Harmatos
| Harmatos (Rosina) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1341 |
| Polgármester | Jozef Machyna |
| Irányítószám | 013 22 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3329 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 406 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 401 m |
| Terület | 7,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 10′ 46″, k. h. 18° 46′ 09″49.179444°N 18.769167°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 46″, k. h. 18° 46′ 09″49.179444°N 18.769167°E | |
| Harmatos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harmatos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Harmatos (1899-ig Roszina, szlovákul Rosina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 2973 lakosából 2919 szlovák volt.
Fekvése
Zsolnától 5 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete
Magyar neve a szlovák név tükörfordítása (szlovák: rosa = harmat). A szlovák névre több magyarázat is létezik:
- Az első szerint természetes módon tevődött át a falura a Rosinka-patak nevéből.
- A monda szerint Litva várának ura szeretett bele egy Rozina nevű lányba és róla nevezték el a falut.
- A harmadik változat szerint a terület egykori tulajdonosát Rossinak hívták és róla kapta nevét a község.
Története
A község területe ősidők óta lakott. Skotňa nevű határrészén a lausitzi kultúra településének az i. e. 8. és 5. század között használt vaskori temetőjét tárták fel. Ez a legkorábbi vaskori lelet a Zsolnai-medencében. A bronzkorban gyümölcstermesztő és állattenyésztő népek laktak ezen a vidéken, 1972-ben 10 kora bronzkori tárgyat találtak a község területén. A mai települést írott forrásban 1341-ben említik először villa Rozyna prope civitatem Zylina alakban, de történészek szerint már a 13. század elején is létezett. A 14. századtól 1848-ig Sztrecsnó várának tartozéka, kivéve az 1685 és 1773 közötti időszakot, amikor a zsolnai jezsuiták birtoka volt. 1351-ben említik János nevű bíróját, 1420-ban pedig András nevű papját is. Plébániája 1514-től létezik, 1645-ben pedig felépült első fatemploma. 1598-ban 28 ház állt a faluban. 1720-ban 16 háztartás volt a községben. Temploma 1776-ban épült, ekkor mintegy 60 ház állt a községben, melyben 70 család lakott. Ez mintegy 500 lakost jelent. Pecsétje a 18. századból származik, ez alapján alkották meg 1997-ben a falu címerét. 1784-ben 64 házában 511 lakos élt. 1828-ban 63 ház állt a faluban 684 lakossal, lakói főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek.
Vályi András szerint "ROSINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához egy mértföldnyire, földgye közép termékenységű, egyéb javai is vannak, fája, legelője van, Zolna Mezővárosban piatza nem meszsze."[2]
Fényes Elek szerint "Roszina, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsolnához délre 1 1/2 órányira: 662 kath., 3 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]
1910-ben 1072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1979 és 1990 között Zsolna város része volt, ekkor újra visszanyerte önállóságát.
2001-ben 2794 lakosából 2767 szlovák volt.[4]
Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
- Lipovci nevű településrészén álló Szent József kápolna 1730-ban épült.
- Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1703-ban épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 9.)
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
