Ceratopsidae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ceratopsidae
Evolúciós időszak: 90–65 Ma
késő kréta
A Triceratops koponyája
A Triceratops koponyája
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Cerapoda
Alrendág: Ceratopsia
Család: Ceratopsidae
Marsh, 1890
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ceratopsidae témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ceratopsidae témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ceratopsidae témájú kategóriát.

A Ceratopsidae a marginocephalia dinoszauruszok speciális csoportja, melybe a Triceratops és a Styracosaurus tartozik. Valamennyi ismert faja csőrrel, és az állcsont hátsó részén több sornyi nyírásra alkalmas foggal, valamint szarvakkal és nyakfodorral rendelkező négy lábon járó növényevő volt, amely a késő kréta időszakban élt főként Észak-Amerika nyugati részén (egy faj, a Turanoceratops tardabilis Ázsiából ismert[1]). A csoport két alcsaládra oszlik. A Ceratopsinae vagy Chasmosaurinae tagjait általában hosszú, háromszög alakú nyakfodor és jól fejlett homlokszarvak jellemzik. A Centrosaurinae nemek orránál jól fejlett szarvak vagy tülkök találhatók, míg nyakfodruk rövidebb és négyszögletesebb, a hátsó részéből pedig tüskék állnak ki.

A szarvak és nyakfodrok nagy változatosságot mutatnak, és a különböző fajok elsődleges ismertetőjegyeként szolgálnak. A céljuk nem teljesen egyértelmű. Az egyik feltevés szerint a ragadozókkal szembeni védelem – bár a fodrok számos fajnál törékenyek. A gallér csontja sokszor nem tömör csontlemez, hanem lyukakkal tagolt, sőt akkora nyílások is lehetnek benne, hogy már inkább csak a gallér keretének tűnik a csont. A gallérok a megnyúlt járomcsonthoz csatlakoznak, így joggal feltehető, hogy az egyébként gyenge harapású állkapocs számára biztosít többlet izomtapadási helyet. A család őseinek feje még jóval rövidebb volt, a megnyúlt csőr mozgatását ugyanakkora izmok már nem kielégítően oldották meg.

A járomcsont megnyúlásával nagy bőrfelület keletkezett, amely másodlagosan a nemi szelekcióban is szerepet kaphatott. A ma élő patásokhoz hasonlóan másodlagos nemi jellegzetességekké váltak, és a gallér megnyúlása, epoccipitális csontokkal (bőrcsontok) díszítettsége már ehhez köthető. A párválasztás során a pózolásnál vagy a fajtársakkal való harcokban játszottak szerepet – ez utóbbi éppúgy nem valószínű, mint a ragadozók elleni védelem, ugyanabból az okból. A Pachyrhinosaurus és a Achelousaurus koponyáin levő kidudorodások hasonlítanak azokra, amelyek a mai pézsmatulkok szarvainak tövénél találhatók, ami arra utalhat, hogy a fejükkel ökleltek is.

A centrosaurinákat gyakran találták együtt nagyobb csontmedrekben más fajok képviselőivel, így feltételezhető, hogy ezek az állatok nagy csordákban éltek.

Taxonómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ceratopsida fejek
Négy faj a Centrosaurinae alcsaládból; Pachyrhynosaurus canadensis, Centrosaurus apertus, Styracosaurus makelai, Styracosaurus albertensis

A család rendszerezése a szarvak száma, egymáshoz viszonyított mérete, a gallér alakja és mérete és az epoccipitális csontok elhelyezkedése alapján történik. A két alcsalád a legfeltűnőbb jellemző szerint oszlik szét. A Centrosaurinae alcsaládnál az orrháti szarv a legnagyobb, leghosszabb, míg a szemgödrök felettiek csökevényesek, esetleg teljesen hiányoznak. Ennek kompenzálására viszont az arcon is lehet szarvuk, gallérjuk erősen tagolt, a gallér peremén nagy méretű epoccitipitális csontok sorakoznak, a Styracosaurusoknál egyenesen szarvak erdeje lett belőlük. A Chasmosaurinae alcsaládnál az orrháti szarv kicsi vagy közepes méretű, de kisebb, mint a szemöldökeresz szarvai. A gallér kevésbé tagolt, nagyobb méretű díszek nincsenek rajtuk. A gallér azonban nagyobb méretű, ide tartozik a szárazföldi állatok fejhosszúság-rekordere, a Torosaurus latus.

Rendszerezésük különösen nehéz azokban az esetekben, ahol nem áll rendelkezésre az egyedfejlődés minden szakaszából maradvány, mivel a gallér mérete, a szarvak méretének egymáshoz való viszonya és a csontkinövések száma, mérete, alakja is változhat az egyedfejlődés során. Az egyik legjobb példa erre a Torosaurus bizonytalan esete, amelynek hatalmasra nyúló gallérja valószínűleg csak az egyedfejlődés késői szakaszaiban alakult ki. A fiatalabb példányokat Triceratopsnak nevezzük.

Hivatkozások és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ceratopsidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Dodson, P.. The Horned Dinosaurs. Pinceton, New Jersey: Princeton University Press, xiv-346. o (1996) 
  • Dodson, P., & Currie, P. J..szerk.: Weishampel, D. B., Dodson, P., & Osmólska, H.: Neoceratopsia, The Dinosauria. Los Angeles, Oxford: University of California Press, Berkley, xvi-733. o (1990) 
  1. Sues, H.-D., Averianov, A. (2009.). „Turanoceratops tardabilis—the first ceratopsid dinosaur from Asia”. Naturwissenschaften.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]