Bácsgyulafalva
| Bácsgyulafalva (Телечка / Telečka) | |
 | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1883 |
| Polgármester | Keszég Kornél |
| Irányítószám | 25222 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1720 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 107 m |
| Terület | 32,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 44″, k. h. 19° 22′ 51″45.795600°N 19.380800°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 44″, k. h. 19° 22′ 51″45.795600°N 19.380800°E | |
| Bácsgyulafalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsgyulafalva témájú médiaállományokat. | |
Bácsgyulafalva (szerbül Телечка / Telečka) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.
Fekvése
Zombortól 20 km-re keletre fekszik, a Telecskai-dombok hátán fekszik.
Története
Bácsgyulafalva 1883-ban alakult ki puszta-Kúlán, amikor 13 bánáti falu lakosai, új, biztonságosabb lakóhelyet kerestek maguknak a faluikat sújtó sűrű áradások miatt. A legtöbben Szajánból, egy Nagykikinda melletti béres faluból érkeztek. Az új település Szapáry Gyula pénzügyminiszterről kapta a Gyulafalva nevet, azután, hogy a Kerényhez tartozó egykori pusztát a kincstár az áradásokkal sújtott Temesközből elmenekült római katolikus magyar családokkal telepítette be. Később nevét Bácsgyulafalva névre változtatták, majd 1922-ben kapta a Telecska nevet. 1910-ben 2818 lakosából 2575 magyar, 238 német volt. Ebből 2775 volt római katolikus. A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Zombori járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3122 | 3090 | 2996 | 2665 | 2429 | 2138 | 2084[2] | 1720[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 1508 | 72,36 |
| Szerbek | 429 | 20,58 |
| Cigányok | 37 | 1,77 |
| Jugoszlávok | 23 | 1,10 |
| Horvátok | 13 | 0,62 |
| Bunyevácok | 6 | 0,28 |
| Németek | 4 | 0,19 |
| Montenegróiak | 1 | 0,04 |
| Románok | 1 | 0,04[3] |
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1898-ban épült, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Magyar katolikus lexikon