Geist-kastély

Geist-kastély (Geist–Reckmann-kastély)
A kastély múlt századbeli képe (Fortepan)
Ország	Magyarország
Település	Orosháza–Kiscsákó
Épült	1894–1895
Építtető	ifj. Geist Gáspár
Építész	Ybl Miklós?
Stílus	elővárosi eklektika, empire
Család	Geist család
Állapota	romos
Védettség	műemlék
Tulajdoni helyzet	magántulajdon
Látogatható	nem
Cím	5931 Kiscsákó Magyarország
Elhelyezkedése
Geist-kastély Pozíció Békés vármegye térképén
é. sz. 46° 42′ 03″, k. h. 20° 45′ 02″46.700968, 20.75061
A Wikimédia Commons tartalmaz Geist-kastély témájú médiaállományokat.

A kiscsákói Geist-kastély (vadászkastély) Geist Gáspár megrendelésére, feltehetően Ybl Miklós tervei alapján épült 1894–1895 között. Az 1990-es években Karl-Heinz Reckmann elkezdte felújítani, halála után azonban a kastély válságos állapotba került.

Néhány forrás Geist–Reckmann-kastély néven említi az egykori aktív újkori tulajdonosa, Karl-Heinz Reckmann úr után.

Története

A kiscsákói birtok 1871-ben forrt össze a Geist család nevével. III. Geist Gáspár (1817. szeptember 21.–1872. ?. ?.) előbb megvette a Batthyány családtól Nagycsákót (Kondoros, Batthyány–Geist-kastély), majd Kiscsákóból is felvásárolt egy nagyobb területet. Ez lett a későbbi kataszteri térképeken Gáspártelek néven jelölve. Apja halála után IV. Geist Gáspár (1859. december 18.–1913. ?. ?.) kapta örökségül Kiscsákót. Ő építtette a vadászkastélyt nagy valószínűséggel 1894–1895 között. A legtöbb forrás az 1891-ben elhunyt neves építészt, Ybl Miklóst nevezik meg tervezőjeként, erre azonban nincs semmilyen bizonyíték. Annyi bizonyos, hogy Ybl tervezett a Geist családnak, de az nem biztos, hogy a kiscsákói kastély is az ő keze munkáját dicséri.

IV. Gáspár halála után fia, V. (dr.) Geist Gáspár (1900.–1972.) és édesanyja lakott a kastélyban. Ők az 1920-as években lecserélték a kastély zsindely borítású tetőzetét palára. Az ő nevéhez fűződik a kápolna építése is, melyet 1939-ben szenteltek fel, majd 1945-től viseli Szent József nevét és innentől csak a katolikusok látogatják. 1944-ben azonban a háború miatt Geisték távoztak a birtokról. A kastélyt kifosztották, majd rövid ideig szovjet csapatok állomásoztak benne. Rövidesen államosították.

Két év hasznosítatlanság után, 1946-ban iskola nyílt az épületben, ami egészen 1973-ig, a körzetesítésig működött. A kastély ezután üresen állt, egészen 1990-ig, amikor egy német befektető, Karl-Heinz Reckmann megvásárolta az időközben műemlékké nyilvánított épületet. Elkezdte a felújítást a kandallóval, a pincével, majd amikor a tető felújítására került a sor, a palák leszedése után az új cserepek nem érkeztek meg, a tulajdonos pedig elhunyt.

2013-ban új tulajdonosa lett az épületnek Varga Miklós személyében. Ő is belekezdett a felújításba, pontosabban csak az állagmegóvásba, ugyanis 2015-ben körözést adtak ki ellene csalás vádjával. A tulajdonos eltűnte miatt, illetve a félbehagyott munka miatt a tető a 2010-es évek végére bomlott.

2019-ben egy helyi lakos, Füzes Miklós új ideiglenes tetőt épített a kastélyra, hogy a falak ne ázzanak tovább. Azóta hasznosításra vár, illetve a tető helyreállítására.

Leírása

A kastély

A kastély eklektikus és empire stílusban épült, néhol neogótikus behatással (főként a toronynál).

Egyszintes, összetett alaprajzú épület. A főhomlokzat közepén négyzet alapú emeletes torony található csúcsos tetővel fedve. A torony földszintjén boltozatos árkád található (kocsibeálló), emeletén minden oldalon két-két keskeny ablak. Az épület bal oldalához bővítmény kapcsolódik (így az alaprajz nem szimmetrikus). Az épület alatt dongaboltozatos pince húzódik. A tető fakonzolokon nyugszik. A kastély főpárkánya alatt mintegy 150 vadászati témájú sgraffito található vörös és arany színekben.

Az egyik sgraffito-dísz

A kápolna

A kastélytól északra álló, 20 főt befogadó különálló kápolnát 1939-ben szentelték fel. Észak–déli fekvésű, 3,5×7 méter alaprajzú épület. Bejárata felett apró kör alakú nyílás, két oldalt, hosszanti irányban keskeny terasz határolja. Mellette északra harangláb áll. Jelenleg berendezése nincs, üresen áll.

Források

• Gyenge Antal: Kiscsákói emlékek. Kiscsákó, 2017.