Limburg (Belgium)
Limburg | |||
A tartomány elhelyezkedése Belgiumban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Belgium | ||
Régió | Flandria | ||
Közösség | Flamand Közösség | ||
Tartomány | Flemish Region | ||
Székhely | Hasselt | ||
Alapítás éve | 1839 | ||
Kormányzó | Herman Reynders | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 870 880 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Férfi | 49,83% | ||
Nők | 50,17% | ||
Népsűrűség | 346 fő/km2 | ||
Kor szerinti eloszlás (2008) | |||
0–19 | 19,42% | ||
20–64 | 64,48% | ||
65 felett | 16,10% | ||
Más nemzetiségűek | 8,69% (2007. január 1.) | ||
Gazdaság | |||
Munkanélküliségi ráta | 7,24 (2006. január 1-jei adat) % | ||
Átlagos éves jövedelem | 14335 €/fő (2007) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2422 km2 | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′Koordináták: é. sz. 50° 59′, k. h. 5° 23′ | |||
Limburg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Limburg témájú médiaállományokat. |
- Ez a cikk Belgium egyik provinciájáról szól. Más Limburg vonatkozású cikkekért lásd: Limburg (egyértelműsítő lap). A belgiumi Limbourg városához ld.: Limbourg
Limburg tartomány Belgium három régiója közül Flandriában fekszik, annak legkeletibb részén. A tartományt nyugatról a Maas folyó határolja, északon Hollandia, délen a vallón régióhoz tartozó Liège tartomány, nyugatról Flamand-Brabant és Antwerpen tartományok határolják. A tartomány székhelye Hasselt városa.
A tartomány területe 2422 km², amit három járásra (hollandul arrondissementen) osztottak fel. Hasonlóan Flandria más tartományaihoz a hivatalos nyelv a holland, illetve helyi változata, a flamand. A tartományon belül elterjedt a flamand helyi nyelvjárása, a limburgi (hollandul: Limburgs, németül: Limburgisch, franciául: Limbourgeois).
Földrajz
Limburg tartományt keresztülszeli az Albert csatorna, amely Antwerpen városát köti össze Liège városával, illetve a Maas és a Schelde folyókkal. A régió korábban bányáiról, elsősorban szénbányáiról volt ismert.
A tartomány legmagasabb pontja a Remersdaal, 287,5 méterrel a tengerszint felett (ez egyben Flandria legmagasabb pontja is). Legalacsonyabb pontja a "Galgenboom", Millen (Riemst) faluban, 151 méterrel a tengerszint felett.
A tartomány legnagyobb folyói, az Albert csatorna mellett a Maas, Demer, Jeker és Dommel folyók.
Történelem
A tartomány neve a napjainkban a Vallónia régióban, a Vesdre folyó partján található Limbourg város nevéből származik. A város a középkori Limburgi Hercegség székhelye volt, amely a Liège-től északra található Meuse régióban helyezkedett el. A Hollandia Limburg tartományt alkotó területek nem tartoztak azonban ehhez a hercegséghez, hanem több kisebb, önálló államalakulat között oszlottak meg, mint például a Brabanti Hercegség, a Jülich-i hercegség és a Liège-i Püspökség. A politikai megosztottság egyik öröksége a limburgi nyelvjárás számtalan, máig fennmaradt helyi változata.
A limburgi hercegség 1648-ig állt fenn a Maastrich, Liège és Aachen városai által határol háromszögben.
A napóleoni háborúk után a nagyhatalmak, Nagy-Britannia, a Porosz Birodalom, a Habsburg Monarchia, az Orosz Birodalom és Franciaország képviselői 1815-ben Limburg területét az Egyesült Holland Királysághoz csatolták. A belga és a holland tartományok összevonásával kialakított új provincia neve, a székhelye után, Maastricht lett, de a tartomány első uralkodója, I. Vilmos holland király azonban nem akarta a történelmi limburgi hercegség nevét veszni hagyni és a tartomány nevét Limburgra változtatta.
1830-ban, Belgium függetlenségének kikiáltásával egyidőben a limburgi tartomány déli, túlnyomó részt katolikus területei is elszakadtak az északi, kálvinista református Hollandiától. Belgium függetlenségét követően szinte az egész egyesült Limburg tartomány a belga korona fennhatósága alá került. Csak 1839-ben osztották fel "belga" és "holland" részekre a helyi lakosság élénk tiltakozása ellenére, ezzel kialakítva a tartományok máig fennálló határait. A belga alkotmányreformot követően Limburg a flamand régióhoz került, bár a tartományon belül jelentős számban élnek francia anyanyelvű vallonok is.
A belga és a hollandiai Limburg tartomány himnusza egyaránt a In 't Bronsgroen Eikenhout.
Gazdaság
Limburg tartománya a belga gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője volt a 19-20. században szénbányái és acélipara révén. Bár a bányaművelés időközben gazdaságtalanná vált, mégis sok helyen fennmaradtak a korábbi bányaépületek, tárnák, amelyek közül sok ma már műemléki védettséget élvez.
A tartományban először 1901-ben talált szenet André Dumont geológus, a leuven-i egyetem munkatársa. Rövid időn belül 7 bánya indult be, amelyek a helyi lakosok mellett nagy számban alkalmaztak dél- és kelet-európai munkásokat is.[2]
Az 1970-es években a bányák nagy része bezárt és a tartomány Belgiumon belül a legmagasabb munkanélküliségi rátával küzdött. Az 1990-es évekre a tartomány gazdasága ismét fellendült, részben az ide telepedő vegyipari, illetve autóösszeszerelő üzemeknek köszönhetően, részben a körülöttük kialakuló kis- és középvállalatok tevékenységének köszönhetően.
A tartomány egyik vonzereje az idetelepülő vállalkozások számára kitűnő fekvése: Limburgtól 500 km-es sugarú körön belül található az EU lakosságának és vásárlóerejének kb. 50%-a. Emellett a tartomány meglehetősen fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, hiszen területén haladnak át az E313 (Antwerp-Liege) és az E314 (Brussels-Louvain-Aachen) autópályák, illetve az Albert-csatorna. Ennek eredményeként a belga tartományok közül Limburgban messze a legmagasabb az export-import aránya.
A tartomány fekvése és éghajlata kedvez mind a mezőgazdasági tevékenységeknek, mind a turizmusnak is, négy nagyobb régiója meglehetősen változatot képet nyújt:
- Kempen lápos-mocsaras síkság, homokdűnékkel és fenyőerdőkkel
- Haspengouw-ban számos gyümölcsliget, valamint gabonaféléket termesztő síkság található
- A Maas folyó völgye (Maasland) kedvező terepet nyújt a vízisportok kedvelőinek, a kerékpárosoknak, illetve a folyóvölgyben számos kavicsbánya található
- A Voerstreek régió a legeltető állattartás kedvező terepe fával benőtt völgyei és füves legelői révén
Közigazgatás és politika
Limburg tartomány kormányzói 1830-tól
Közigazgatási beosztása
Hasselt járás: |
Maaseik járás: |
Tongeren járás: |
Kapcsolódó szócikkek
- Limburgi nyelvjárás
- Limburg (Hollandia), Hollandia déli részén található, azonos nevű provincia
További információk
Jegyzetek
- ↑ Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Máig erre emlékeztetnek a tartományban és Belgium más részein letelepedett olasz és magyar családok.