Kőmíves Sándor (színművész, 1897–1980)
| Kőmíves Sándor | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Grünbaum Sándor |
| Született | 1897. március 19. Budapest |
| Elhunyt | 1980. november 13. (83 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Gyermekei | ifj. Kőmíves Sándor Kőmíves Borbála |
| Pályafutása | |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Kiváló művész | 1971 |
| Érdemes művész | 1957 |
| További díjak | |
| Kőmíves Sándor IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kőmíves Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kőmives Sándor (Budapest, 1897. március 19. – Budapest, 1980. november 13.)[1] magyar színész, érdemes és kiváló művész.
Családja
Színészcsaládból származott, apja Baumann Károly ismert népdalénekes és színész volt, anyja Kőmíves Jolán. Nagyapja Kőmíves Imre színész, színműíró, nagyanyja Lukács Anna színésznő. Testvérei: Kőmives Rezső színész, Kőmives Tibor és Olivér vásári árus, és bohóc, nővére: Kőmíves Erzsi színésznő lett.[2] 1939 decemberében házasságot kötött Munkácsy Irénnel, Ódry Árpád színművész lányával, a Vígszínház segédrendezőjével. Gyermekeik ifj. Kőmíves Sándor (1940–2006) színész, Borbála (1943–2015) és Mária (1949–).
Életpályája
A Kereskedelmi Akadémián érettségizett 1914-ben, majd hivatalnoki pályára lépett, az albertfalvai repülőgépgyárban volt tisztviselő. Azután díjnok lett a kultuszminisztériumban. Az első világháború alatt katonáskodott, majd kedvét követve Budapesten színésszé lett. Első fellépte Trilby Gecko-jában volt 1919-ben a Budafoki Színkörben. Félévig Óbudán működött, majd Kiss Árpádnál, Ungvárt és Munkácson. 1924. szeptember havától a Magyar Színház tagja volt. 1936-ban Debrecenbe került Horváth Árpádhoz, 1938-tól a Vígszínházban lépett fel. 1945-től 1948-ig játszott a Belvárosi és a Nemzeti Színházban lépett fel, 1951-től haláláig pedig a Madách Színház művésze volt. Gyakorlatilag minden szerepkörben feltűnt, vidéken operettbuffó és táncos-komikus, ugyanakkor drámák főszereplője és kíváló epizodista is volt. Egyszerű eszközökkel tudott tragikus sorsokat is érzékeltetni. Gyakori szereplője volt a Magyar Rádió hangjátékainak. (Egyik legnépszerűbb, általa megformált figura: Moha bácsi, a törpe.) Számos filmben és tévéjátékban szerepelt.
Fontosabb színházi szerepei
- Doolittle (George Bernard Shaw: Pygmalion)
- Orgon (Molière: Tartuffe)
- Ariste (Molière: A férjek iskolája)
- Damis (Molière: Kotnyelesek)
- Csebutikin (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér)
- Rank doktor (Henrik Ibsen: Nóra)
- Lőrinc barát (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár)
- I. sírásó (William Shakespeare: Hamlet)
- Pantalone (Carlo Goldoni: A hazug)
- Bubnov (Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely)
- Valkay, tanár úr (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
- Polgármester (Móricz Zsigmond: Rokonok)
- Szilvai professzor (Szigligeti Ede: Liliomfi)
- Slim (John Steinbeck: Egerek és emberek)
- Halál (Robert Merle: Sisyphus és a halál)
- Limai püspök (Prosper Mérimée: A művésznő hintaja)
- Öreg kegyelmes (Heltai Jenő: Az ovos és a halál)
Filmográfiája
Játékfilmek
- A nőnek mindig sikerül (1939) – Morgorán, Merilla mostohaapja
- Fűszer és csemege (1939) – Sperber Vilmos, vezérigazgató
- Gül baba (1940) – Gül baba
- Sarajevo (1940) – Orosz tiszt
- Mária két éjszakája (1940) – Csutora András falukutató
- Beáta és az ördög (1940) – Háziorvos
- Néma kolostor (1941) – Horsetzky Frigyes báró
- Vissza az úton (1941)
- Beszterce ostroma (1948) – Pribényi, Apolka gyámja
- Egy asszony elindul (1949) – Jóska, mérnök
- Janika (1949) – Kerta Gábor, a „Színházi Világ” munkatársa
- Szabóné (1949)
- Kiss Katalin házassága (1950) – Anyakönyvvezető
- Becsület és dicsőség (1951) – Jóna Gyula
- Déryné (1951) – Asztalos
- Föltámadott a tenger (1953) – Móga
- Életjel (1954) – Balogh István
- Jól megjárta (1955, rövid játékfilm)
- Kati és a vadmacska (1955) – Narrátor (hang)
- Veszélyes lejtő (1955)
- Gábor diák (1956) – Gül baba
- Mindenki iskolája (1956, rövid játékfilm)
- Nem igaz (1956, rövid játékfilm)
- Külvárosi legenda (1957) – Id. Ambrus István
- Csempészek (1958)
- Égi madár (1958) – Orvos
- Különös küldemény (1958, rövid játékfilm) – (hang)
- A harminckilences dandár (1959) – Varga János
- Gyalog a mennyországba (1959)
- Merénylet (1959)
- Szegény gazdagok (1959) – Orvos
