IndyCar Series
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| IndyCar Series | |
| Kategória | Együléses autóverseny |
| Helyszín |  Brazília Amerikai Egyesült Államok Kanada |
| Gumik | Firestone |
| Versenyzők | Változó |
| Csapatok | Változó |
| Motorok | Chevrolet, Honda, Lotus |
| Egyéni győztes | Ryan Hunter-Reay |
| Győztes csapat | Andretti Autosport |
| A(z) IndyCar Series weboldala | |
Az IndyCar a világ legrégebbi és egyben leggyorsabb autóverseny sorozatának jelenkori leszármazottja. Az IndyCar Series bajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, turbófeltöltővel működő belső égésű motor által hajtott autók vehetnek részt, amelyek végsebessége elérheti a 390 km/órát is. A versenysorozat több állomásból áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított ovál, vagy épített pályákon, továbbá városokban, vagy reptereken kialakított ideiglenes pályákon rendeznek. A versenyek közül kiemelkedő jelentőségű az Indianapolis 500, melyet 1911 óta, a világháborúkat leszámítva minden évben megrendeznek.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Korai évek [szerkesztés]
Az amerikai nyílt-kerekes versenyzés története egészen 1902-ig nyúlik vissza, amikor is az első versenyeket szervezték. 1905-ben az American Automobile Association (AAA) szervezésében kiírják az első National Track Championship szezont, amit több verseny alkotott de a versenyeket külön értékelték és összetett bajnokot az első szezont leszámítva amikor is Barney Olfield győzedelmeskedett, nem avattak.
1909-ben felépül az Indianapolis Motor Speedway ami még ebben az évben vendégül látja a National Track Championship-et.
1911-ben megrendezik az első Indianpolis 500-at, amely ezután a bajnokság legfontosabb versenye lesz.
1916-ban az AAA változtatott a bajnokság szerkezetén. Innentől National Championship néven futott a bajnokság és már avattak bajnokot is, és a korábbi szezonokban is utólag bajnokot hirdettek.
Az I. világháború alatt is rendeztek versenyeket, de a bajnoki szezont 1917-1919 között nem írtak ki. 1920-ban a bajnokságot újra kiírták, és folyamatosan zajlottak a versenyek a gazdasági válság ellenére is.
A II. világháborúban a Pearl Harbor után nem sokkal a kormány betiltott minden autóversenyt. 1946-ban indult újra a bajnokság.
1955-ben az AAA a sorozatos autósportban bekövetkezendő tragédiák ( Manuel Ayulo az Indy 500 edzésén, Bill Vukovich az Indy 500-on, Alberto Ascari az Olasz Grand Prix-n, Le mans-i katasztrófa) hatására úgy döntött, hogy nem rendeznek tovább autósport eseményeket.
1956-tól a helyét a United States Auto Club vette át, amelynek egyik alapítótagja és vezetője volt az Indianapolis Motor Speedway tulajdonosa, Tony Hulman. A bajnokság az ötvenes években komoly fejlődésnek indult, és komoly népszerűségnek örvendett az Egyesült Államokban. [1]
A sorozat a 60-as évek közepére olyan sikeres lett világszinten is, hogy az európai Grand Prix versenyzés legjobbjai is gyakori résztvevői voltak a versenyeknek.[2]
Modernkori történelme [szerkesztés]
1971 [szerkesztés]
Az sorozat a hatvanas években komoly fejlődésnek indult. A versenynaptár egyre inkább bővült, de mivel a legtöbb ovál pálya a NASCAR érdekeltségi köreibe tartozott így a széria inkább az épített pályák felé nyitott. Emellett megmaradtak a tradicionális salak oválok és a burkolt oválok is. A 70-es évek elején egyre több superspeedway épült, amelyek függetlenek voltak. Ez teret adott arra, hogy a sorozat egy csak burkolt ovál pályán versenyző sorozattá váljon. 1971-ben elindult a Marlboro főszponzorálásával az akkor már csak burkolt oválpályákon zajló bajnokság.[3] Ezt a csapatok is támogatták, mivel ekkoriban már két teljesen eltérő autót kellett fejleszteni a salak ovál versenyekre és az összes többire. A salak ováloknak egy külön bajnokság indult, az épített pályákat pedig teljesen kihagyták a naptárból. Ugyanebben a szezonban hozták létra a Triple Crown-t. Ez három 500 mérföldes futamot jelentett amit az Indianapolis Motor Speedwayen, Az Ontario Motor Speedwayen és a Pocono Racewayen rendeztek meg.
