Baumax

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
bauMax AG
Típus AG (zártrészvénytársaság)
Alapítva 1976
Székhely Klosterneuburg, Ausztria
Vezetők Michael Hürter, MBA
Iparág Kereskedelem
Termékek Barkácsáruház
Árbevétel 1,52 milliárd euró (2011)
Alkalmazottak száma 11,000

A bauMax AG weboldala

A bauMax egy osztrák eredetű, jelenleg kilenc országban működő barkácsáruházlánc.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1976-ban idősebb Karlheinz Essl alapította az ausztriai Kindbergben. Magyarországon 1992-ben kezdett el terjeszkedni.

Eredetileg az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó Schömer vállalatcsoport is a konszernhez tartozott, ezt a szegmenst azonban 2000-ben eladták.

2007-ben az Essl család visszavásárolta azt a 12%-os tulajdonrészt is, ami 1995-től a SPAR-é volt. Ezzel a bauMax újra 100%-ban a család birtokába került.[1]

A barkácsüzletlánc leginkább Közép-Kelet-Európában kezdett el terjeszkedni, és még máig is terjeszkedik elsősorban az olyan volt szocialista államok felé, mint amilyen Románia. 2007-re magyarországi üzleteik száma 15-re nőtt, és bár a magyar barkácspiac igen telített, de a bauMax áruházlánc azt tervezte, hogy még legalább 4 áruházat fog nyitni, ezek valószínűleg Budapesten, Miskolcon, Veszprémben és Szombathelyen lettek volna. 2015. januárjában a XVIII. kerületben lévő üzletét - a lejáró bérleti szerződés meghosszabbítása nélkül bezárják.[2]

2014. júliusában a francia Adeo csoportnak adta el a 15 áruházat üzemeltető romániai érdekeltségét az osztrák bauMax barkácsáruház-lánc.[3] Továbbá megvált a bulgáriai és törökországi üzleteitől is és ezt tervezihorvátországi vállalkozásával is. A kelet-európai érdekeltség értékesítése a bauMax 2016-ig szóló átszervezési programjának keretében történt. A program az üzleti tevékenységnek a fő piacokra, Ausztriára, a Cseh Köztársaságra, Szlovákiára, Magyarországra és Szlovéniára összpontosítását irányozza elő. A változtatás oka, hogy csoport 2013-ban kelet-európai érdekeltségeivel együtt 189 millió euró, 2012-ben pedig 126 millió euró veszteséget könyvelt el. A Baumax kis híján fizetésképtelenné vált törökországi és kelet-európai sikertelen terjeszkedési kísérletét követően. Az alapító tulajdonos Essl család féltett műgyűjteményéhez nyúlt, hogy a hitelező bankjai segítségével talpra állítsa a veszteséges hálózatot.[4][5] Essl jelzálog megállapodást kötött Hans Peter Haselsteiner építőipari mágnással egy új cég alapításáról, aki azután több mint 100 millió euróért vásárolta meg a műgyűjteményt nagyját. Haseslsteiner cége, az SE Sammlungs GmbH a gyűjtemény 60 százalékát tartja kézben, Karlheinz Essl pedig 40 százalékot. A gyűjteményt korábban az osztrák államnak is kínálta, azonban az nem tartott igényt rá. Az Essl gyűjtemény 40 festményéért 66 millió eurót adtak a 2014. október 13-ai Christie's aukcióján, biztosítva a cégcsoport jövőjét.[6]

Az áruház a „csináld magad (do-it-yourself)” rendszert alkalmazza.

Baumax külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baumax Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitás Város Cím Megjegyzés
1. 1997 Kecskemét Halasi út 2. Új épületbe költözött 2003-ban
2. 1998 Budapest Üllői út 661.
3. 1999 Budaörs Sport utca 3.
4. 1999 Székesfehérvár Budai út 171. Felújítva 2005-ben
5. 2000 Debrecen Balmazújvárosi út 4.
6. 2000 Győr Mécs László utca 13. Új épületbe költözött 2008-ban
7. 2000 Pécs Siklósi út 47.
8. 2000 Szeged Dorozsmai út 13-17.
9. 2001 Budapest Pesti út 2.
10. 2001 Nyíregyháza Kosbor utca 3.
11. 2003 Budapest Váci út 60-62.
12. 2004 Budapest Szentendrei út 40.
13. 2007 Sopron Virágfüzér út 2.
14. 2009 Budapest II. Rákóczi Ferenc út 277.
15. 2009 Miskolc József Attila út 67.

Tervezett áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]