Komplex analízis
A komplex analízis vagy komplex függvénytan a matematika azon ága, amely a komplex változós komplex értékű függvényekkel foglalkozik. Alkalmazzák kétdimenziós fizikai problémák modellezésében és a számelméletben is.
A komplex analízisben központi szerep jut a függvények differenciálhatóságának, s konkrétan a holomorf illetve a meromorf függvények vizsgálatának.
Tartalomjegyzék |
Komplex függvény [szerkesztés]
Komplex függvény alatt olyan függvényeket értünk, melyeknek az értelmezési tartománya és az értékkészlete egyaránt a komplex sík részhalmaza.
Differenciálhatóság [szerkesztés]
A derivált [szerkesztés]
Valamely
függvény deriváltja a z helyen a valós esethez hasonlóan értelmezhető. Ha az alábbi határérték létezik, akkor f a z helyen differenciálható, s a határértéket az f függvény z pontban vett deriváltjának nevezzük:
Ha egy f függvény valamely Ω halmaz minden pontján differenciálható, akkor definiálható a derivált függvény is:
A Cauchy–Riemann egyenletek [szerkesztés]
A komplex függvények differenciálhatóságra adnak ekvivalens feltételt a Cauchy–Riemann egyenletek.[1] Mivel a komplex sík izomorf a kétdimenziós valós vektortérrel,
komplex változós függvény felírható ekvivalens módon
alakban a következőképpen:
Pontosan akkor differenciálható
valamely
pontban, ha teljesülnek az úgynevezett Cauchy–Riemann egyenletek:
Ekkor a derivált értéke a következő:
Minden differenciálható komplex függvény analitikus [szerkesztés]
Megmutatható, hogy minden differenciálható komplex függvény analitikus, azaz az adott pont egy környezetében a függvény Taylor-sora létezik és előállítja a függvényt.
Holomorf függvények [szerkesztés]
A komplex sík valamely nyílt részhalmazán értelmezett függvényt holomorfnak nevezzük, ha differenciálható.
A terminológia az ógörög holos (ὅλος) szóból származik, amely azt jelenti egész, s arra utal, hogy a függvény az egész értelmezési tartományán differenciálható.
Meromorf függvények [szerkesztés]
A komplex sík valamely nyílt részhalmazán értelmezett függvényt meromorfnak nevezzük, ha legfeljebb izolált pontokban nem differenciálható.
A szó az ógörög meros (μέρος) szóból ered, mely azt jelenti rész, utalva arra, hogy a függvény csak az értelmezési tartományának egy részén differenciálható.
Források [szerkesztés]
- ↑ Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből. 105. old. Typotex Kiadó, 2009. ISBN 978-963-279-026-8






