Katona József Színház (Kecskemét)

Katona József Színház

A Katona József Színház
Korábbi nevek: Városi Színház
Hely	6000, Kecskemét, Katona József tér 5.
Építési adatok
Építés éve	1895-1896
Rekonstrukciók évei	1986-1987
Építési stílus	eklektikus, neobarokk
Tervező	Fellner és Helmer (Bécs)
Hasznosítása

A Katona József Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban. Jelenlegi igazgatója Cseke Péter. A színház nem tévesztendő össze az azonos néven működő budapesti intézménnyel.

A magyarországi kulturális és társadalmi élet a 19. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is, mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye. Magyarországon a legtöbb színház a dualizmus néhány évtizede alatt épült: színházépítési láz vonult végig az országon.

Tartalomjegyzék

1 Története
- 1.1 Stílustörténeti körülmények
2 Képek a színházról
3 Források
4 Külső hivatkozások

Története [szerkesztés]

Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén tett egy kísérletet a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múlva azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni, melynek épületét a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avatták fel, a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján.

Stílustörténeti körülmények [szerkesztés]

A magyar építészek nagy bánatára zömében külföldi versenytársak nyerték a színházak tervezésére vonatkozó pályázatokat. Ez együtt járt a nemzetközi szervezési és tervezési elvek átvételével funkcionálisan, szerkezetileg és stílusban egyaránt. A Fellner és Helmer tervezők által képviselt elvek azonban egyre elavultabbá váltak. A századfordulón már nagyobb hangsúlyt kapott az új színházi rendszerek kialakításának igénye, amely aztán a magyar szecesszió időszakában bontakozott ki.

Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja. A színház felújítására 1986-87-ben az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor.

A színház vezetőnek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. Az intézményhez kapcsolódik a helyi Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdió Színház.^[1]^[2]^[3]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatók száma, 1949. október 10.-től: 752; ugyanitt háromszázhét színházi felvétel is látható.^[4]

Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739-40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában.^[5]