1979 [szerkesztés]
1977-ben meghal az USAC alapítója és vezetője Tony Hulman. Egy évvel később egy helikopter balesetben meghalt az USAC igazgatóbizottságának 8 tagja.[4] A csapatok ezt a tragikus alkalmat használták ki hatalmi törekvéseik érvényesítésére és megalapították az F1-es FISA mintájára saját érdekvédelmi szervezetüket, és helyet követeltek maguknak az USAC igazgatótanácsában. Ezt az USAC nem engedélyezte.
1979-ben a sorozatban résztvevő csapatok és más sorozatok csapatai közül 18-an, többek közt a Team Penske, a Patrick Racing, a Mclaren és az All American Racers szembefordultak a sorozatot akkor felügyelő, USAC-kel, és önállóan szervezték meg a bajnokságot az SCCA közreműködésével. 1979 és 1981 között párhuzamosan rendezett az USAC és a CART is bajnokságot. A USAC és a CART közti sportpolitikai csata következtében a legendás Indy 500 1981-ben és 1982-ben nem volt része a hivatalos bajnokságnak. 1984-től 1995-ig a USAC (Indy 500) és a CART (többi verseny) együtt rendezték a bajnokságot. A sorozat ebben az időszakban fejlődött nemzetközi sorozattá. Ez egészen 1995 végéig tart ekkor több ok miatt is kettészakad a széria. Lényegesebb okai, hogy több csapatvezető szeretne saját részt a bevételekből, illetve Tony George (aki az indianapolisi pálya tulajdonosa) aki többször is megpróbálta felvásárolni a CART-ot. Miután ez nem sikerült, kivette az Indianapolis Motor Speedwayt a versenynaptárból, és egy új sorozatot szervezett köré Indy Racing League néven.
1996 [szerkesztés]
Ekkor az Indianapolis Motor Speedway élére a ’90-es évek elején megválasztott Tony George, kivette az Indy 500-at a bajnokságból és önálló új sorozatot hozott létre Indy Racing League néven. 1996-ban az utód szervezetet C.A.R.T.-nak hívják (Championship Auto Racing Teams) a szériát CART World Series-nek míg a másikat IRL-nek (Indy Racing League). Egy bírósági ítélet szerint (1998) egyik széria sem használhatja a Champ Car illetve az IndyCar elnevezést 5 évig. A két sorozat a ’90-es évek végéig jól működött egymás mellett. A 2000-es évek elejére a CART problémái egyre elhatalmasodtak, aminek az lett a vége, hogy a nagyobb csapatok és a gyártók sorra átpártoltak a rivális Indy Racing League-be. A likviditási problémái miatt 2003-ban csődbe ment a CART.
2003 [szerkesztés]
2003-ban a CART megváltoztatja a nevét Champ Carra, míg az IRL felveszi az IndyCar nevet. Magát a C.A.R.T.-ot mint céget 2003 végén csődbe viszik, hogy a részvények olyan mélypontra kerüljenek, hogy az amerikai törvények szerint a tőzsdéről kilehessen vonni és fillérekért felvásárolhassa 3 ember (Paul Gentilozzi, Kevin Kalkhoven, Gerald Forsythe) akik csapatfőnökök is egyben. Miután felvásárolták a részvényeket a C.A.R.T. mint cég csődbe ment, ők hárman létrehozzák egy újat melynek a neve O.W.R.S. (Open Wheel Racing Series) a széria neve pedig Champ Car World Series lett.
2008 [szerkesztés]
2008-ban bejelentik (több hetes tárgyalások után) hogy a Champ Car World Series beolvad az IndyCarba - ezzel a szurkolók, szponzorok és versenyzők régi óhaja vált valóra, újra egy nyíltkerekes bajnokság van az USA-ban.
