Hosszú-tetői-barlang

Hosszú-tetői-barlang
A Hosszú-tetői-barlang bejárata
Hossz	54 m
Mélység	6,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	6,5 m
Tengerszint feletti magasság	446 m
Ország	Magyarország
Település	Szögliget
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám	5451-16
Lelőhely-azonosító	16816
Elhelyezkedése
Hosszú-tetői-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 10″, k. h. 20° 38′ 59″48.552866666667, 20.649683333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszú-tetői-barlang témájú médiaállományokat.

A Hosszú-tetői-barlang fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Szögliget négy fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírás

Az Alsó-hegyen, a Hosszú-tető oldalán, Vidomáj-pusztától északra, körülbelül 500 méterre, egy berogyás aljában, egy hat–nyolc méter magas sziklafal tövében van a bejárata. A beszakadás mellett egy másik berogyás is van. Ezek valószínűleg a barlang beszakadásával keletkeztek. A bejárata ember magasságú, háromszög alakú és vasajtóval van lezárva. Az ajtó melletti és feletti részeket erős vasrács védi.

Középső triász wettersteini mészkőben jött létre az egykor minden bizonnyal forrásbalangként működött Hosszú-tetői-barlang. Egyetlen, közös hasadék kibővülésével keletkezett a bejárati terem és a belső terem. A fosszilis, majdnem vízszintes hasadékjárat belső terméből nyílik az egyetlen, nagy mellékága, amely rögtön az elején kétfelé ágazik. A bejárati terem néhány cseppkövének többsége a visszaoldódás folyamatában van és sérült. A belső teremben függőcseppkövek, szalmacseppkövek, cseppkőlécek, cseppkőzászlók, cseppkőkérgek és cseppkőlefolyások fejlődtek ki.

A barlangban kalcittelér, vermikuláció, átkristályosodott és kenhető hegyitej, boxwork szerkezet, valamint gömbüst is megfigyelhető. A barlangban kialakult borsókövek főleg visszaoldott kristályos borsókövek és feltehetően aeroszolból képződtek a karfiol formájú borsókövek. A barlang a régészeti kutatás ideje alatt nem volt látogatható. A mennyezetén, a belső teremtől a felszínig tartó sínpálya látható, amelynek a törmelék eltávolításában volt szerepe. A barlang az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatási céllal és elektromos lámpa használatával látogatható. Barlangjáró alapfelszereléssel járható. Denevérek és vörös rókák szokták látogatni.

A barlangból az újkőkorszaki, bükki kultúrába tartozó, mázatlan cserépedény töredékek és a késő bronzkori Kyjatice-kultúrába sorolt aranykarikák, amelyeket ékszernek használtak és cserépedény töredékek, 15. századi és 16. századi szakállas nyílhegyek, vascsatok, tüzelőhely, 18. századi kerámia és töltényhüvelyek kerültek elő. A tárgyi emlékeket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik és 2000 végén ki is állították őket. A középkorban lehet, hogy figyelőhelynek használták és a közeli Szádvár védelmét szolgálta. A leletek alapján kijelenthető, hogy régen szállásként, menedékként használták a barlangot és a környékét.

Valószínűleg a Derenki-forrásbarlang (Kordos 1984) név is ennek a barlangnak a neve (Gruber 2003). 1984-ben volt először Hosszú-tetői-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul Hosszú-hegyi-barlang (Neidenbach, Pusztay 2005), Hosszú-tetöi-barlang (Vlk 2019), Hosszútetői-barlang (Rezi-Kató 2005), Julcsa-barlang (Rezi Kató, Holl, T. Dobosi 2000), Szenthe István adta ezt a lányáról elnevezett barlangnevet, Julcsa-zsomboly (Neidenbach, Pusztay 2005), valamint Magos-tetői-barlang (Kraus 2005), ez a név valójában a Magas-tetői-barlang egyik neve neveken is a barlangtani szakirodalomban.

