Hosszúerdő-hegy
| Hosszúerdő-hegy | |
 | |
| Kilátás a Remete-hegyről a Hosszúerdő-hegyre | |
| Magasság | 373 m |
| Hely |  Magyarország,Budapest, II. kerület / Remeteszőlős |
| Hegység | Budai-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Hosszúerdő-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 56′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 56′ 05″ | |
Hosszúerdő-hegy
Pozíció Budapest térképén
| |
A Hosszúerdő-hegy a Budai-hegység egyik, 373 [más forrás szerint 363[1]] méter magas magaslata Budapest és Remeteszőlős közigazgatási határán, a Nagy-Szénás–Zsíros-hegy tömbjében. Déli és nyugati lejtői korábban Nagykovácsi területéhez tartoztak, ma a 2002-ben önálló településsé vált Remeteszőlős külterületén terülnek el. Tulajdonképpen a Remete-hegy keleti nyúlványa, amelyet az Ördög-árok vágott le a hegy főtömbjéről a Remete-szurdok völgyének kialakításakor.
A név eredete[szerkesztés]
Neve a turisztikai szakirodalomban előfordul Hosszú-Erdő-hegy formában is.[1] Az elnevezés eredete nem ismert. Kis Remete-hegy néven is említik.
Leírása[szerkesztés]
A hegy tömbje nagyjából északnyugat–délkeleti irányban nyúlik el a Nagykovácsi-medence déli része és az Ördög-árok völgye között. Csúcsának környéke, valamint a Nagykovácsi-medencére néző déli és nyugati oldala erdős, északkeleti lejtői Máriaremete felé futnak le, csaknem a gerincvonalig. Nyugat-északnyugat felől a Remete-szurdok határolja, kelet felől pedig Adyliget városrésze. Délkeleti lábainál, Adyliget és Remeteszőlős határvidékén évtizedek óta rendészeti objektumok találhatók, ezek itteni elhelyezése is közrejátszhat abban, hogy a Hosszúerdő-hegyet a turistautak jobbára elkerülik.
A hozzá közel, de már a Nagykovácsi út déli oldalán magasodó Fekete-fejtől egy tágas, feltehetőleg az Ördög-árok egyik egykori ága által kialakított völgy különíti el.[1]
A hegytömb felszíne részben dachsteini mészkőből, részben hárshegyi homokkőből épült fel;[1] a felhagyott kőfejtőjében található a Rácskai-barlang.
Megközelítése[szerkesztés]
Budapesti közösségi közlekedéssel a Hosszúerdő-hegy a Hűvösvölgyből induló 63-as, 157-es és 157A buszokkal közelíthető meg a legegyszerűbben.
A Hosszúerdő-hegy nyugati lábainál, a Remete-szurdokban húzódik az Országos Kéktúra Piliscsaba és Hűvösvölgy között vezető 13. számú szakasza.
Források[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 448. old.
- Láng István főszerk.: Környezet- és természetvédelmi lexikon. II. L–Z. Budapest, 2002. 236. old.
- Pécsi Márton – Marosi Sándor – Szilárd Jenő szerk.: Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 197, 203, 219, 560, 564, 570, 572, 670. old.