Az IndyCar főszponzora 2006-ban a Simmons-Abramson Marketing lett. A 2008-as és 2009-es szezonban a DIRECTV az IndyCar legfőbb támogatója. 2010-től kezdve az IZOD az IndyCar Series névadó szponzora. A sorozat neve is megváltozott: IZOD IndyCar Series
Televíziós közvetítések [szerkesztés]
Az IndyCar televíziós jogait az USA-ban az ESPN, az ESPN2 és az ABC birtokolják. A 2009-es szezontól kezdve a Versus lép a felsorolt 3 tévécsatorna helyébe, és a következő 10 évben minden szezonban legalább 13 versenyt fog közvetíteni.
Az autók felépítése [szerkesztés]
Kasztni [szerkesztés]
- Kasztni: Dallara DW-12
- Gyártó: Dallara Automobili, Italy
- Típus: Open Wheel, együléses nyitott cockpit
- Anyaga: Szénszál, kevlár
- Tömeg: minimum 658 kg
- Szélesség: 193,04 cm
- Magasság: 102,87 cm
- Tengelytávolság: 304,8 cm
- Gumi típusa: Firestone Firehawk
- Első kerék méretei: 38.1 cm átmérőjű, 25.4 cm széles
- Első kerék tömege: min. 6.06 kg
- Hátsó kerék méretei: 38.1 cm átmérőjű, 35.56 cm széles
- Hátsó kerék tömege: min. 6.61 kg
- Váltó típusa: 6 fokozatú XTRAC # 295 sebességváltó
Üzemanyag [szerkesztés]
E85
Motor [szerkesztés]
- Gyártók: Honda HPD, Chevrolet-Ilmor, Lotus-Judd
- Típus: 2.2 L V6 turbó
- Fordulatszám: max. 12.000 (fordulat limitált)
- Teljesítmény: 550-675 LE
- Befecskendezés: Elektronikus
Abroncs [szerkesztés]
Firestone Firehawk
Pályatípusok [szerkesztés]
Az IndyCarban mindig is változatos pályatípusokon versenyeztek. Jelenleg csak burkolt felületű ovál pályákon, építet, utcai és reptéri pályákon rendeznek versenyeket, de korábban több féle pályatípus is megfordutl a versenynaptárban.
Jelenlegi pályatípusok [szerkesztés]
- Burkolt felületű ovál (pl.: Indianapolis Motor Speedway)
- Épített pálya (pl.: Mid-Ohio Sports Car Course)
- Utcai pálya (pl.: Long Beach)
- Reptéri pálya (pl.: Edmonton)
Korábbi pályatípusok [szerkesztés]
- Burkolatlan felületű ovál (pl.: DuQuoin State Fairgrounds)
- Fával borított ovál (pl.: Altoona Speedway)
- Ponttól-pontig versenyek (pl.: Los Angeles-Phoenix)
- 1947—1955 és 1965—1969 között a legendás Pikes Peak Hillclimb hegyi verseny is része volt az IndyCar versenynaptárának.
Nemzetközi versenyek [szerkesztés]
- Az első Egyesült államokon kívüli verseny az 1957-ben és 1958-ban megrendezett Race of Two Worlds elnevezésű esemény volt, ahol az IndyCar legjobbjai az Formula 1 és a sportautózás legjobb autóival és versenyzőivel mérhették össze a tudásukat a monzai ovál pályán.
- 1966-ban Japánban a Fuji Speedway-en rendeztek egy bajnokságon kívüli versenyt.
- Az első olyan USA-n kívüli versenyeket, amelyek bele számított a bajnokságba 1967-ben rendezték, rögtön kettőt is. Mindkét versenyre Kanadában került sor Mont-Tremblantban és Mosport Parkban.
- 1971-ben a szezonnyitót az argentin Autódromo Ciudad de Rafaela pályán rendezték.
- 1978-ban két bajnokságon kívüli versenyt rendeztek az angliai Silverstone-ban és Donningtonban.
- A nyolcvanas évek elejétől több állandó nemzetközi verseny is helyet kapott a versenynaptárban. Több kanadai helyszínen (Sanair, Toronto és Vancouver) rendeztek versenyt, majd 1991-től bekerült a versenynaptárba az ausztrál Surfers Paradise.
