Li Jü (író)
Li Jü | |
Élete | |
Született | 1611. Zsukao ( ) 如皋 (a mai Csiangszu ( ) tartományban, Kína) |
Elhunyt | 1680. Hangcsou ( ) |
Nemzetiség | kínai (han) |
Gyermekei | Li Shuzhao |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, novella, színmű |
Irodalmi irányzat | erotikus |
Fontosabb művei | A szerelem imaszőnyege (Zsuo pu tuan ( ) 肉蒲團 / 肉蒲团) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Li Jü témájú médiaállományokat. |
Li Jü ( ) (hagyományos kínai: 李漁; egyszerűsített kínai: 李渔; pinjin hangsúlyjelekkel: Lǐ Yú; magyar népszerű: Li Jü; adott neve: Hszien-lü ( ) 仙侣, írói neve: Li-veng ( ) 笠翁) (Zsukao, 1611 – Hangcsou, 1680) kínai író, színi direktor, színműíró, színész, könyvkiadó. Csekao ( )ban 雉皋 (a mai Csiangszu ( ) tartományban található Zsukao ( ) 如皋) született 1611-ben, és 1680-ban Hangcsou ( )ban hunyt el.
Élete
[szerkesztés]Li Jü ( ) jómódú családba született, akiknek nem csak fontos volt fiuk taníttatása, de ez módjukban is állt. 1635-ben, vagyis huszonnégy esztendős korában tette le az első hivatalnoki vizsgáját, így „virágzó tehetség”, azaz hsziu-caj ( ) 秀才 lett. További tíz esztendőt szánt arra az életéből arra, hogy felkészüljön a következő hivatalnoki vizsgán történő megmérettetésre, de hiába próbálkozott többször is, nem sikerült neki. Ekkor a politika, a történelmi események alakulása is közbeszóltak, ugyanis 1644-ben a kínai birodalom trónját elfoglalták a mandzsuk, és megalapították a Csing ( )-dinasztiát. Li Jü ( ) ekkor úgy határozott, hogy végleg felhagy a további próbálkozással, és lemond a hivatali karrierről.[1]
Li Jü ( ) a fő művének számító regényével, amely A szerelem imaszőnyegén (Zsou pu tuan ( ) 肉蒲團 / 肉蒲团) címen vált ismertté a Ming-dinasztia bukása előtt tíz évvel, 1634-ben készült el. A páratlan tehetségű fiatalember ekkor csupán huszonhárom esztendős volt. Az sem kizárt, hogy a vizsgáinak kudarcát éppen az oly népszerűvé vált, ám botrányos könyve okozta. Az első kiadás bevezetőjének írója csupán annyit árul el magáról, hogy „klubtag”. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kiadás költségeit az akkoriban virágzó irodalmi klubok valamelyike vállalhatta magára. A Csing ( )-dinasztia uralkodásának első harminchat esztendejében Li Jü ( ) tanúja lehetett könyve üldöztetésének. Nincs arra vonatkozó információ, hogy saját maga részt vett-e az illegális kiadványok kinyomtatásában és terjesztésében, de annyi bizonyos, hogy dacolva a császári tiltásokkal, nem ritkán erotikus fametszetekkel illusztrálva többször is megjelent regénye.[2]
A hivatalhoz élete végéig nem jutott Li Jü ( ) a szabad írástudók, művészek életét élte. A mandzsu uralom megszilárdulását követően vándorolni kezdett. Családját gondjaikkal hátrahagyva nekivágott, hogy pártfogókat és mecénásokat keressen. Ehhez Li Jü ( ) egy sajátos megoldást választott. Ahhoz, hogy a rangos hivatalnokokat és a gazdag kereskedőket támogatásra bírja, színtársulatot szervezett. Mintegy tucat színésznőt gyűjtve maga köré vándorútra kelt. Az előadott darabokat saját maga írta és tanította be, és olykor maga is színpadra lépett. A feljegyzések tanúsága szerint produkcióinak mindig hangos sikere volt. Ekkoriban születtek színdarabjai, melyek közül sok mérvadóvá vált a klasszikus kínai színjátszásban. A direktorsággal felhagyva, továbbra is szegényen 1648-ban eladta családi birtokát, és a pénzen egy kis házat vett Hangcsou ( )ban, a Nyugati Tó partján, csodálatos környezetben. Ekkor vette fel a Tóparti Szalmakalapos Halász (Hu-sang Li-veng ( )) 湖上笠翁 költői nevet. 1657-ben Pekingbe látogat, majd Nankingban telepedik le. Li Jü ( ) új otthonában könyvkiadással és könyvkereskedéssel foglalkozott. A nyughatatlan vándor 1666-ban ismét útra kel, és Hszi'an ( )ban egy híres mecénás fogadja be. 1670-ig ismét vándor színtársulat szervezésével és az előadások szervezésével foglalkozik. Anyagi gondok miatt 1674-ben eladja nankingi házát, és ismét Hangcsou ( )ba költözik. 69 éves korában itt is halt meg.[3]
Fő művei
