Kombinált fuvarozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy konténerszállító vonat

Kombinált árufuvarozás során az áru egy fuvarozási szerződés keretében, több fuvarozási ág szolgáltatásainak igénybevételével történik, amelynek során az áru a feladástól az átvevőnek történő kiszolgáltatásig ugyanabban fuvareszközben vagy konténerben marad. A szállítási távolság nagyobb részét környezetbarát vízi vagy vasúti szállítóeszközön teszi meg, az elő- és utófuvarozás rövidebb szakaszai pedig közúti járművel történnek.
A lebonyolítás módja szerint beszélhetünk kísért és nem kísért forgalomról. Előbbinél a teljes közúti járműszerelvény és annak vezetője (személyzete) is "utazik" a vonaton vagy a hajón, utóbbinál általában csak a közúti szerelvényről lecsatolt pótkocsi (félpótkocsi), vagy leemelt konténer továbbítására kerül sor más eszközzel.
A kombinált szállítás a modern közlekedési rendszerek egyik jelképévé vált az utóbbi évtizedekben. A közlekedéssel foglalkozó tudományok egyik központi témája világszerte az áruszállítási technológiák korszerűsítése, egyre fontosabb szempont a környezetvédelem és az energiatakarékosság.

Kombinált árufuvarozási módok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kombinált szállítási rendszerek feladata elsősorban a különböző közlekedési ágazatok közötti magas szintű együttműködés megvalósítása: olyan szállítási láncok kialakítása, amelyek lehetőséget biztosítanak az egyes közlekedési ágazatok előnyös tulajdonságainak egy rendszeren belüli kihasználására. A kombinált fuvarozás olyan intermodális szállítás, amelynek során a fuvarozási távolság túlnyomó részét vasúttal, belvízi hajózással vagy rövid tengeri hajózással bonyolítják le és a közúti el- és felfuvarozási távolság a lehető legkisebb. A különböző közlekedési alrendszerek hordozó járművei között csak az árut tartalmazó szállítási egység kerül átrakásra; az áru a feladótól a címzettig egy és ugyanazon konténerben vagy közúti járműben marad. Huckepack szállítási rendszerek esetében az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit.

Közút - vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

RoLa-vonat Svájcban

Közúti járművek menetrend szerint, zárt vonattal, vasúton történő továbbítása két vasúti terminál között. A kapacitást az adott viszonylat forgalmát szervező operátorok a fuvarozásban részes vasutakkal kötött keretszerződés alapján biztosítják. A fuvarozás okmánya CIM-UIRR fuvarlevél, amely a közúti fuvarozó és az operátor (kombi-társaság) közötti szerződés létrejöttét, a küldemény fuvarozásra történt átadását igazolja - reklamációs jogot biztosít a közúti fuvarozónak a kombi-társasággal szemben. A megbízóval (exportőr vagy importőr) szemben a közúti fuvarozó a CMR fuvarlevél alapján közvetlenül felel olyan károk esetén is, amelyek a vasúti szakaszon keletkeztek.
Technológiái:

  • Kísért (RoLa: Rollende Landstraße magyarul gördülő országút): A vonat teljes közúti jármű-szerelvényeket továbbít az indító és fogadó vasúti terminál között, a gépkocsivezetők fekvőhelyes kocsiban kísérik a rakományt. Infrastruktúráját az indító és fogadó terminálon szilárd burkolatú parkoló, betonozott vágány-szakasz, irodahelyiségek és a gépkocsivezetők számára szociális létesítmények képezik. Eszközei: különleges építésű, alacsony rakfelületű vasúti kocsik, mobil rámpa a felhajtáshoz.
  • Kíséretlen: Csak a közúti felépítményt (félpót-, pótkocsi vagy csereszekrény) emelik különleges építésű , úgynevezett zsebes vasúti kocsiba és továbbítják vonattal két terminál között. A rakodás módja: daruzás. A közúti fel- és elfuvarozást más-más vontató és személyzet, a kabotázs tilalma miatt gyakran más fuvarozó vállalkozás végzi. Ebből adódóan a közúti fuvarozók érdeklődése kisebb a kíséretlen, mint a kísért forgalom iránt, Magyarországon az igény menetrend szerint közlekedő zárt vonatok indításához nem elegendő.

Magyarországon elérhető irányvonatok:[1]

Közúti-folyami[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közúti tehergépkocsi vagy felépítmény folyami bárkán történő továbbítása két kikötő között. A rakodás gyors és biztonságos, mivel a jármű egy áthidaló szerkezeten (rámpán) keresztül saját kerekein gurul fel illetve le a bárkára illetve bárkáról. A rakodás módja miatt RoRo (roll on-roll off) forgalomnak nevezik. A közúti fuvarozó a folyami fuvarozást szervező operátorral köt szerződést, az ezt bizonyító fuvarokmány nemzetközileg nem egységesített. A megbízóval (exportőr vagy importőr) szemben a közúti fuvarozó a CMR fuvarlevél alapján közvetlenül felel olyan károk esetén is, amelyek a folyami szakaszon keletkeztek.

Szárazföldi-tengeri[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

RoRo komphajóval

Rövid tengeri szakaszon (kontinens és szigetországok viszonylatában) közúti járműszerelvények illetve vasúti kocsik menetrend szerint közlekedő komphajóval (RoRo hajó, Ferry-boat vagy Railship) történő továbbítása. A szárazföldi fuvarozó járműve tengeri továbbítására a hajóstársaság ügynökével köt szerződést. Ennek bizonyítéka a menetjegy, amely reklamációs jogot biztosít a szárazföldi fuvarozó számára a hajóstársasággal szemben, amennyiben annak felróható kár keletkezik a tengeri fuvarozás során a járműben és/vagy rakományában. A megbízóval (exportőr vagy importőr) szemben a közúti fuvarozó a CMR fuvarlevél, a vasút a CIM fuvarlevél alapján közvetlenül felel olyan károk esetén is, amelyek a tengeri szakaszon keletkeztek.

