Csaca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dariusz0408 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 18., 19:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Csaca (Čadca)
Csaca városközpont
Csaca városközpont
Csaca címere
Csaca címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangváros
PolgármesterMilan Gura
Irányítószám022 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség23 328 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség439 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság420 m
Terület56,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 26′ 19″, k. h. 18° 47′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 19″, k. h. 18° 47′ 18″
Csaca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csaca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csaca vagy Csadca (szlovákul Čadca, németül Tschadsa, lengyelül Czadca) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben. A Csacai járás székhelye.

Fekvése

Zsolnától 30 km-re északra a Kiszuca partján.

Története

A település akkor keletkezett, amikor a vlach jog alapján a 15. században román pásztorokat telepítettek erre a vidékre. Először 1417-ben említik a nevét Chacha alakban, mint Karásznó falu határrészét. 1535-ben Chathcza néven szerepel először Karásznó határában mint pásztorok települése, mely a budatíni uradalomhoz tartozik. Az első hiteles okirat a falu létezéséről egy határvita kapcsán írt, 1565-ben keltezett német nyelvű oklevél Tczaczka alakban említi. 1572-ben a budatini uradalomhoz tartozó település bíróját is említik, ekkor néhány soltészház mellett 2 jobbágy- és egy zsellérház állt a településen. 1598-ban 3, 1603-ban 2 jobbágyportája volt. 1608-ban a település leégett. 1637-ben említik a település vízimalmát. A 17. század közepén a falu birtoka megoszlott a budatíni és a sztrecsnói váruradalom között. 1676-ban a Thököly Imre vezette kuruc felkelés harcai érintik a települést. 1712-ben 29 adózó porta és 3 malom állt a faluban. 1735-ben felépült a Szent Bertalan templom, tornyát 1778-ban építették. 1751-ben történik az első említés a település iskolájáról. 1772-ben 242 jobbágy és 73 zsellér lakosa volt. 1778-ban Mária Terézia Csacának városi rangot adott. 1784-ben 397 hazában 2616 lakos élt. 1798-ra a lakosság száma már 4134-re emelkedett. 1803-ban alapították a katolikus iskolát. 1828-ban 506 házában 4114 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, famegmunkálással foglalkoztak. 1848-ban lakói közül sokan csatlakoztak a Štúr és Hurban által a magyar szabadságharc ellen szervezett szlovák önkéntes csapatokhoz. 1848. december 6-án itt adta ki a szlovák nemzeti tanács a szlovák nemzethez szóló csacai felhívást. 1849. március 14-én František Daniš Xaver csacai plébános tagja volt a császárhoz Olmützbe küldött, a szlovák nemzeti jogokat követelő küldöttségnek. 1871-ben megépült a Kassát Csehországgal összekötő vasútvonal, amely a várost érintve hozzájárult további gyors fejlődéséhez. A 19. század végén posztógyárat és fűrészüzemet alapítottak a településen.

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásának székhelye volt.

Népessége

1850-ben Csacának 4013 katolikus és 134 zsidó lakosa volt.

1910-ben 5207, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 26 699 lakosából 25 669 szlovák volt.

2011-ben 24 959 lakosából 22 311 szlovák volt.

Neves személyek

Nevezetességei

  • Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma 17341735-ben épült barokk stílusban.
  • A plébánia épülete 1778-ban készült késő barokk stílusban.
  • Zsinagógája 1864-ben épült.
  • A Kálvária 1880-ban épült késő barokk stílusban.

Jegyzetek

  • Marián Liščák: Čadca a okolité obce.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

További információk