[szerkesztés]Li Jü ( ) mindössze 23 éves volt, amikor elkészült A szerelem imaszőnyege (Zsou pu tuan ( ) 肉蒲團 / 肉蒲团) című regényével, amely remek és szokatlan stílusával, izgalmas cselekményszövésével azonnal megnyerte a déli írástudó körök és az irodalmár kortársak tetszését.[4] Talán A szerelem imaszőnyege az egyetlen olyan klasszikus kínai regény, amelyik képes elszakadni a korabeli regények pikareszk jellegétől és szerkezetétől. Fejezetei szilárdan és következetes logikával követik egymást, amely a kezdetektől fogva egy nagy ívű drámai kifejletet, egy életpálya kicsúcsosodását sejteti. A regény főszereplője Vej-jang Seng ( ) 未央生, azaz az Éjfél Előtti Tanítvány, aki a testi gyönyörök hajhászásával tulajdonképpen egy lelki fejlődés stációit járja végig, melynek kiteljesedéseként megtér egykori mesteréhez, a buddhista Magányos Csúcshoz, hogy „harag nélkül haladjon tovább az üdvösséghez vezető széles szantálfa ösvényen”.[5] Miklós Pál, a magyar nyelvű kiadás utószavának szerzője nem kevesebbet állít, minthogy a klasszikus európai irodalomtörténeti fogalmak szerint a mű „fejlődésregény”. Ezt a véleményét arra alapozza, hogy Li Jü ( ) regényének főhőse fejezetről fejezetre megújul: „új tapasztalatai birtokában nő fel addig, hogy végső megoldásként elfogadja a Magányos Csúcs remetéje által javasolt megoldást, a buddhista magány és elmélkedés életformáját.”[6]
Li Jü ( ) az 1657-es pekingi látogatását követően, hazatérve Nankingba letelepszik, és a déli városkapu mellett egy kicsiny kertes házat vásárol. A birtoka aprócska voltára utalva, némi rezignációval nevezi el „Mustármag Kertnek” (Csie-ce Jüan ( ) 芥子園 / 芥子园). Li Jü ( ) ekkoriban könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozott, és elhatározta, hogy elkészíti és kiadja a saját festőtankönyvét. Veje és a korban elismert festő barátai segítségével állította össze a kínai piktúra máig legismertebb tankönyvét. 150 monokróm metszet illusztrálja a tusfestés témák szerint bemutatott technikáit, az utolsó kötet pedig színes nyomású példákat tartalmaz. 1679-1701. között, 5 kötetben (csüan ( ) 卷) jelentette meg, A Mustármag Kert festészeti kézikönyve Csie-ce-jüan hua-csuan ( ) 芥子園畫傳 / 芥子园画传) címen. Világhírét gyakorlatilag ez a műve - amelynek kiadója és előszó-írója volt - teremtette meg.[7]
További művei
[szerkesztés]Li Jü ( ) összesen 19 színművet írt, melyek zömét A szalmakalapos öreg tíz színműve (Li-veng si csung csü ( ) 笠翁十种曲) című gyűjteménybe rendezte össze, ezenkívül számos regény is fűződik a nevéhez.[8]
- Színművei: Naj ven tien ( ) 《奈何天》、Pi-mu-jü ( ) 《比目鱼》、Sen csung lou ( ) 《蜃中楼》、Mej-zsen hsziang ( ) 《美人香》、Feng-cseng vu ( ) 《风筝误》、Csen vu csiao ( ) 《慎骛交》、Huang csiu feng ( ) 《凰求凤》、
Csiao tuan jüan ( ) 《巧团圆》、Ji csung jüan ( ) 《意中缘》、Jü-szao-tou ( ) 《玉搔头》、Van nien huan ( ) 《万年欢》、Tou csia csi ( ) 《偷甲记》、Sze jüan csi ( ) 《四元记》、Suang csuj csi ( ) 《双锤记》、Jü lan csi ( ) 《鱼篮记》、
Van csüan csi ( ) 《万全记》、Si cuo csi ( ) 《十错记》、Pu ta csi ( ) 《补大记》 Suang zsuj csi ( ) 《双瑞记》 - Regényei: Vu-seng hszi ( ) 《无声戏》、Lien cseng pi csüan csi ( ) 《连城壁全集》、Si-er lou ( ) 《十二楼》、Ho csin huj ven csuan ( ) 《合锦回文传》 stb.
Magyarul
[szerkesztés]- A szerelem imaszőnyege. Erotikus regény a Ming-korból; angolból ford. Kiss Imre, jegyz., utószó Mi Po; Medicina, Bp., 1989
Megjegyzések
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Miklós 1996b 88. o.
- ↑ Miklós 1996b 90. o.
- ↑ Miklós 1996b 91., 92. o.
- ↑ Miklós 1996b 90.
- ↑ Tokaji 2008 114. o.
- ↑ Miklós 1996b 94.
- ↑ Miklós 1996b 91.
- ↑ 清初戏曲家李渔 (kínai nyelven). [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Li Jü 1989: Li Jü: A szerelem imaszőnyege. Fordította Kiss Imre. Medicina Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1989
- ↑ Miklós 1982/1996: Miklós Pál: „A szerelem művészete keleten”. Világosság, 1982. december (és Tus és Ecset. Liget könyvek, Budapest 1996, 57-67. o.)
- ↑ Miklós 1996a: Miklós Pál: A taoista „Káma-szútra”. Helikon, 1974/2. vagy Tus és Ecset. Liget könyvek , Budapest 1996, 69-83. o.
- ↑ Miklós 1996b: Miklós Pál: „A szerelem imaszőnyege”. Tus és Ecset. Liget könyvek, Budapest 1996, 85-97. o.
- ↑ Tokaji 2008: Tokaji Zsolt: A kínai Káma-szútra. A klasszikus kínai erotikus és pornográf irodalom története. Lunarimpex Kiadó, Budapest, Fót 2008. ISBN 978-963-9219-72-4