Folyami-tengeri[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különböző kontinenseken fekvő folyami kikötők között a küldemények légmentesen zártható bárkákban történő továbbítása, amelyek a tengeri fuvarszakaszt különleges építésű bárkahordozó hajókon teszik meg. A folyam-tengeri kombinált fuvarozásra az exportőr/importőr vagy szállítmányozója szerződik. A szerződéskötést igazoló fuvarokmány alapján az operátor a két folyami kikötő közötti teljes fuvarozásra közvetlen felelősséggel tartozik a fuvaroztatóval szemben.

Konténer rakomány kombinált vagy multimodális fuvarozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önmagában csak forgalom-szervezési szempontból tekinthető kombinált fuvarozásnak. A tengerentúli konténeres forgalom lebonyolítása akkor felel meg a kombinált fuvarozás ismérveinek, ha a fuvaroztató a feladástól a címzettnek történő kiszolgáltatásig egy fuvarozási szerződés keretében jut hozzá az összes (fuvarozási, átrakási, kezelési, tájékoztatási stb.) szolgáltatáshoz. Ennek előfeltétele, hogy egy fővállalkozó (MTO - Multimodal Transport Operator) vállalja a fuvaroztatóval szemben a teljes lebonyolítást, ezzel együtt a közvetlen felelősséget árukárokért és fuvarozási határidő túllépéséért, az általa kibocsátott multimodális fuvarokmány alapján. Az alvállalkozókkal kötött szerződések révén pedig gondoskodnia kell a továbbítási folyamatok zavartalanságáról.
Változatai:

  • Fuvarozó (hajóstársaság) (Carrier`s haulage ) által szervezett multimodális fuvarozás, operátora a hajóstársaság ügynöke.
  • Nem fuvarozói szervezésű (a hajóstársaság szemszögéből) továbbítás (Merchant`s haulage), a hajóstársaság ebben az esetben az alvállalkozók egyike. Az MTO szerepét ez esetben szállítmányozó tölti be, közvetlen fuvarokmánya a FIATA Multimodal Bill of Lading.

Magyarországon elérhető irányvonatok:[1]

A kombinált szállítás jövője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európai kombinált szállítás teljesítményei, akárcsak az intermodális szállítási teljesítmények mindenütt a világon, várhatóan a következő évtizedekben is folyamatosan növekedni fognak. Az előrejelzések szerint az ún. "nem kísért" kombinált szállítási módok fejlődése lesz a meghatározó, ami az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműnek látszik, hiszen a kísért technológiák korábban is a kombinált szállítási módok kényszermegoldásai közé tartoztak. Egy az UIC számára készített tanulmány szerint az európai kombinált forgalom 2015-re a 2002-es év forgalmához képest több mint kétszeresére növekedhet, 4,74 millió TEU-ról 10,2 millió TEU-ra (+113%). Igazán érdekes azonban, hogy a kísért és a nem kísért kombinált forgalom várható növekedése lényegesen különböző, azaz a kísért kombinált forgalom RoLa mindössze +13%-kal (1,26 millió TEU-ról 1,5 millió TEU-ra), a nem kísért forgalom +135%-kal (3,48 millió TEU-ról 8,7 millió TEU-ra) növekedhet. Mindez tehát előrevetíti azt, hogy a konténerek és cserefelépítmények szállítása mellett az európai kombinált forgalom legfontosabb feladata a nem daruzható közúti félpótkocsik nem kísért szállítása lesz.

Irodalomjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horst Vetter - Konténeres szállítás, Bp. 1977.
  • Burian Fendall - Magyar találmány: Kosárban szállított kamionok, Vasútgépészet 1994/2, Bp.
  • Burian Fendall, Bogdán András - A vasúti kombinált áruszállítás korszerűsítése modul rendszerű teherkocsikkal, Közlekedéstudományi szemle, 1999, Bp.
  • Dr Verbóczky János - A magyarországi kombinált árufuvarozásról, GKM, 2004 október
  • Urbán György - "Gördülő országút" típusú süllyesztett pőrekocsik Magyarországon, Vasútgépészet 1994/2, Bp.
  • Bene Lajos - Újabb vagonokat gyárt a MÁV-Tiszavas Kft. ÖBB rendelésre, Vasútgépészet 2005/1, Bp.
  • Hans Wenger - UIRR 30 Jahre, Geschichte der Internationalen Vereinigung der Gesellschaf ten für den Kombinierten Verkehr

Schiene-Straße (UIRR) und des Kombinierten Güterverkehrs Schiene-Straße in Europa 1 9 7 0 - 2 0 0 0, UIRR, Brüssel, 2000

  • Johan Woxenius - Intermodal transport of the future, X-Rail - European Railway Business, 09/2001.
  • Felix Kasiske - Railroad Bridge Services in North America, Technische Universität Berlin, 1999.
  • Robert Rayner - The Container and Worldtrade
  • Kombinált forgalom terminológiája, GKM, Budapest, 2004.
  • Fehér könyv, Európai közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni, Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, 2001.
  • Container Handbook - Gesamtverband der Deutschen Versicherungswirtschaft, Berlin, 2004
  • Panorama of Transport. Statistical Overview of Transport in the European Union: Data 1970-2000, European Commission (EC) 2003.
  • EU Intermodal Freight Transport Key Statistical Data 1992-1999 - Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2002
  • Study On Infrastruicture Capacity Reserves For Combined Transport By 2015, Final Report, Prepared for UIC Combined Transport Group, Freiburg/Frankfurt/Paris, 2004

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Irányvonatok. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]