Kocka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kocka

A kocka (vagy szabályos hexaéder) egy térbeli geometriai alakzat, egy speciális téglatest. 6 négyzet alakú lapja és 12 egyenlő hosszúságú éle van, amelyek 8 csúcsban találkoznak. A négyzet térbeli megfelelője. Hasáb, szabályos test.

Tartalomjegyzék

Matematikai összefüggések [szerkesztés]

Egy a élű kocka esetén

felszíne 6a^2\,
térfogata a^3\,
beírható gömb sugara \frac{a}{2}
köréírható gömb sugara \frac{\sqrt{3}a}{2}
éleit érintő gömb sugara \frac{a}{\sqrt 2}

Szimmetriái [szerkesztés]

A kockának

  • három négyfogású forgástengelye (szemben fekvő oldalak középpontjain át)
  • négy háromfogású forgástengelye (testátlók)
  • hat kétfogású forgástengelye (élfelező pontokon át)
  • kilenc szimmetriasíkja
  • egy szimmetriaközéppontja (középpont)

van.

Az identitást leszámítva a négyfogású tengelyek három-három, a háromfogású tengelyek két-két szimmetriát adnak. Összesen a kocka szimmetriacsoportjának 48 eleme van. Ez a kocka- vagy oktaédercsoport.

Kapcsolatai más poliéderekkel [szerkesztés]

Kocka és duálisa
  • A kocka duális poliédere az oktaéder.
  • A kocka egy tetszőleges csúcsát összekötve az ebben a csúcsban összefutó négyzetlapok nem szomszédos csúcsaival, szabályos tetraédert kapunk. Egy ilyen tetraéder térfogata a kocka térfogatának egyharmadát teszi ki. A maradék négy egybevágó, nem szabályos gúla (szintén tetraéder) térfogata egyenként a kocka térfogatának hatoda.
  • A kocka csúcsai ily módon két, egymáshoz képest középpontosan szimmetrikus szabályos tetraédert határoznak meg. (Ezek metszete oktaéder.)
  • A kocka hat négyzet alapú gúlára osztható úgy, hogy szimmetriaközéppontját a csúcsokkal összekötő szakaszok mentén szétvágjuk.

A kocka és az oktaéder segítségével további testek konstruálhatók, amiknek szintén az oktaédercsoport a szimmetriacsoportja:

Kocka és oktaéder egyesítéseként kapható

A kocka dodekaéderbe írható úgy, hogy a kocka csúcsai a dodekaéder csúcsaira illeszkednek, és a kocka élei a dodekaéder lapátlói.

A kockával kiparkettázható a tér. Ez az egyetlen ilyen tulajdonságú szabályos test. A szabályos testek között egyedülálló abban is, hogy minden lapja középpontosan szimmetrikus. Az ilyen tulajdonságú testek a zonoéderek.

Általánosítása [szerkesztés]

A kocka tetszőleges dimenziós analogonjait szintén kockának nevezik. Ezek is szabályos politópok. Az n dimenziós kockának  2^{n-k} {n \choose k} darab k dimenziós határoló lapja van. Speciálisan,

  • nulla dimenziós kocka (pont): 1 csúcs
  • egy dimenziós kocka (szakasz): 2 csúcs, 1 él
  • két dimenziós kocka (négyzet): 4 csúcs, 4 él, 1 lap
  • négy dimenziós (hiper)kocka (tesszerakt): 16 csúcs, 32 él, 24 lap, 8 térlap
  • n dimenziós kocka:  2^n csúcs, n  2^{n-1} él, (n^2-n)  2^{n-3} lap,  n\left(\frac {n^2+2}{3}-n\right) * 2^{n-4} térlap, és  2n oldal

Az n dimenziós kocka egy modellje az Rn vektortérbeli In egységkocka.

Az egységkocka

Az egységkocka élhossza 1, élei párhuzamosak a koordinátatengelyekkel, és egyik csúcsa az origó.

A kocka egy másik modellje az a kocka, aminek csúcsai a (±1, ±1,… ±1) Descartes-koordinátájú pontok. Ennek a belseje azokból a pontokból áll, amik összes koordinátájára −1 < x i < 1.

A kombinatorikában [szerkesztés]

Egy másik fajta kocka a kockagráf. Ennek csúcsai a kocka csúcsainak, élei a kocka éleinek felelnek meg. Általánosítása a hiperkockagráf.

Egy másik általánosítás a három dimenziós Hamming-gráf. A kockagráf a d = 2 esetnek felel meg.

Legyen S q elemű halmaz, és d pozitív egész. A H(d,q) Hamming-gráf csúcsai az S halmaz elemeinek d-esei. Két csúcs szomszédos akkor és csak akkor, ha egy koordinátában különböznek.

Az efféle gráfok a párhuzamos programozás elméletében jelennek meg.

A kémiában [szerkesztés]

A kubán nevű szerves vegyület váza kocka alakú. Erről is kapta a nevét (angol: cube).

Források [szerkesztés]