Füleskuvik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. július 8., 18:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
Füleskuvik
Befogott példány
Befogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Striginae
Nem: Otus
Pennant, 1769
Faj: O. scops
Tudományos név
Otus scops
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Strix scops Linnaeus, 1758
Elterjedés
A füleskuvik elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A füleskuvik elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Füleskuvik témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Füleskuvik témájú médiaállományokat és Füleskuvik témájú kategóriát.

A füleskuvik (Otus scops) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Télen a Szahara és az Egyenlítő közötti területre költözik. Az utóbbi években csökkent az állománya.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon kis számban, de rendszeres fészkelő. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat.

Alfajai

Megjelenése

Testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 53-63 centiméter, a testtömege évszaktól függően változik 79-93 gramm között. Fakéreg színű, szürke, barna és fekete tónusú álcázó tollazata szinte láthatatlanná teszi e kis madarat. A tollbóbita nem akadályozza a hallásban, de semmi köze nincs a hallószervhez. Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ághoz hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg.

Életmódja

Napközben egy ágon pihen és éjjel megy vadászni. Tápláléka főként rovarok, kisebb emlősök, gyíkok és madarak. E bagolyfaj legfeljebb 12 évig él. Költöző madár. Napközben a fákon pihennek, sávozott tollruhájuk jól rejti őket az ágak között. Veszély esetén megdermednek, tollfülüket kihegyezik, és igyekeznek minél jobban beleolvadni a környezetükbe. A meleg és száraz élőhelyeket kedvelik. Egyenletes szárnycsapásokkal gyorsan repülnek. A nyílt térségeken vadásznak. Többnyire egy leshelyről csapnak le, és kiszemelt zsákmányukat lábaikkal ragadják meg. Előfordul, hogy éjszakai lepkéket kapnak el a levegőben. Költés idején a hímek is nappal vadásznak. A tojók kotlanak vagy őrzik a fiókákat.

A hangja rendszerint egész májusban szól, legintenzívebben este 8-9 és hajnali 2 óra között. Június elején is lehet még hallani, de június végétől már nagyon ritkán. Meleg, tavaszi és nyári éjszakákon órákon át ismételgeti vékony, huhogásra cseppet sem emlékeztető hangját.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak május–július közötti időszakra esik. Évente egyszer költ. A fészekaljban 3-4 fehér tojás található, ezeken a tojó 24-28 napig kotlik, eközben a hím vadászik a családnak. A kirepülés 21-29 nap múlva következik be, de a szülők még 40-50 napig segítenek a fiókáknak a vadászatban.

Képek

Források

További információk