Kutatástörténet

1951-ben Jakucs László azt írta barlangnév nélkül róla, hogy a még irodalomban nem ismertetett barlang Derenktől északra, körülbelül 450 méter tengerszint feletti magasságban található, idős forrásbarlang és valószínűleg őslénytani leletek vannak a kitöltésében. Az 1960-as években körülbelül 15 méter hosszig volt ismert. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Hosszú-tetői-barlang néven és térképen van feltüntetve helye. 1993. október 31-én mérték fel Sásdi László, Guthy Ágnes és Kovács Richárd és ez alapján Sásdi László szerkesztett és rajzolt alaprajz térképet, hosszmetszet térképet és keresztszelvényt. Ebben az évben hossza 10,18 méter, függőleges kiterjedése 4,7 méter, magassága 3,1 méter, mélysége 1,6 méter és vízszintes kiterjedése 10,18 méter. 1995 óta a Világörökség része. 1999-ben a két termet összekötő elzáródott szűk rész átjárhatóvá lett téve.

2000-ben Szenthe István a belső teremben két ásatási próbagödröt ásott. Ekkor régészeti leleteket, faszéntörmeléket, mázatlan cserépedény töredékeket és égett cserépre hasonlító szemcséket fedezett fel a kitöltésben. 2000 februárjában Holl Balázst, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársát és a Herman Ottó Múzeumot is tájékoztatta a talált régészeti emlékekről és ekkor a Julcsa-barlang nevet akarta adni a lelőhelynek. 2000. február 17–18-án Szenthe István és Holl Balázs felmérték a barlang belsejét, előterét és környékét. 2000. február 22-én Rezi Kató Gábor, Holl Balázs, Szenthe István és T. Dobosi Viola helyszíni szemlét tartottak és Szenthe István átadta az előkerült leleteket, egy késő bronzkori arany karikát, őskori cserépdarabokat és egy szerpentinvésőt.

Ezután Rózsa Sándorral és Gruber Péterrel, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának a barlangokért felelős munkatársaival látogatták meg a helyet és fémkereső műszerrel újkori lószerszám darabokra és kocsi tartozékokra bukkantak a barlang előterében, a belsejéből pedig arany karikát és spirálisan összetekert arany huzalt találtak, valamint őskori cserepek kerültek elő a felszíni rétegből. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaival folytatott kutatások során figyelemre méltó újkőkorszaki, bronzkori és középkori tárgyi emlékek kerültek elő belőle. 2000-ben a barlang bejárata le lett zárva. Ebben az évben került elő a bronzkori arany kincslelet öt darabja, 2001-ben hét darab, 2002-ben egy darab és a 2005. szeptember 12–22. közötti ásatáskor még két aranytárgy. Az ásatás állandó konzulense és társvezetője Václav Furmanek volt.

2000–2001-ben egy új barlangtérkép, munkatérkép készült róla. Ez a térkép a barlang alaprajzát és keresztszelvényeit ábrázolja. A barlangot Szenthe István mérte fel és a térképet Holl Balázs rajzolta. 2001-ben Gruber Péter készített alaprajz térképet. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Hosszú-tetői-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. Régészeti jelentősége miatt és a barlang hatékony védelme érdekében lett fokozottan védett barlang. A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyv alapján hossza 40 méter, függőleges kiterjedése 8 méter és vízszintes kiterjedése 22 méter. Járataiból a régészeti vizsgálatok során nagy mennyiségű kitöltést távolítottak el.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Hosszú-tetői-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Hosszú-tetői-barlang fokozottan védett barlang. A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy Szenthe István eredménnyel kutatott a Julcsa-zsombolyban, és legutóbb a Hosszú-hegyi-barlangban, ahol szondás vizsgálattal komoly őslénytani maradványokat mutatott ki.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Hosszú-tetői-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Hosszú-tetői-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, szögligeti, 5451-16 barlangkataszteri számú és 16816 lelőhely-azonosítójú Hosszú-tetői-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2014 májusában készültek el legújabb térképei, alaprajz térképe négy keresztmetszettel és hossz-szelvény térképe, amelyeket Szabó Zoltán rajzolt. A térképek szerkesztéséhez a barlangot Kovács Richárd, Szabó Zoltán és Szabó R. Zoltán mérték fel.

