Holub József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holub József
Dékánként 1930-ban [1]
Dékánként 1930-ban [1]
Született1885. április 4.
Alsókubin
Elhunyt1962. március 28. (76 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
HázastársaBodnár Mária
GyermekeiJózsef, Veronika
Foglalkozásatörténész,
jogtörténész,
egyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1908)
A Wikimédia Commons tartalmaz Holub József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Holub József 1938-1952 között a Pécsi Egyetemen tanított.
Dr. Holub József egyetemi tanár (1885-1962) és felesége Bodnár Mária (1895-1993) sírja. Pécsi Köztemető. Parcella R, Sor VI, Sírhely 1.[2]

Holub József (Alsókubin, 1885. április 4.Pécs, 1962. március 28.[3]) történész, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1923, rendes 1945–49).

Élete[szerkesztés]

Szülei, Holub János[4] polgári iskolai igazgató és Bavorszky Hermine[5] voltak. Apja, Holub János polgári iskolai tanárként Szekszárdon kapott munkát, és a család ott telepedett le. 1903-ban ott is érettségizett, jeles eredménnyel.[3] A Budapesti Tudományegyetemen történelem–latin szakos tanári oklevelét 1908-ban szerezte.

Zala vármegye vezetői 1869-ben pályázatot írtak ki a megye múltjának feldolgozására. Jelentkező híján neves szakértőket kerestek meg a feladatra, végül is Holub József elfogadta a felkérést, és 1909-ben – negyven évvel az első kiírás után – hozzáfogott a hatalmas vállalkozáshoz. Ötvenöt állami és magánlevéltár több mint százezer oklevelét nézte át zalai vonatkozásokat kutatva, míg elkészült Zala vármegye középkori történetéről írt monográfiája (Zala megye története a középkorban, 1929), amely a magyarországi helytörténetírás klasszikusává vált.

1910-ben művelődéstörténetből bölcsészdoktori szigorlatot tett. 19091923 között a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárának őre volt egyre magasabb beosztásokban. 1920-ban a budapesti egyetemen az államtudományi doktori oklevelet is megszerezte, továbbá diplomatikából magántanárságot nyert. Tagja lett a Szent István Akadémiának. 1923-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar történeti tanszék rendkívüli tanárának nevezték ki, 1924-ben rendes tanárrá minősítették. 1929–1930-ban bölcsészkari dékánként működött. 1914–1923 között Áldásy Antal és Holub József a Turul folyóirat szerkesztője volt.

1938-ban meghívást kapott az állam- és jogtudományi kar magyar alkotmány- és jogtörténeti tanszékére, 1949-től általános jogtörténetet tanított itt. 1943–1944 folyamán a jogi kar dékánja volt. 1944–1945-ben az egyetem rektori tisztét töltötte be. 1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, „tanácskozó taggá” fokozták le. 1952-ben méltatlanul nyugdíjazták.

A Magyar Tudományos Akadémia 1989-ben rehabilitálta.

Családja[szerkesztés]

Felesége: legenyei Bodnár Mária, legenyei Bodnár István[6] író, irodalomtörténész, helytörténész leánya. Gyermekei: Legenyei (Holub) József (Budapest, 1915. március 28. – Pécs, 1967. szeptember 24. Temetés: szeptember 29. Pécs)[7] színész, a Magyar Rádió főtitkára és Tamási Mihályné Holub Veronika.

Fontosabb publikációi[szerkesztés]

  • Istvánffy Miklós históriája hadtörténelmi szempontból. Egyetemi doktori értekezés is. (Művelődéstörténeti értekezések. 35. Szekszárd, 1909)
  • A kisasszonyfalvi Istvánffy család. (Turul, 1909)[8]
  • A tolnai reformáció történetének vázlata (Tolnavármegye és a közérdek. Szekszárd, 1911 és külön: Szekszárd, 1911)
  • Istvánffy Pál. In: Pintér J. (szerk.): Dolgozatok Békefi Remig egyetemi tanári működésének emlékére. Bp., 1912. 222–237.
  • Az életkor szerepe középkori jogunkban és az „időlátott levelek”. Századok, 1921. 32–76., 212–235.
  • A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Fejérpataky emlékkönyv. Budapest, 1917. 186-211. o.
  • A leánynegyedről. Turul, 1928, 106–115. o.
  • Zala megye története (Pécs, 1929)
  • Néhány kérdés a leánynegyed köréből. (Budapest, 1936)
  • A magyar alkotmánytörténelem vázlata (I. Pécs, 1944, II. Pécs, 1947)
  • La représentation politique en Hongrie au moyen âge (Louvain-Paris, 1958)
  • La formation des deux Chambres de l'assemblée nationale hongroise (Louvain-Paris, 1961)
  • Elkészítette Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Hungaricis libri XXXIV. c. munkájának kritikai kiadását (kéziratban az MTA könyvtárában).
  • Általános jogtörténelem. Pécs, 1950

Egyetemi tisztségei[szerkesztés]

  • 1923–1938 Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Magyar Történelmi Intézetigazgató
  • 1928–1935 Erzsébet Tudományegyetem Könyvtár, mb. igazgató
  • 1929–1930 Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékán
  • 1932–1934 Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar I. sz. Klasszika-Filológiai Intézet, mb. igazgató
  • 1934–1935 Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Világtörténeti Intézet, mb. igazgató
  • 1938–1950 Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmány- és Jogtörténeti Tanszékvezető
  • 1942–1947 Erzsébet Kollégium, igazgató
  • 1943–1944 Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar, dékán
  • 1944–1945 Erzsébet Tudományegyetem, rektor
  • 1946–1950 Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar Egyházjogi Tanszékvezető
  • 1950–1952 Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmány- és Jogtörténeti Tanszékvezető

Tudományos társaságok[szerkesztés]

  • Magyar Történelem Társulat
  • Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság
  • Magyar Külügyi Társaság
  • Országos Felsőoktatási Tanács
  • Sociéte d'Histoire du Droit

Emlékezete[szerkesztés]

  • Pécsett élt és tevékenykedett, a helyi Központi Temetőben nyugszik. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: R, N/A, VI, 1. Pécsi Köztemető sírhelykeresés Holub József dr.
  • Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).Nemzeti Örökség Intézete – Holub József (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Holub József. (Hozzáférés: 2021. december 5.)
  • Róla nevezték el a zalaegerszegi Holub József utcát, ahol születésének 125. évfordulóján emléktábláját is elhelyezték (Farkas Ferenc alkotása, a páterdombi Kinizsi utca–Holub József utca sarkán lévő épületen, 2010. március 31-én).
  • Szakmai hagyatékát – köztük a több kötetesre tervezett Zala megye története című monográfia kéziratát és céduláit – a Zala Megyei Levéltár őrzi.
  • A Magyar Levéltárosok Egyesülete az 1997. évi szakmai konferenciát Holub József munkásságának szentelte.
  • Holub József szobra és életrajza címmel a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet (Dunaszerdahely. Csemadok) 2019. szeptember 5-én megemlékezést írt róla.Csemadok » Holub József (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. december 6.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. PTE BTK Korábbi vezetőink. Holub József dékán 1929–1930
  2. Holub József
  3. a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 309. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. Holub József apai és anyai ági nagyszülei: Holub Gáspár, Stukner Mária, Bavorszky József és Radlinszky Hermine voltak. Holub János, az apa Szekszárdon hunyt el (Lipótvár, 1853. január 16. – Szekszárd, 1931. szeptember 14. Temetés: szeptember 16. Szekszárd, Felsővárosi Temető).
  5. Anyjának csak születési adata ismert: Turdos, Árva vármegye, 1862. december 21.
  6. Bodnár István, legenyei (Dabolc, Ugocsa vm., 1863. december 23. – Szekszárd, 1945. november 10. Temetés: november 13. Szekszárd, Alsóvárosi Temető)
  7. Legenyei József dr.. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
  8. Turul 1909 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. december 5.)

Források[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap