Cora
| Cora | |
 |
|
| Jelmondat | Több, mint jó ár! |
| Típus | Kft |
| Alapítva | 1968 |
| Székhely | Jumet  Belgium |
| Iparág | kereskedelem |
| Anyavállalata | Louis Delhaize-csoport |
|
|
|
| A Cora weboldala | |
A Cora a belga Louis Delhaize-csoport hipermarket-hálózatának márkaneve, a hálózat székhelye Belgiumban, Jumetben van. A Cora Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban és Romániában 70-et meghaladó számú hipermarketet üzemeltet. A kiskereskedelmi hálózatot a belga többségi tulajdonos 1968-ban alapította a francia Carrefour-rel szoros együttműködésben. Az alapítás után dinamikusan terjeszkedő, több nagy felvásárlást végrehajtó hipermarket-lánc a 2000-es évek közepén vált teljesen a Louis Delhaize-csoport tulajdonává. A Cora a magyar nyelvterületen is ismert márkanév volt. Első magyarországi üzletét kelet-európai pozíciófoglalásának első állomásaként 1997. május 8-án nyitotta meg, későbbi romániai befektetései révén megjelent a Kárpát-medence keleti területein is. 2012-ben a vállalat távozott Magyarországról, de Romániában folytatta dinamikus terjeszkedését.
Tartalomjegyzék |
A Cora globális tevékenysége [szerkesztés]
Terjeszkedés Nyugat-Európában [szerkesztés]
Nyugat-Európában az 1950-es években kezdett meghonosodni az amerikai stílusú, nagy bevásárlótérrel rendelkező, nem pusztán élelmiszert kínáló, főként autós bevásárlásra alkalmas áruház, az ún. hipermarket. A gyorsan fejlődő piacon a belga Louis Delhaize-csoport is szerepet vállalt, megalapítván saját hipermarket-márkáját a Cora-t. A Cora által üzemeltetett nagyáruházak 1969-ben jelentek meg Franciaországban, az első Garges-lès-Gonesse-ben, ám ezek még nem viselték a Cora márkanevet. Áruházainak népszerűbbé tételéhez ugyanis a Louis Delhaize-csoport szerződést kötött a korszak legnagyobb és legsikeresebb francia hipermarket-üzemeltetőjével, a Carrefour-rel, így a vállalat életének első négy évében a saját áruházak a versenytárs márkanevét viselték. A franchise 1974-es lejártakor változott át a vállalat 10 belga és francia egysége Cora áruházzá. A franciaországi és belgiumi vállalat azonban eltérő tulajdonosi szerkezettel működött. Míg belgiumi Cora 100%-a Louis Delhaize-csoport kezében volt, addig a franciaországi vállalkozás 42%-át az egyszerre vetélytárs és partner Carrefour ellenőrizte.[1]
Az áruházak kezdetben nagy szabadságot adtak dolgozóiknak: az egyes üzemegységek vezetői szabadon dönthettek, hogy miként szeretnék a helyi piac sajátos igényeit kielégíteni.[2] Az áruházlánc a korszak kedvező körülményei között gyorsan növekedett, hamarosan megjelent Luxemburgban is. A saját üzletek építése mellett a Cora rendszeresen vásárolta fel nehézségekkel küzdő versenytársainak boltjait, jelentősen növelve ezzel jelenlétét a francia piacon. Az első nagyobb akvizíciót 1984-ben a Radar nevű hálózat 15 franciaországi boltjának megszerzése jelentette.[3] 1989-ben kebelezte be a Société européenne des supermarchés hét kelet-franciaországi Record márkanevű nagyáruházát[4], majd 1997-ben a Bresson-csoport 3 Mammouth áruházát halászta el a konkurens Auchan elől.[3]
Az 1990-es évek végén érkezett el a Carrefour és a Cora franciaországi együttműködésének vége. A Cora közös vállalatot alapított a Carreforur régi riválisával, a francia Casinoval és létrehozták Franciaország harmadik legnagyobb árubeszerző ügynökségét, az Opera-t. 2001-ben a Carrefour eladta a franciaországi vállalat 42%-os üzletrészét a német Deutsche Banknak. Valóságos üzleti háborúhoz vezetett, amikor egy évvel később a német bank a birtokába került üzletrészt a Casino üzletlánc kezére játszotta. Az üzletet megakadályozni szándékozó Louis Delhaize-csoport ettől kezdve folyamatosan szabadulni szeretett volna a túlságosan rátelepedő üzleti partnertől. (E célból alakították meg a Franciaországban is a Provera-t, a Cora saját árubeszerző ügynökségét.) Az önállósodásra 2006-ban nyílt meg a lehetőség, amikor az árháborúban nehéz helyzetbe került Casino eladta üzletrészét a Louis Delhaize-csoportnak. Az egyeduralkodóvá vált tulajdonos hamarosan egyesítette francia és belga vállalkozását.
