Lilebíbic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lilebíbic
SociablePlover.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak ((Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Lilefélék (Charadriidae)
Alcsalád: Bíbicformák (Vanellinae)
Nem: Vanellus
Faj: V. gregarius
Tudományos név
Vanellus gregarius
Pallas, 1758
Szinonimák

Chettusia gregaria

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Lilebíbic témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lilebíbic témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lilebíbic témájú kategóriát.

A lilebíbic (Vanellus gregarius vagy Chettusia gregaria) a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban Oroszországban és Kazahsztánban költ, telelni Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Afganisztán, Örményország, Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Szíria területére vonul. Kóborlásai során eljut Európa nyugati felébe, Indiába és Afrika északi részére is. Alföldek és dombvidékek lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 27-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-76, tömege 180-260 gramm közötti, a tojó kisebb, mint a hím. Feje teteje és szemsávja fekete, szemöldöksávja fehér.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bogarakkal, sáskákkal, éjjeli lepkék hernyóival táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laza telepekben költ. A csupasz földre, vagy alacsony aljnövényzet közé, fűvel és levelekkel bélelt fészket készít. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 25 napig kotlik. A fiókák a kikelés után nem sokkal elhagyják a fészket, a két szülő még 35-40 napig táplálja őket, mire kirepülnek.

Tojása

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon nagyon ritka kóborló.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján mint kihalóban lévő, Európában veszélyeztetett fajként tartják nyilván, Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]