Lándok
Lándok (Lendak) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Késmárki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1288 | ||
Polgármester | Pavel Hudáček | ||
Irányítószám | 059 07 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | KK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5409 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 257 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 744 m | ||
Terület | 19,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Lándok weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lándok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lándok (szlovákul Lendak, németül Landeck) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Gorál falu.
Fekvése
Késmárktól 15 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
Neve kétségkívül a német land (= föld) és eck (= sarok, szeglet) főnevek összetételéből származik. Ebből lett a magyar és a szlovák név.
Története
A falu 13. század közepén keletkezett a Berzeviczy család birtokaként. Első említése 1288-ból való "Landok" néven. 1313-ban a Szent Sír Lovagrend szerezte meg csere útján és kolostort épített ide, amely 1593-ban szűnt meg, amikor a falut palocsai Horváth-Palocsay családnak adták el. Anyakönyveit 1643-óta vezetik. Iskoláját 1681-ben említik először. 1772-től területén márványt és értékes alabástromot termeltek. 1787-ben az első népszámláláskor 81 háza és 750 lakosa volt.
Vályi András szerint "LANDOK. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság lakosai katolikusok, fekszik Kézsmárktól tsak egy mértföldnyire, Ispotállya is vagyon, határjában legelője elég, de más javai selejtesek."[2]
Fényes Elek szerint "Landok, tót falu, Szepes vgyeben, a Kárpátok alatt, u. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 954 kath., 5 evang., 26 zsidó lak., kik sok gyolcsot szőnek, lent termesztenek. Kath. paroch. templom. Savanyuvíz. Hires mészégetés. A szántóföldeken gyakran találnak fejér kristályt, vagyis álgyémántot, Pilla és Chlatka nevű réteken fejér és kékes achátot; egy a faluhoz közellévő hegyben pedig alabastromot, s fekete márványt törnek. Az ide való prépostságot Canonici SS. Sepulchri Christi vagy Sepulchri Dominici Hierosolimitáni birták későbben, t. i. 1593-ban a hozzátartozó jószágokkal együtt Palocsay Horváth György vette meg, s ennek maradékai birják jelenleg is. " [3]
1856-tól a Salamon család volt a birtokosa, 1879-ben a Hohenlohe hercegi család tulajdona lett. 1898-ban nagy tűzvész pusztított a községben. Lakói főként állattartással, szénégetéssel és szővéssel foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
1946-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmada leégett. Az elektromos áramot 1958-ban vezettés be a községbe.
Népessége
1910-ben 1084, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 4989 lakosából 4816 szlovák volt.
Nevezetességei
- 17. századi kastélya a gótikus kolostor átépítésével keletkezett, ma még láthatók maradványai.
- Szent Miklós plébániatemploma a 14. században épült a régebbi templom alapjain. Gótikus szárnyas oltára 1500 körül készült.
- A községben a népi építészet számos szép példája látható.
Jegyzetek
- Lendak.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.