Szerepvállalás Kelet-Európában [szerkesztés]
A Louis Delhaize-csoport az 1989-es kelet-európai rendszerváltások után kezdett érdeklődni a térségben való terjeszkedés iránt. Elsőként a magyarországi megjelenés realizálódott 1995-ben, mivel itt már a Közért egy részlegének „spontán privatizációs” megszerzésével jelen volt az országban. Az első magyarországi üzlet 1997-es megnyitását további hat megnyitása követte, ám 2004-re a nagyon erős magyarországi verseny miatt a terjeszkedés megrekedt az országban. A magyarországi lehetőségek beszűkülésével egy időben fordult a Cora Románia felé. Itt előbb Bukarest környékén építettek három nagyáruházat, majd az ország nagyvárosai környezetében terjeszkedtek; 2012-re az országban 10 Cora márkanevet viselő hipermarket működött. A cég tevékenységének súlypontja Románia felé tolódott: 2011-ben bejelentették magyar bolthálózatuk felszámolását, ezzel egy időben szerződést kötöttek az EBRD-vel 17 új romániai áruház építésének finanszírozásáról.[5]
A Cora márkanév tengeren túli területeken [szerkesztés]
A márkanév 2000-ben jelent meg a Franciaország dél-amerikai birtokain, miután a Delhaize-csoport felvásárolta a helyi Primisteres Reynoird céget és annak üzleteit saját arculatára alakította át.[3][6] A Cora márkanév az ezredforduló idején Ázsiában is jelen volt. A franciaországi Cora üzleteket áruval ellátó Opera ügynökség társtulajdonosa, a Casino (akkor még Bourbon néven) törekedett a vietnami piacon történő megjelenésre. A Bourbon megszerezte a jogot, hogy Vietnamban Cora márkanéven építsen saját bolthálózatot. 2001 és 2004 között négy vietnami áruház viselte a márkanevet, de a Casino és Louis Delhaize-csoport európai konfliktusa során a franchise jogot 2004 utánra már nem újították meg. 2004 után az országban lévő áruházakat más márkák arculatára alakították át.[7][8]
A Cora magyarországi története [szerkesztés]
Terjeszkedés Magyarországon [szerkesztés]
A Cora magyarországi hipermarketeit franchise rendszerben üzemeltette az 1995-ben megalapított Magyar Hipermarket Kft., amely a nemzetközi vállalatcsoport tulajdonában állt. A Magyar Hipermarket Kft. az 1990-es évek közepétől vásárolt nagy területeket a magyarországi nagyvárosok bevezető útjai, többnyire autópályák mentén. A Cora a nagy versenytárs Tesco után kezdte meg pozíciófoglalását, az ideális üzletegységenkénti méretet a vetélytárs területének kétszeresében állapították meg.[9] Az első áruház építését 1996-ban kezdték az M0-s autópálya törökbálinti szakasza mellett. Az építkezéssel egy időben zajlott a fogyasztópiac felmérése és a felvett munkatársak franciaországi betanítása. 1997 áprilisára a Magyar Hipermarket Kft-nek már 700-nál több dolgozója volt.[10] A következő években a cégcsoport további két áruházat nyitott a budapesti agglomerációban, majd Szegeden az első vidéki üzletközpontját is. Az áruház terjeszkedési tervei 2002-ben voltak a csúcson, ekkor 12 nagy bevásárlóterű üzletközpontot terveztek Magyarországon.[11] 2000 után azonban a nagy üzletláncok elérték piaci lehetőségeik felső határát, a terjeszkedés irama így lassulni kezdett, majd 2004 után teljesen leállt.[11] Az utolsó megnyitott magyarországi Cora nagyáruház a szolnoki volt.[12][13] A Magyar Hipermarket Kft. ugyan több vidéki városban is (pl. Pécsen[14], Kecskeméten[15]) vásárolt építési telket, de az új áruházak felépítésére már nem volt meg az erő.
