Felsőcsernye
| Felsőcsernye (Cernina) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Helena Madzinová | ||
| Irányítószám | 090 16 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 581 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 323 m | ||
| Terület | 13,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 49″, k. h. 21° 28′ 26″49.296944°N 21.473889°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 49″, k. h. 21° 28′ 26″49.296944°N 21.473889°E | |||
| Felsőcsernye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsernye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőcsernye (1899-ig Czernyina, szlovákul: Cernina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 12 km-re nyugatra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a német jog alapján keletkezett a kurimai uradalom területén, a 14. század második felében. Első lakói pásztornépek voltak. 1414-ben „Cyronna” alakban említik először. 1427-ben 16 portáig adózott a makovicai uradalomnak. 1492-ben „Czernyina” néven bukkan fel a neve. A 15. század végén lengyel hadak elpusztították. 1787-ben 80 házában 480 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Csernina, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiselin fiókja: 2 r., 647 g. kath., 7 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház. Hegyes, erdős határ.”[2]
1828-ban 89 háza és 657 lakosa volt. A 19. század közepétől sok lakosa elvándorolt a nélkülözések miatt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Czernyina, tót falu, Zemplén vgyében, Jankócz fiókja: 209 kath. lak., 672 hold szántófölddel. F. u. Marjássy, Poturnyai. Ut. post. Nagy-Mihály.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
A II. világháború alatt a falu egy része leégett. Később lakói földműveléssel foglalkoztak és Kelet-Szlovákia, valamint Csehország üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 669, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 589 lakosából 478 szlovák, 70 ruszin, 31 cigány volt.
2011-ben 578 lakosából 378 szlovák, 83 ruszin és 72 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 1805-ben épített klasszicista görögkatolikus templomát Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
