Ladomérmező
Ladomérmező (Krajná Poľana) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Felsővízközi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1618 |
Polgármester | Jozef Feciľak |
Irányítószám | 090 05 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SK |
Népesség | |
Teljes népesség | 212 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 73 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 326 m |
Terület | 2,93 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 41′ 10″49.363889°N 21.686111°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 41′ 10″49.363889°N 21.686111°E | |
Ladomérmező weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladomérmező témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ladomérmező (1899-ig Krajnó-Polyána, szlovákul: Krajná Poľana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
Felsővízköztől 14 km-re északkeletre, a Ladomér-patak partján fekszik.
Története
1599-ben említik először. A falu akkor keletkezett, amikor a vlach jog alapján a 16. században ruszinokkal telepítették be. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Polona alias Polianka Krainaj” néven említik. 1712-ben a járványok és nélkülözések következtében elnéptelenedett. 1787-ben 14 házában 98 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYÁNA. Krajna Polyána. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Bártfához két mértföldnyire, határja hegyes, és néhol nehéz mivelésű, más része meglehetős termésű, fájok, legelőjök, réttyek van, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 20 háza volt 162 lakossal, akik állattartással, faárukészítéssel, szövéssel foglalkoztak. A 19. század közepétől lakói közül sokan elköltöztek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyana (Krajna), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 13 romai, 135 gör. kath., 14 zsidó lak. Ut. post. A.-Komarnyik.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 247, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 245 lakosából 226 szlovák és 18 ruszin volt.
2011-ben 213 lakosából 157 szlovák és 38 ruszin.
Nevezetességei
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1924-ben épült a korábbi fatemplom helyén. Fennmaradt része egy, a 18. század második feléből származó barokk oltár.
- Katonai temetőjében 1 orosz és 38 ismeretlen osztrák-magyar katona nyugszik, akik 1914-ben estek el a környékbeli harcokban.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.