Ugrás a tartalomhoz

Milétosz (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 16:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Milétosz
Alapítási. e. 11. század
Megszűnés15. század
Ország Törökország
Elhelyezkedése
Milétosz (Görögország)
Milétosz
Milétosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 31′ 52″, k. h. 27° 16′ 32″37.531111°N 27.275556°EKoordináták: é. sz. 37° 31′ 52″, k. h. 27° 16′ 32″37.531111°N 27.275556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Milétosz témájú médiaállományokat.
A milétoszi színház romjai

Milétosz (Görögül: Μίλητος) egy ókori város volt Anatólia nyugati partvidékén (a mai Törökország területén), a Maeander folyóhoz közel. A település már a bronzkor óta lakott volt.

Fekvése

Milétosz az anatóliai parton elterülő kisváros Számosz szigetétől délre, a Kr. e. 7. és 6. században Iónia legfontosabb városa volt, és mintegy kapuként állt a görög világ és a Perzsa Birodalom között (ami később a vesztét okozta).

Történelme

Milétoszt egyesek szerint Krétáról, mások szerint a görög szárazföldről, megint mások szerint az éppen akkor felégetett Trójából elmenekült lakosok alapították. Hérodotosz,[1] görög történetíró arról számol be, hogy a "megszállók nem hoztak magukkal feleségeket, hanem káriai asszonyokat vettek feleségül, miután megölték azok rokonait". Ugyanakkor Milétosz egyenes folytatása lehet a térség korábbi hettita fejedelemségnek, Millavanda(sz)nak, amely nemcsak helyileg azonos a későbbi Milétosszal, de nevének etimológiája is visszavezethető arra. Mil-la-wan-daš a luvi nyelven keresztül mil-lē-wen-deš formában kerülhetett átvételre, mivel görög nyelvben az a hangzót e-ként vették át (lásd tavagalavasz → Eteoklész), ezután a v hangzó kiesése, az nd betűkapcsolat nt-vé alakulása és további redukciók után alakulhatott ki a mi-lē-toš kiejtés.

A milétosziak az idők folyamán többnyire állandó lüdiai megszállás alatt álltak egészen Kr. e. 7. századig, amikor szövetséget kötöttek egymással. A lüdiaiak jelenléte pozitívan hatott a milétoszi tudományok fejlődésére, a velük kötött szövetség vitte közelebb őket a babiloni és az egyiptomi kultúrához is. Milétosz a Földközi-tenger medencéjében száznál több gyarmatot alapított. A gyarmat-városokkal szoros kapcsolatot tartottak és Milétosz tehetősebb polgárai, akár kereskedők voltak, akár nem, többen is ellátogattak oda.

Ióniában, Milétoszban jött létre az első filozófiai iskola, ahol egyetlen évszázad alatt három nagy filozófus is tevékenykedett: Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész.

Milétosz gyarmatvárosai

Jegyzetek

  1. Hérodotosz I. 146

Források

Commons:Category:Miletus
A Wikimédia Commons tartalmaz Milétosz (település) témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap