Euroszféra
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Az Euroszféra vagy az Európai Birodalom egy olyan ötlet, amelyet Mark Leonarddal, az Oxford Egyetem akadémikusával, Jan Zielonkával, az Európai Unió politikai-katonai ügyekért felelős főigazgatójával, Robert Cooperrel, és az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosoval kötnek össze.
Az elmúlt 50 évben az Európai Unió 6 alapító tagból 28-ra bővült; emellett 8 tagjelölt és potenciális tagjelölt ország várja a csatlakozást. Számos nyugat-európai ország gazdaságilag integrálódik az Unió egységes piacának részeként, vagy a közös valuta, az Euró használatával. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai fő képviselőjének köszönhetően az EU képes egyhangúlag beszélni a világ színpadán, és számos állammal létrehozott társulási és szabad kereskedelmi megállapodásokat kötni. Továbbá az európai szomszédságpolitika és a Mediterrán Unió révén szorosabb kapcsolatot teremt a határain lévő országokkal; a többi európai kolóniával, az AKCS-országokkal való kapcsolatok fejlesztése során.
Az EU-tagságot kérő országoknak nagy reformokon kell keresztül menniük. (Például a Törökországban tapasztalt hatalmas reformok, a halálbüntetés eltörlése). Az Unió befolyásának megjelenése és a tagság vonzereje számos tudományos tanulmány tárgyát képezték. Mark Leonard az EU befolyásának területét, euroszférának nevezi.
Az Euroszféra országai[szerkesztés]
Mark Leonard szerint az euroszféra 109 országot tartalmaz. Beletartozik az EU 28 tagállama, az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok, a Nyugat-Balkán és az Európai Független Államok Közössége (beleértve Örményországot, Fehéroroszországot, Grúziát, Moldovát, Ukrajnát és a transzkontinentális Kazahsztánt). Érdekes, hogy nem említ olyan nyugat-európai országokat, mint például Norvégia, akik már integrálódtak az EU egységes piacába. Európán kívül minden afrikai országot és minden közel-keleti országot, valamint az euroszféra keleti határát alkotó országokat sorolja fel, mint például Irán, Azerbajdzsán, Oroszország és Közép-Ázsia.
Az euroszférához tartoznak még az Európai Gazdasági Térséghez tartozó európai országok, például Izland vagy Liechtenstein, az Eurót pénznemként használó államok, mint például San Marino, a Vatikán és Monaco, vagy az Unió tengerentúli területei , például Aruba, Bermuda vagy Grönland, valamint az EU legkülső régiói a Karib-térségben, a Csendes-óceán déli részén, az Atlanti-óceánon, az Indiai- és a Déli-óceánon, mint például Saint Martin, Martinique vagy Réunion. A fent említett csoportok ma már erős gazdasági és politikai kapcsolatokkal rendelkeznek az EU-val.
Idézetek[szerkesztés]
„ | Az európai átalakulás következő hulláma azonban csak most kezdődik. Az Európai Unió egy hatalmas befolyási szférát fejleszt ki, amely a határain túlnyúl és az „Euroszféra” nevet viselhetné. Ez a nyolcvan ország , amely a volt Szovjetuniót, a Nyugat-Balkánt, a Közel-Keletet, Észak-Afrikát és a Szaharától délre fekvő Afrikát foglalja magában, a világ népességének 20% -át teszi ki. | ” |
– Mark Leonard, 2005 |
„ | Amit látunk az az első nem imperiális birodalom... Huszonhét ország, amely teljes mértékben úgy döntött, hogy együtt dolgoznak, szuverenitásukat félretéve. Azt hiszem, ez egy nagyszerű dolog, és büszkék lehetnénk rá. | ” |
– José Manuel Barroso, 2007 |
Források[szerkesztés]
- "The EU as a Regional Normative Hegemon: The Case of European Neighbourhood Policy"
- Mahony, Honor (2007-07-11) Barroso says EU is an 'empire' EU Observer. * Ankerl, Guy. Global communication without universal civilization, INU societal research. Geneva: INU Press (2000). ISBN 2-88155-004-5