Lars Ahlfors

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lars Ahlfors
Lars Ahlfors - MFO.jpg
Született
1907. április 18.
Helsinki
Elhunyt
1996. október 11. (89 évesen)
Pittsfield
Foglalkozása matematikus
Iskolái Helsinki Egyetem

Lars Valerian Ahlfors (Finnország, Helsinki, 1907. április 18.1996. október 11.) finn matematikus, elsősorban Riemann-felületekkel foglalkozott és máig használatos, kiváló komplex függvénytan tankönyvet írt.

1924 és 1928 között Ernst Leonard Lindelöf és Rolf Herman Nevanlinna témavezetésével a helsinki egyetemen tanult.

1929-ben segítette Nevanlinnát az egész függvények aszimptotikus értékeire vonatkozó Denjoy-sejtésre vonatkozó munkájában. Ahlforst a Turku-beli Åbo Akademi-ra nevezték ki. Doktori értekezését 1932-ban védte meg.

1935-ben a Harvard Egyetemre ment és 1936-ban egyike lett a Fields-érem első két díjazottjának. Finnországba visszatérve a Helsinki Egyetemen kapott állást, de a háború kitörése után megpróbált külföldön munkát kapni. 1944-ben állást kínáltak neki a zürichi ETH-ban, de végül csak 1945 márciusában tudott odautazni. Nem szeretett Svájcban élni, az első adandó alkalommal visszatért a Harvardra, ahol 1977-es nyugdíjazásáig maradt. 1964-től William Caspar Graustein Professor of Mathematics volt. Vihuri-díjat (1968) és matematikai Wolf-díjat (1981) kapott.

Tankönyve, a Complex Analysis (Komplex függvénytan) (1953) máig a témakör egyik nagy klasszikusa. Más monográfiái is sikeresek voltak: Riemann surfaces (1960), Conformal invariants (1973).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]