Szent Miklós-templom (Kecskemét)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Miklós-templom (Kecskemét)
Kecskemet-Oregtemplom.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Katolikus
Egyházmegye Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Építési adatok
Építése 1290 körül
Stílus gótikus, barokk, copf
Elérhetőség
Település Kecskemét, Belváros
Koordináták é. sz. 46° 54′ 24″, k. h. 19° 41′ 34″
Cím 6000 Kecskemét, Kossuth tér 5.

A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom a 13. század végén épült, gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt. A templomot említő első írásos emlék 1475-ből maradt fenn. Érdekesség, hogy a reformáció kezdetén a helyi katolikusok és reformátusok felváltva tartottak istentiszteleteket a templomban. 1647-től a ferencesrendi szerzetesek használták, innen ered a „Barátok temploma” név.

Később több bővítésen is átesett az épület, a hajó és a szentély meghosszabbításán túl a Szent Anna kápolna hozzáépítése voltak a jelentősebb mérföldkövek a templom életében. Az 1678-os tűzvész után a korábbi fatornyot már kőből építették újjá. 1777 és 1784 között a templomot barokk stílusban felújították, tornya copf stílusban 1799-ben lett megmagasítva. A romkert helyén álló temetőt is 1777-ben zárták be. Az utolsó komolyabb változtatásra 1931 és 1933 között került sor, ekkor alakították ki a lourdes-i kápolnát a templomot a főtértől elválasztó falnál. A romkert mai formáját 1974-ben nyerte el, Mayer Antal tervei alapján.[1][2][3]

Képek a templomról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]