- Szerelem csütörtök (1959)
- Égre nyíló ablak (1960)
- Fűre lépni szabad (1960) – Professzor
- Virrad (1960)
- Májusi fagy (1961)
- Nem ér a nevem (1961)
- Angyalok földje (1962)
- Bálvány (1963) – Öreg bányász
- Férjhez menni tilos! (1964) – Ebrő atya
- Ha egyszer húsz év múlva (1964)
- Játék a múzeumban (1966)
- A koppányi aga testamentuma (1967) – Kádi
- Utószezon (1967) – Lauffer
- Egri csillagok 1–2. (1968)
- Keresztelő (1968) – Órásmester
- Lássátok feleim (1968) – Plébános
- Feldobott kő (1969) – Géza bácsi
- Virágvasárnap (1969)
- Hahó, Öcsi! (1971) – Művezető
- Prés (1971) – Tárbornok
- Nyulak a ruhatárban (1972) – Lajcsi bácsi
- Szarvassá vált fiúk (1974) – Börtönőr
- Végül (1974) – Sakkozó
- Haladék (1980) – Valentik bácsi, Bori kollégája
Tévéfilmek
- A nagy ékszerész (1959)
- Vihar a Sycamore utcában (1959) – Mr. Harkness
- A szaxofon (1961) – Kirchfeld úr, anyakönyvvezető
- Szoba a hegyen (1961) – Laci bácsi
- Autókaland (1962)
- Elektra (1962) – Nevelő
- Fáklyaláng (1963) – Csányi László, közlekedési miniszter
- A Tenkes kapitánya (1964) – Rózsa nagyapja (12. részben)
- Hűség (1964)
- Lajos király válik (1964) – Phoebus
- Mici néni harmadik élete (1964)
- Kristóf, a magánzó (1965) – Öreg szaki
- Igen-nem királykisasszony (1966) – Udvarmester
- Az élő Antigoné (1968)
- Bánk bán (1968) – Mihál bán
- Bors (1968)
- Hamis Nero (1968)
- Hosszú levél (1968) – Főtanácsos
- Az ember tragédiája (1969)
- Iphigenia Auliszban (1969)
- Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
- Rózsa Sándor (1971) – Öregparaszt
- A fekete város (1972) – Luzsénszky
- A megjavult adófelügyelő és más történetek (1972)
- Angyal a karddal (1972)
- György barát (1972) – Rendfőnök
- Mézga Aladár különös kalandjai (1972) – Kis öreg; Sötétzöld szirén (hang)
- Átmenő forgalom (1973)
- Die Tausenderreportage (1973) – Vajda
- Keménykalap és krumpliorr (1973)
- Aranyborjú (1974)
- Hannibál utolsó útja (1974)
- Kínai kancsó (1974)
- Látogatók és útitársak (1974)
- Méz a kés hegyén (1974)
- Törökországból nincsen visszatérés (1974)
- Volpone (1974) – Carbaccio
- A sas meg a sasfiók (1975)
- Bach Arnstadtban (1975) – Dietrich Buxtehude lübecki orgonista
- Barátom Bonca (1975) – Fafaragó
- A Pheidiász-per (1976)
- Az ajtón kívül (1976)
- Beszterce ostroma (1976)
- Blanka (1976)
- Daruszegi vasárnapok (1976) – Plébános
- Robog az úthenger (1976) (1. részben)
- II. Richárd (1976) – Edmund of Langley, York hercege
- Vízipók-csodapók I. (1976) – Rákapó (hang)
- Földünk és vidéke (1977)
- Galilei (1977)
- Kalaf és Turandot története (1977) – Timur
- Oedipus király (1977)
- A táltosfiú és a világfa (1978) – Sámán apa
- Halálos csapás (1978)
- Holló a hollónak (1978)
- Lear király (1978) – Aggastyán
- Nyaklánc (1978)
- Tengerre néző cellák (1978)
- Testvérpár (1978)
- Áramütés (1979) – Beteg a kórházban
- Vendéglátás (1980)
Szinkronszerepei
Filmek
Rajzfilmek
| Év | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1939 | Gulliver utazásai (1. szinkron) | — | — | 1963 |
| 1940 | Pinokkió (1. szinkron) | Geppetto | Christian Rub | 1962 |
| 1968 | Sárga tengeralattjáró | Öreg Fred / Fiatal Fred | Lance Percival | 1977 |
| 1977 | Hüvelyk Matyi | Matyi apja | Nyikolaj Szergejev | 1979 |
Hangjáték, rádió
- Halász Péter: 800 csille szén (1952)
- Vörösmarty Mihály: A bujdosók (1963)
- Rodari-Sardarelli: A vágy füve (1964)
- Török Tamás: Sihaha Sebestyén füstölgése (1973)
- Az ember hivattatása - misztérium (1976)
- Pedro Calderon de la Barca: Úrnő és komorna (1977)
Jegyzetek
- ↑ Esti Hírlap, 1980. november 13.
- ↑ http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/komiveselet.htmi[halott link]
- ↑ A szinkron 1980-ban készült, és a televízióadásban 1981. március 15-én vetítették le.
- ↑ A szinkron 1980-ban készült, és a televízióadásban 1983. október 22-én vetítették le.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar színművészeti lexikon
- Hangosfilm
- Színházi lexikon, Gondolat kiadó, Budapest 1969.
További információk
- [https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&url_prefix=https://www.imdb.com/&id=nm0477866 nm0477866/ Kőmíves Sándor] az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- [https://port.hu/jump/person-198618 198618 Kőmíves Sándor] a PORT.hu-n (magyarul)
- Kőmíves Sándor az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- HMDB
- FilmKatalógus