A Louis Delhaize-csoport 2001-ben hozta létre az érdekeltségébe tartozó magyarországi üzletláncok közös árubeszerző ügynökségét, a Provera kft-t. Ettől az évtől kezdve a Cora áruellátását a Match és Profi boltokkal együtt ez a cég végezte. A közös árubeszerző részleg révén a Cora a viszonylagosan kicsi üzletszáma ellenére is érvényesíteni tudta árpolitikai érdekeit a beszállítóival szemben.[16]
Egyre élesedő versenyben [szerkesztés]
A Cora nem számított az árversenyt leginkább kiélező bolthálózatok közé, a versenyben a 2000-es évek elején kifejezetten a minőségi árukkal és nagy választékával kívánt részt venni.[11] A bolthálózat hírnevére azonban több fogyasztóvédelmi botrány is árnyékot vetett, ezek közül a legemlékezetesebb a törökbálinti üzemegységet érintette, itt a hatóságok a higiénés körülmények miatt három részleget zárattak be.[17][18] Kellemetlenül érintette a vállalkozást a mérgezett marokkói importpaprika-botrány kirobbanása.[19] Több alkalommal a szürkemarha-tenyésztők kezdeményeztek eljárást a vállalat ellen, mert az szürkemarhaként árulta másfajta szarvasmarhák húsát.[20][21][22] 2007-ben az üzletlánc a magyar kiskereskedelmi piac forgalmának mindössze 3,7%-át birtokolta, igaz áruházai a konkurens láncok üzleteinél jóval magasabb hatásfokkal üzemeltek: egy áruház átlagosan 17 milliárd forintos forgalmat ért el.[16]
A Cora Magyarországon több kísérletet is tett elmozdulásra a hagyományos kiskereskedelemtől. Ennek keretében biztosítási és pénzügyi termékek értékesítésébe kezdtek, illetve a Tesco-hoz hasonlóan megpróbálkoztak az üzemanyag-értékesítéssel is.[23] Ez utóbbi nem hozott sikert, a törökbálinti kút megnyitását nem követték újabbak.
Az élesedő versenyben egyre több falba ütköző áruházlánc eladásáról már 2005-ben találgatások jelentek meg a sajtóban, ekkor az amerikai Wal-Mart üzletláncot jelölték meg felvásárlóként.[24][25] 2010-re már egyértelművé váltak a hanyatlás jelei. A Cora áruházak forgalma 10%-kal esett vissza 2003-hoz képest, miközben 3,6 milliárd forintos működési veszteséget szenvedett; nehéz helyzetben voltak a Louis Delhaize-csoport egyéb magyarországi érdekeltségei is.[26][27] 2011 nyarán a tulajdonos megelégelte a magyarországi vállalatcsoport folyamatos veszteségeit és a kivonulás mellett döntött.[28]
Kivonulás a magyar piacról [szerkesztés]
2011 késő őszén már igen előrehaladott tárgyalások folytak a magyar CBA üzletlánccal a Cora magyarországi egységeinek átvételéről.[29][11] Az értékesítés felvezetéseként a Louis Delhaize-csoport megszüntette három magyarországi áruházláncának közös beszerzési tevékenységét végző cégét, a Provera Kft-t.[27] A vevő végül mégsem a CBA lett. 2011. december 28-án az az Auchan jelentette be, hogy megállapodást kötött a Louis Delhaize csoporttal, annak hét magyarországi Cora hipermarketének az Auchan számára történő értékesítéséről.[30] A bekebelezéssel az üzletei számát 19-re növelő Auchan valamennyi egységet megtartotta és vállalta a Cora dolgozóinak továbbfoglalkoztatását is. [31] Az Auchan az ügylettel hozzájutott a Cora Békéscsaba, Kecskemét és Pécs mellett lévő építési telkeihez is.
