Kilimandzsáró
| Kilimandzsáró | |
 | |
| Magasság | 5895[1] m |
| Hely |  Tanzánia |
| Hegység | East African mountains |
| Relatív magasság | 5885[2] m |
| Legmagasabb pont | Kibo-hegy |
| Típus | rétegvulkán |
| Elhelyezkedése | |
 Kilimandzsáró
Pozíció Tanzánia térképén
| |
 d. sz. 3° 03′ 53″, k. h. 37° 21′ 31″Koordináták: d. sz. 3° 03′ 53″, k. h. 37° 21′ 31″ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kilimandzsáró témájú médiaállományokat. | |
A Kilimandzsáró rétegvulkán Tanzániában, az ország és egyben Afrika legmagasabb hegycsúcsa.[3] Az Egyenlítőtől 320 km-re, délre található. Harmadidőszaki vulkanizmus során keletkezett. Túlnyomórészt bazalt alkotja, amely kőzet a mállás miatt erősen omlékony, sziklamászásra ezért nem alkalmas. Magasságára vonatkozóan az adatok eltérnek. Vannak források, melyek 6000 m-t meghaladó hegyként említik, de az utolsó hivatalos mérés szerint 5895 m-rel a Kibo-csúcs a legmagasabb pontja, mely a délnyugati peremen helyezkedik el.
A kráterperem legmagasabb része sokáig a Vilmos császár-csúcs (Kaiser Wilhelm Spitze) nevet viselte, az ország függetlenségének elnyerése óta Uhuru (Győzelem)-csúcs a neve.[4]
A globális felmelegedés hatásai
A globális felmelegedés következtében a Kilimandzsáró hava egyes kutatók szerint 2015 és 2020 között teljesen eltűnik.[5] Amerikai kutatók adatai szerint 1912 és 2000 között a hegy hómennyisége több mint 80%-kal csökkent.[6] A folyamat egyre gyorsul, hiszen a helyi lakosság termőterülethez kíván jutni, mindezt pedig úgy oldják meg, hogy felégetik a hegyoldal bizonyos részeit. Az erdők elégetésének az a következménye, hogy kevesebb eső esik, hiszen azok „vonzzák” a csapadékot a hegyre. A klímaváltozás a hósapka elolvadásán és szárazságon keresztül megy végbe, de az ok leginkább az erdők pusztulásában keresendő.[7]
Lonnie Thompson jégmintákat gyűjtött hat furatból a Kilimandzsárón. 12 ezer évre visszamenőleg adatokat lehet nyerni a jégben lévő minták alapján a térség átlaghőmérsékletéről.[8]
Kulturális vonatkozások
Ernest Hemingwayt is megihlette a hely, amiről A Kilimandzsáró hava című elbeszélése tanúskodik.
1987-ben került fel a világörökségek listájára a Kilimandzsáró Nemzeti Park, mely 756 négyzetkilométer nagyságú.
Magyar vonatkozások
Teleki Sámuel elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya-hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert. A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről elnevezve, amely a partjain él. Az expedíció felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Chew Bahir, Etiópia déli részében.) Teleki Sámuel 1895-ben még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát. Hosszú betegség után Budapesten halt meg. Több magyar televíziós csoport is járt a Kilimandzsárónál.[9] A Hungarikumokkal a világ körül csapata 2018-ban forgatott a hegycsúcs meghódítása alatt. [10]
Jegyzetek
- ↑ Kilimanjaro National Park. World Heritage List. UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
- ↑ Kilimanjaro. Peakbagger.com. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)
- ↑ Precise Determination of the Orthometric Height of Mt. Kilimanjaro
- ↑ A hatalmas Kilimandzsaro
- ↑ Kilimanjaro Ice Core Records: Evidence of Holocene Climate Change in Tropical Africa - Science, vol.298
- ↑ SVS Science Story - Melting Snows of Kilimanjaro - Dec. 18, 2002
- ↑ Hova tűnt a Kilimandzsáró hava?
- ↑ Kilimanjaro's Ice Fields Are Melting Away
- ↑ [ https://musor.tv/tvmusor/A_kilimandzsaro_hava/21241446
- ↑ [1]
Források
További információk