2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Hosszú-tetői-barlang (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent a 2014-es alaprajz térkép négy keresztmetszettel és a 2014-es hossz-szelvény térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 54 méter hosszú, 6 méter mély és 446 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Hosszú-tetői-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Gruber Péter: Hosszú-tetői-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 63–64. old. ISBN 963-9358-96-7
• Jakucs László: Vízföldtani megfigyelések a Gömöri-karszton. Földtani Közlöny, 1951. (81. köt.) 10–12. füz. 445. old. (Barlangnév nélkül.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 281., 282. old.
• Kovács Richárd: A Hosszú-tetői-barlang természeti állapotfelvétele 2014. Kézirat. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kraus Sándor: Beszámoló Kraus Sándor 2004. évi tevékenységéről. Kézirat, 2005. január 2. 166. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2336. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 414. old.
• Nyírő Ádám Artúr: Barlangok késő bronzkori használatának értelmezése a Baradla-barlang tükrében. Kézirat, 2019. (Diplomamunka, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.) 36., 41., 43., 44. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 211. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
• Rezi Kató Gábor – Holl Balázs – T. Dobosi Viola: Szögliget, Hosszú-tető, Julcsa-barlang. Régészeti kutatások Magyarországon 2000. 215–216. old.
• Rezi Kató Gábor – Holl Balázs – T. Dobosi Viola: Jelentés a Szögliget-Hosszútető, Julcsa-barlangi terepbejárásról és kutatási terv. Kézirat, 2000. március 1. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rezi Kató Gábor: Szögliget, Hosszú-tető, Julcsa-barlang. Régészeti kutatások Magyarországon 2001. 227. old.
• Rezi Kató Gábor: Szögliget – Hosszútetői-barlang. Ásatási napló 2000. szeptember 25. – 2000. október 6. Kézirat, 2001. március 13. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rezi Kató Gábor: Ásatási napló. Szögliget – Hosszútetői-barlang 2001. augusztus 2–21. Kézirat, 2001. október 15. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rezi Kató Gábor: Szögliget-Hosszútető (Julcsa-barlang). Szakmai jelentés 2001. augusztus 1–22. Kézirat, 2001. november 13. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rezi Kató Gábor: Szögliget, Hosszú-tető. Régészeti kutatások Magyarországon 2002. 278. old.
• Rezi Kató Gábor: Ásatási napló, Szögliget, Hosszútetői-barlang ásatása, 2002. szeptember 1–13. Kézirat, 2002. október 21. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rezi Kató Gábor: Szögliget, Hosszútetői-barlang, Ásatási napló, 2003. szeptember 15–24. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rezi-Kató Gábor: Szögliget, Hosszútetői-barlang. Régészeti kutatások Magyarországon 2005. 325. old.
• Sásdi László: Hosszú-tetői-barlang. Barlang kataszteri leírás. Kézirat, 1993. október 31. 3 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Sásdi László: Hosszú-tetői-barlang. Barlangkataszteri törzslap. Kézirat, 1995. február 23. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon)
• Styx Barlangkutató Egyesület: A Hosszú-tetői-barlang komplex természeti állapotfelvétele. Kézirat, 2001. 24 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Török Tünde: Az aranylelő barlangász jutalma. Népszabadság, 2001. augusztus 13. (hétfő)
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3486. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 278. oldal és a mellékelt térképen jelölve van helye
• –: Aranytárgyak lelőhelye. Észak-Magyarország, 2001. augusztus 11. (szombat)
• –: Új fokozottan védett barlangok. MKBT Tájékoztató, 2001. július–augusztus. 11. old.

További információk

• Hosszú-tetői-barlang
• Képek a barlangról
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Hosszú-tetői-barlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás