Hernádmáté

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szilas (vitalap | szerkesztései) 2021. február 4., 18:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története)
Hernádmáté (Matejovce nad Hornádom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rangközség
Első írásos említés1277
PolgármesterMarta Stanislavová
Irányítószám053 21
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség543 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség138 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság423 m
Terület3,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″
Hernádmáté weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádmáté (1899-ig Matejócz, szlovákul: Matejovce nad Hornádom, németül: Mateowitz) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 8 km-re kelet-délkeletre fekszik.

Története

A település a 13. században keletkezett, 1277-ben IV. László király adománylevelében "terra Mathey" alakban említik először. A király az akkor Bélának nevezett erdőt és földet Máté nevű hívének adja. A falu alapítója az említett Máté volt, aki a település későbbi névadója lett. A falu két részből állt a dombon fekvő felső részt ma is Beľanynak nevezik, míg az alsó falurész Hernád partján fekszik. 1326-ban is külön említik a két falurészt. 1378-ban egy oklevélben "Mathefalua" néven szerepel. A 15. században különböző nemesi családok birtoka. 1529-ben Matheffalwa alakban említik. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, de később az ellenreformáció hatására újra felvették a katolikus hitet. A 16. században a szepesi káptalanhoz tartozott, majd Paczolt Zsigmond, később a 17. században a Máriássy család birtoka. 1682-ben 10 lakóház, 19 zsellértelek és 1 lakatlan ház állt a faluban. Ekkor a községnek még csak egy fa haranglába volt. 1700-ban 61 szlovák lakosa volt. Ekkor már állt Szent Máté apostol tiszteletére szentelt torony nélküli temploma, melyet 1819-ben Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szenteltek fel. 1787-ben 21 ház (ebből 11 zsellérház) állt a faluban 133 lakossal. 1813-ban hatalmas árvíz pusztított a településen. 1828-ban 23 házában 183 lakos élt. 1852-ben 183 római katolikus, 12 görögkatolikus és 5 izraelita vallású lakosa volt. 1872-ben a községet elérte a vasút, mely jótékonyan hatott fejlődésére. 1907-ben a névmagyarosítás jegyében a falu hivatalos nevét Matejócról Hernádmátéra változtatták.

Fényes Elek szerint "Matejócz, tót falu, Szepes vmegyében, Markusfalva fil. 183 kath. lak. F. u. Marjássy."[2]

1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népesség

2001-ben 464 lakosából 424 fő szlovák és 40 cigány volt.

2011-ben 499 lakosából 469 szlovák és 18 cigány volt.

Nevezetességei

Híres emberek

  • Itt született 1647-ben Pilarik István evangélikus püspök, egyházi író.
  • Itt született 1954-ben Ján Kozák Európa-bajnoki bronzérmes csehszlovák válogatott labdarúgó, edző.

Jegyzetek

További információk