Mikevágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBe (vitalap | szerkesztései) 2021. április 18., 20:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fekvése: az)
Mikevágása (Mičakovce)
Mikevágása címere
Mikevágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1390
PolgármesterPavel Andrijko
Irányítószám087 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség125 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület4,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 31′ 00″
Mikevágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikevágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mikevágása (1899-ig Micsák, szlovákul: Mičakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Girálttól 2 km-re délre, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.

Története

1390-ben „Mikeuagasa” néven említik először. 1394-ben „Mychkwagasa”, 1414-ben „Michak” alakban szerepel. Csicsva várának tartozéka volt, majd 1493-tól a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1720-ban lakatlanként szerepelt a település. 1787-ben 13 háza és 85 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MICSAK. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kádas Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Hanusfalvához 1, Kobulnyiczához 1/2 órányira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, földgye agyagos, és ritka, követses, erdeje bikkes, szőleje nints, rét nélkűl szűlkölködik, piatza Sztropkón, és Hanusfalván.[2]

1828-ban 15 házában 133 lakosa élt, akik főként földműveléssel, szénégetéssel, vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Micsák, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Karácsonmező fil. 12 r., 78 g. kath., 42 evang., 4 zsidó lak., 240 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.[3]

A 19. század végén sok lakosa kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 105, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 132 lakosából 131 szlovák volt.

2011-ben 150 szlovák lakta.

További információk

Források