélyegzése miatt a még fogsága előtt elkészült teológiai doktori disszertációját sem engedték megvédeni.

1957-től 1959-ig Beregszászban, politikai elítéltsége miatt, csak éjjeliőrként tudott dolgozni. 1959-től 1964-ig a beregszászi levéltárban több paptársával együtt latinistaként dolgozott.

1964-ben sikerült kitelepülnie Magyarországra. 1964-től 1982-ig a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltárban dolgozott tudományos főmunkatársként.[5][6] 1982-ben Máriapócson jubilálta 60. pappá szentelési évfordulóját. 1982-1986: kisegítő lelkész Dámócon.

1986. február 19-én szerény körülmények között halt meg Dámócon. Sírja a dámóci görögkatolikus templom sírkertjében található.

1991. április 17-én az Ukrán RSZR a „Politikai üldözöttek rehabilitálásáról” szóló törvények alapján rehabilitálásra került.

Mécs László

Barátjával és szellemi társával, Mécs Lászlóval (premontrei rend papjával) és Lőrincz István plébánossal rendszeresen járták az egyházközösségeket és ott irodalmi kultúresteket tartottak, ahol a saját műveikből olvastak fel.[7]

Mécs László "Az 1960-as években, már a pannonhalmi magányából is többször felkereste zempléni barátait, így 1967-ben Mondy Miklós író, költő barátját a sátoraljaújhelyi Levéltárban, ahol magam is találkoztam vele ...Ekkor tudtam meg, hogy az 1938-ban megjelent és az illusztrációban is közölt (van illusztráció a cikkhez) Élőket nézek Mondyéknál dedikált 780. számozott példányban, a 41. oldalon Gyermeksírás az éjszakában c. gyönyörű családi verset Mondy Miklós családjánál, a kárpátaljai Fancsikán eltöltött baráti találkozás idején az akkor még nyolctagú család adta élmények hatására írta. Több gyerek keresztapaságát is vállalta." írta Hőgye István, a Mécs Lászlóról szóló megemlékezésében.[8]

Beszélt nyelvek

Tökéletesen beszélt, olvasott és írt:

Irodalmi munkái

Nyomtatásban megjelent művei

  • Krisztussal Krisztusért. Elbeszélések. Földesi Könyvnyomda., Užhorod, 1927. 127. o.
  • A feltámadás varázsa. Cikk. IN: Máriapócsi Virágoskert 4.04. 1928, 73. p.
  • Hrisztianszki opovidanja. Keresztény elbeszélések ruszin nyelven. Szt. Bazil-rend Nyomda, Ungvár, 1929
  • Mária, oltalmunk. Tanulmány. IN: Máriapócsi Magosz Naptár 02.1. 1930, 97. o.
  • Egy a szükséges. Vallásos elbeszélések. „Sajó-Vidék” Könyvnyomdavállalat. Rozsnyó, 1932. 124. o.
  • Az anyós. Népszínmű, vígjáték három felvonásban. Szent Ágoston Társulat, Galánta, 1933. 47 p.
  • Út a mennyországba. Elmélkedés. IN Kincseskönyv (III.) 1938. Komárom - Galánta
  • Az üdvösség útja. Ruszinból szabadon fordítva. Szt. Bazil-rend Nyomda, Ungvár
  • Dzvin opivnocsi. (’Éjféli harangszó’) Elbeszélések. „Kárpátaljai ukrán írok almanachja” – Almanach pidkarpatskich ukrajinskih pismennyikov – szerk. A. Voron és M. Hrapka, Szőlős, 1936
  • Beszélnek a Kárpátok. Novellák. „Sajó-Vidék” Könyvkiadó vállalat. Rozsnyó, 1937. 239 p.
  • Ne igyál!... Cikk. IN: Görögkatolikus Élet 3.10. 1939, 140. o.
  • Ruszin hazafiság. Elbeszélés IN: Máriapócsi Magosz Naptár 12.1. 1940, 44. o.
  • Máriapócs. IN: Máriapócsi Zarándok Naptár 1. 1942, 50. o.
  • Egy vértanúhalált halt pap emlékezete - Dudinszky Nesztor. IN: Görögkatolikus Szemle 16.18. 1944, 2. o.
  • A sátoraljaújhelyi régi megyeház építésének története. IN: Műemlékvédelem. Műemlékvédelmi és Építészettörténeti Szemle XI. évf. 1967. 4. sz. 224-227. o.
  • Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban: Kéziratos térképek a sátoraljaújhelyi "Kazinczy Ferenc" Állami Levéltárban, 12. kötet, Művelődésügyi Minisztérium, 1968 p. [1410]-1449.
  • Kéziratos térképek a Miskolci Állami Levéltárban. (Levéltári Jegyzékek 1. Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban VIII.) Budapest, 1968 (Kézirat)
  • Zemplén megye székházának és levéltárának építéstörténete. IN: Borsod-Abaúj-Zemplén levéltári évkönyve, IV. évf. 1981. 4. sz. 101-109. o.

Kéziratos művei (jelentős részét letartoztatása során elkobozták)

  • Dámóc község monográfiája
  • Ugocsa népének ősi szokásai, foglalkozása
  • Diák álom. Színmű három felvonásban
  • Elbeszélések a vadászat köréből
  • Háborús emlékek
  • Istent énekelem. Költemények
  • Előkészület a gyónásra
  • Az anyós. Színmű ruszin nyelven
  • Szentbeszédek az egyházi év minden napjára.
  • Májusi szentbeszédek a hó minden napjára

Kitüntetései

Eddig ismert kitüntetései:

Források

Jegyzetek

  1. ↑ http://karpatinfo.net/latnivalok/fancsikai-gorog-katolikus-templom[halott link]
  2. ↑ http://genealogyindexer.org/view/1939H/1939H%20-%200055.pdf
  3. ↑ Archivált másolat. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  4. ↑ http://karpatinfo.net/kepgaleria/beregszaszi-gorog-katolikus-templom[halott link]
  5. ↑ http://www.archivportal.arcanum.hu/kozos/opt/a111117.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28mondy%29&s=SORT&m=10&a=rec
  6. ↑ Dobrossy István: Zemplén levéltára : Sátoraljaújhely – Sátoraljaújhely : B.-A.-Z. Megyei Levéltár, 2008. 44p.
  7. ↑ http://www.karpataljalap.net/archivum/429szam/v13.html
  8. ↑ Hőgye István: 100 éve született Mécs László (Szülőföldünk folyóirat ISSN 1216-7347 - 23-24/1995. június.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mondy_Miklós&oldid=23675923”