- A szakadás után a CART nemzetközi piacon is elkezdett terjeszkedni. A kanadai és ausztrál verseny helyszínek mellett Japánban (Motegi), Brazíliában (Rio de Janeiro), Mexikóban(Monterrey), Németországban (Lausitz), Angilában (Rockingham) is rendeztek versenyt. Később a Champ Carban is próbálkoztak, több nemzetközi versennyel nem túl sok sikerrel.
- Jelenleg az IndyCarban két kanadai verseny van (Edmonton, Toronto), egy brazil (Sao Paulo), és egy kínai (Qingdao).
A sorozat elnevezései [szerkesztés]
Az IndyCar a története során több hivatalos és nem hivatalos név alatt is futott.
A kezdeti években National Track Championship néven futott a bajnokság majd 1916-ban megalakult a National Championship, és a bajnokság egészen az 1979-es szakadásig ezen a néven futott. 1978-ban megalakul a csapatok érdekvédemi szövetsége a CART (Championship Auto Racing Teams), ami a következő évben szakít az addig versenyeket felügyelő USAC-kel és CART Indy Car World Series néven indítja el a saját bajnokságát. Az USAC 1979-ben a bajnokságát továbbra is National Championship néven rendezte meg. 1980-ban a CART-tal közösen rendezték a bajnokságot. 1981-től egészen 1995-ig USAC Gold Crown Championship néven futott az USAC által flügyelt bajnokság.
1980-ban a CART és az USAC megegyezett arról, hogy közösen indítják a bajnokságot (CRL) Championship Racing League, de több pályatulajdonos, köztük az Indianapolis Motor Speedway vezetésének ellenkezése miatt végül az USAC az első 5 verseny után kiszállt a bajnokságból.
1996-ban az Indianapolis Motor Speedway igazgatója, Tony George elindítja az Indy Racing League-t. A CART IndyCar World Series a nevét 1996-ban még megtarthatja, de mivel az IndyCar az Indianapolis Motor Speedway által bejegyzett védjegy volt és azt csak 1996 végéig licencelte a CART, ezért a sorozat nevet vált 1997-ben és CART World Series néven fut tovább a sorozat. A szakadás után a nevek miatt pereskedés indul. Végül az ítélet szerint sem az IndyCar nevet, sem a Champ Car nevet nem használhatja egyik sorozat sem 2003-ig.
2003-ban az Indy Racing League felveszi az IndyCar nevet. A sorozat felügyelőszervezetét továbbra is IRL-nek hívják. 2003-ban csődbe megy a CART. A sorozatot felvásárolja néhány csapattulajdonos és újjá szervezik Champ Car World Series néven. A sorozat a 2007-es megszűnéséig ezen a néven fut.
2011-ben az IndyCar Series megváltoztatja a felügyelő szervezetének a nevét. Az addig IRL néven futó szervezet azóta INDYCAR nevet viseli.
A hivatalos elnevezések mellett több nem hivatalos neve is volt a sorozat ami elsősorban a rajongók körében volt használatos. A kezdeti időkben a Speedway Cars, Big Cars, majd később az Indianapolis Cars(röviden Indy Cars) és a Championship Cars (röviden Champ Car) is használatos nem hivatalos elnevezés volt.
IndyCar bajnokok [szerkesztés]
- 1996: Scott Sharp és Buzz Calkins, bár ugyanannyi ponttal álltak a végelszámolásnál, mégsem döntöttek semmilyen szempont alapján, mindketten bajnokok lettek.
- 2006: Sam Hornish, Jr. és Dan Wheldon szintén ugyanannyi pontot szereztek. Hornish több futamgyőzelmének köszönhette bajnoki címét.
Logó történet [szerkesztés]
-
Az IndyCar Series 2003 és 2007 között valamint 2009-ben használt logója
-
Az IndyCar Series 2008-ban használt logója
Lásd még [szerkesztés]
- 2010-es IndyCar Series szezon
- 2012-es IndyCar Series szezon
- Az IndyCar csapatainak listája
- Indianapolis 500
Források [szerkesztés]
- ↑ The '50s golden era
- ↑ A time of change
- ↑ CART vs. IRL: Who Won the War? caranddriver.com
- ↑ Indiana plane crashes indystar.com
|
||||||||||||||||||||