2012. április 27-én írták alá a szerződést a Cora áruházakat működtető Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft és az Auchan Magyarország Kft. képviselői, ettől a naptól fogva a magyarországi Cora-áruházakat az Auchan működtette.[32] Az Auchan 2012 őszéig fokozatosan saját márkáját és arculatát vezette be az egykori Cora üzletekben. A Cora márkanév a törökbálinti áruház átalakításával tűnt el Magyarországról. Az új tulajdonos töröltette a Cora egykori jelenlétére utaló internetes címeket is. [33][34]
Egykori Cora áruházak Magyarországon [szerkesztés]
| # | Nyitás időpontja | Eladótér nagysága (m²) | Város | Benzinkút | Tömegközlekedés |
| 1 | 1997. május 8. | 13 000 | Törökbálint |  |
Cora busz, 140-es busz |
| 2 | 1998. június 4. | 14 073 | Budakalász | Cora busz, 204-es busz | |
| 3 | 1999. augusztus 25. | 15 000 | Fót | Volánbusz | |
| 4 | 1999. november 4. | 11 070 | Szeged | 79-es busz, Cora járat | |
| 5 | 2000. október 25. | 11 500 | Miskolc | 44-es busz, Cora járat | |
| 6 | 2002. október 25. | 11 500 | Debrecen | Cora járatok | |
| 7 | 2004. május 19. | 8 420 | Szolnok | 17Y busz |
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Cora témájú médiaállományokat.- The Gale Group: Cora S.A./NV (angol nyelven). Answers.com, 2006. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
- A magyarországi Cora honlapja (magyar nyelven). Archive.org. [2011. július 21-i dátummal az [www.cora.hu eredetiből] archiválva].
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A maradék 58%-ot a belga Cora birtokolta.
- ↑ Enterprise (francia nyelven). Cora. [2007. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
- ^ a b c Cora Principales acquisitions : (francia nyelven). Cora. [2008. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
- ↑ Marques Disparue: Histoire de l'enseigne RECORD (magyar nyelven). francia. (Hozzáférés: 2012. december 17.)
- ↑ Ina Coretchi: EBRD supports Cora's expansion in Romania (angol nyelven). EBRD, 2012. február 15. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
- ↑ A. BO.: Cora prend le contrôle de Primistères Reynoird (francia nyelven). Les Echos, 2000. április 6. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
- ↑ Robert Gregory: New Dawn for Retail in Vietnam (angol nyelven). Stores, 2012. december 14
- ↑ The Saigon Times Daily: Big C Replaces Cora (angol nyelven) pp. 1. Intellasia, 2003. október 27. (Hozzáférés: 2012. december 14.)
- ↑ Szeifried Adél: Szuper-hiper marketek (magyar nyelven). Népszabadság, 2001. november 30. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
- ↑ A Cora magyarországi története (magyar nyelven). Cora. [2001. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
- ^ a b c d Mihálovits András: Nem csillapodik a plazaláz (magyar nyelven). Népszabadság, 2002. február 14. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Simon Cs. József: Hipermarket épül Szolnokon (magyar nyelven). Népszabadság, 2003. október 15. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Cora épül Szolnokon (magyar nyelven). Népszabadság, 2003. március 10. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Sebestyén Ildikó - Güth Csilla - Pongrácz Zsuzsa: Ahol az utak találkoznak (magyar nyelven). Népszabadság, 2003. december 10. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ R. A.: Üzletháború Kecskeméten (magyar nyelven). Népszabadság, 2003. február 20. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ^ a b A hipermarketek piaca (magyar nyelven). Mai Piac, 2009. február 18. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
- ↑ Bezáratták a törökbálinti Cora három részlegét (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. november 30. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Batka Zoltán: Cora: túlzás volt vagy kosz? (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. december 2. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Mérgezett tv-paprika került forgalomba (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. február 26. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Mihálovits András: Marha a szürkezónából (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. július 17. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ A Cora nem érti (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. december 2. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ MTI: Hamis szürkemarhát árult a Cora, feljelentést tettek a tenyésztők (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. december 1. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Új utakon (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. november 7. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ M. I. A.: A dolgozók szerint a Wal-Mart kezébe kerül a magyar Cora-lánc (magyar nyelven). Népszabadság, 2005. szeptember 21. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Leváltja a Corát a Wal-Mart? (magyar nyelven). Index, 2005. június 9. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Orovicz Viktor: Élelmiszer üzletláncok toplistája (magyar nyelven). Kosár, 2011. május 13. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ^ a b VG: felértékelte az eladó Match láncot a plázastop (magyar nyelven). HVG, 2011. december 19. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ B. Z.: Célegyenesben a Cora felvásárlása? (magyar nyelven). Népszabadság, 2011. december 7. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ NT: A CBA nagy lépést tenne a felvásárlásukkal (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2011. november 8. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Az Auchan veszi meg a Corát
- ↑ Az Auchan közleménye
- ↑ Délutántól Auchan-tulajdonban működik hét Cora
- ↑ Auchan lett az utolsó Cora is (magyar nyelven). HVG, 2012. szeptember 28. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ Teljes törlés alatt a Cora (magyar nyelven). HVG, 2012. október 29. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
|
|||||||||||||||||
