Magyar Szocialista Párt
| Magyar Szocialista Párt | |
| Fájl:Mszp logo.png | |
| Adatok | |
| Elnök | Lendvai Ildikó |
| Elnökhelyettes | Szekeres Imre Lamperth Mónika |
| Alelnök | Mesterházy Attila Kiss Péter Ujhelyi István |
| Frakcióvezető | Mesterházy Attila |
| Alapítva | 1989. október 9. (az MSZMP jogutódja) |
| Székház | 1066 Budapest, Jókai u. 6. |
| Ifjúsági tagozat | Societas Új Mozgalom |
| Ideológia | szociáldemokrácia szociálliberalizmus |
| Politikai elhelyezkedés | balközép |
| Parlamenti jelenlét | 1990 óta |
| Nemzetközi szövetségek | Szocialista Internacionálé |
| EP-frakció | Európai Szocialisták Pártja (PES) |
| Hivatalos színei | vörös, zöld |
| Magyarország politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Szocialista Párt témájú médiaállományokat. | |
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi szociáldemokrata[1] párt.
Története
1989. október 7-én alakult jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV., egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusán, ahol többek között döntöttek a párt nevében szereplő „Munkás” szó elhagyásáról is. Az 1990. évi első szabad választások óta a többpárti országgyűlés egyik parlamenti pártja.
Az 1990-es szabad választások eredményeképpen ellenzékbe szorult. Az 1994–1998-as és 2002–2006-os ciklusban illetve 2006–2008 között koalícióban kormányzott a Szabad Demokraták Szövetségével, szociáldemokrata-szociálliberális politikát megvalósítva. 2008. május 1-jétől egyedüli pártként, kisebbségben kormányoznak.
A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista–szociáldemokrata mozgalom része, tagja a Szocialista Internacionálénak, és mint az Európai Unió tagállamában tevékenykedő párt, tagja az Európai Szocialisták Pártjának. Együttműködik más szocialista–szociáldemokrata pártokkal, különösen az Európai Unión belül. A párt tulajdonában álló Szabad Sajtó Alapítvány révén közvetett módon 26,5%-os tulajdonhányada van a Népszabadság Zrt-ben és számos más lapban, illetve egyéb hazai médiumban.
A 2006-os választásokra az MSZP – a magyarországi pártok közül elsőként – külön kampánydalt íratott, melyet Berkes Gábor és Geszti Péter szereztek.[2] A szám minden választási gyűlés, találkozó, illetve kampányfellépés végén felcsendült, azóta ritkábban, de még mindig használatban van.
A párt szervezeti feléspítésének sajátossága, hogy a nagy önállósággal rendelkező helyi szervezetek és területi szövetségek mellett politikai irányzatokat képviselő platformok és szakmai vagy élethelyzetbeli közösségeket alkotó tagozatok is működnek.
A párt elnökei
| Név | hivatal kezdete | hivatal vége | ||
|---|---|---|---|---|
| Nyers Rezső | 1989. október 9. | 1990. május 27. | ||
| Horn Gyula | 1990. május 27. | 1998. szeptember 5. | ||
| Kovács László | 1998. szeptember 5. | 2004. október 16. | ||
| Hiller István | 2004. október 16. | 2007. február 24. | ||
| Gyurcsány Ferenc | 2007. február 24. | 2009. április 5. | ||
| Lendvai Ildikó | 2009. április 5. | hivatalban[3] | ||
Választási eredmények
Országgyűlési választások
| Választások | Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Szavazatok száma (II. forduló) |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1990-es | 534 898 | 10,89% | 216 496 | 6,35% | 33 | 8,55% | ellenzék |
| 1994-es | 1 781 867 | 32,99% | 1 935 719 | 45,16% | 209 | 54,15% | kormánypárt |
| 1998-as | 1 445 909 | 32,25% | 192 640 | 39,84% | 134 | 34,72% | ellenzék |
| 2002-es | 2 361 997 | 42,05% | 2 011 820 | 45,77% | 178 | 46,11% | kormánypárt |
| 2006-os | 2 336 705 | 43,21% | 1 510 358 | 46,63% | 190 | 49,22% | kormánypárt |
| 2010-es | 990 428 | 19,30% | 326 323 | 28,32% | 59 | 15,28% | ellenzék |
Megjegyzések:
- A szavazatoknál a pártlistára leadott eredmények szerepelnek
- Az SZDSZ-szel közösen alkotott koalícióban kormányzott 1994-1998 és 2002-2008 között.
- Lásd még: A magyar választási rendszer
- Forrás: vokscentrum.hu
Európai parlamenti választás
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 1 054 921 | 34,30% | 9 | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Európai Szocialisták Pártja (PES) |
| 2009-es | 503 140 | 17,37% | 4 | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Európai Szocialisták Pártja (PES) |
Országos platformok
A párt alapszabálya szerint „a platform a párt egyes tagjainak politikai nézetközösségen alapuló, a párt programjának, irányvonalának bizonyos elemeit érintően önálló, másoktól eltérő véleménnyel rendelkező nyilvános csoportja”.[4] Országos platform az, amelyhez legalább 300 olyan párttag csatlakozott, aki nem tagja más platformnak, továbbá amelynek az MSZP Választmánya megadta az országos minősítést.
Az MSZP-n belül hét országos platform működik.
| Név | Vezető | Honlap |
|---|---|---|
| Baloldali Tömörülés Platform | Kiss Péter | [1] |
| Ésszerűség és Felelősség Platform | Kertész Krisztián | [2] [3] |
| Harmadik Hullám Platform | Mesterházy Attila | [4] |
| Magyar Progresszív Társaság Platform | Ficsor Ádám | [5] |
| Népi Platform | Elnökhelyettesek: Ábri Ferenc, Hertzka Péter, Krállné Malecz Julianna, Kristály Mátyás, Witt János. | [6] |
| Szocialista Platform | Baja Ferenc[5] | [7] |
| Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform (rövid nevén: Szociáldemokrata Társulás) |
Vitányi Iván, társelnöke Hiller István | [8] |
Tagozatok
A párt alapszabálya szerint „a tagozat olyan nyitott szerveződés, amely fórumot teremt a párttagok és nem párttagok elsősorban szakmai véleménynyilvánítására. Tagozat helyi, területi vagy országos jelleggel működhet, az országos tagozat elismeréséről a választmány dönt”. Az országos tagozatok a következők:[6]
|
|
A Társadalompolitikai Tagozat országos minősítését 2008. januárjában megvonták.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A Magyar Szocialista Párt…, mszp.hu
- ↑ Kampánydal: Igen igen (zeneszöveg.hu)
- ↑ 2010. április 25-én, a választási vereség után bejelentette lemondását, az elnöki tisztséget a következő kongresszusig tölti be
- ↑ Alapszabály 35. §
- ↑ A nagy visszatérés? - Baja Ferenc vezetésével bontott ismét zászlót az MSZP Szocialista Platformja
- ↑ Az MSZP tagozatai
Külső hivatkozások
